Kínai-magyar baráti napot tartottak az SZTE-n

Azzal a céllal rendezett 2016. április 27-én kínai-magyar baráti napot a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és az SZTE Konfuciusz Intézet, hogy közelebb hozza a kínai hallgatókat az egyetemhez és magyar diáktársaikhoz. A hallgatók együtt látogattak ki a Vadasparkba, közösen ebédeltek, majd a nap zárásaként együtt sportoltak az SZTE Sportközpontban.

Tóth Péter a Zeneművészeti Kar dékánja elmondta: jelenleg körülbelül 30 kínai hallgató tanul az egyetemen, közülük 5-en a zeneművészeti karon – zongora, gitár, kürt és ének tagozaton.

- A kar folyamatosan dolgozik azon, hogy a kínai hallgatók számát növelje, ehhez a magyar-kínai baráti nap is hozzájárul. Néhány hallgató esetében is jól látszik, mennyire fontos a személyes kapcsolat, a baráti kötődés, hiszen a külföldi hallgatók között vannak olyan diákok, akik azért jöttek Szegedre, mert diáktársaiktól jót hallottak az egyetemről, a karról. A zeneművészeti kar nagy előnye a kis létszámból adódó családias légkör. Személyesen ismerjük egymást, ami a segítségnyújtás szempontjából is fontos. Kalmár Zoltán kollégám elkíséri a hallgatókat a szálláshelyükre, segíti őket az ügyintézésben, bankszámlát nyitni, SIM kártyát vásárolni. Ez egy olyan plusz hozzáadott érték, amit máshol nem biztos, hogy megkapnak – fogalmazott.

A kar dékánja hozzátette: a Szegedi Tudományegyetem nagy erőssége a Konfuciusz Intézet, ami olyan nyelvi, szakmai és kulturális biztonságot nyújt a kínai hallgatóknak, ami előnyt jelenthet más egyetemekkel szemben. – A külföldi diákoknak a legjobb értelemben vett közép-európaiságot tudjuk nyújtani. Egy olyan városban tanulhatnak, ahol Bartók Béla a legtöbb koncertjét adta Budapest után, ahol a kar szoros együttműködésben áll a városi szimfonikus zenekarral és a színházzal. Emellett baráti, családias közeget és olcsó megélhetést nyújtunk.

Hangsúlyozta: a szegedi zeneművészeti kar erős képzőhely akar lenni. A kínai jelentkezők közül sem vesznek fel mindenkit, azért mert fizetős képzésre jelentkeznek. Ugyan úgy kell felvételizniük és teljesíteni a követelményeket. A mostani hallgatók változó képességűk, vannak köztük nagyon lelkes és tehetséges diákok. Zeneelméleti és angol nyelvtudásuk is különböző.

Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatójától megtudtuk: az intézet feladat kettős: a kínai nyelv oktatása, és a kínai kultúra népszerűsítése. Ez nem minden esetben egyezik az egyetem célkitűzéseivel ezért a két intézmény folyamatosan egyezettet arról, hogyan lehet összehangolni a célokat. Ennek érdekében az SZTE-n létrejött a Nemzetközi Igazgatóság alá rendelt Kínai Ügyek Titkársága, melynek feladat az egyetem hosszú távú, Kínával kapcsolatos terveinek megvalósítsa, így például kínai hallgatók toborzása.

- Nemcsak a toborzás fontos, hanem az is, hogy az itt lévő hallgatókra odafigyeljünk. Az ide érkező diákoknak jól is kell érezniük itt magukat, nemcsak azért mert kiváló oktatást kapnak, hanem azért is, mert szabadidős és kulturális programokat szervezünk nekik – mondta az igazgató. Kiemelte: az Intézet a Kínai Állam által létrehozott és támogatott intézmény. Az, hogy Magyarországon másodikként az SZTE-t választotta a Kínai Állam arra, hogy Konfuciusz Intézetet hozzon létre, egyértelműen jelzi, hogy Szeged a legértékesebb vidéki oktatási intézmény kínai szemszögből.

Hozzátette: Az egyetemi rangsorok alapján elmondható, hogy ma Szegeden európai színvonalú oktatást kapnak a hallgatók, de kínai szemmel nézve Szeged ár-érték arányban is megfelelő. Innen a magyar tartózkodási engedélyükkel körbe utazhatják Európát, de tanulni és élni sokkal jobb Szegeden, mint máshol.

Wang Sihau, az SZTE Konfuciusz Intézet munkatársa, mint Szegeden élő kínai arról beszélt, hogy a baráti napok nagyon fontosak a kínai hallgatóknak is, hiszen az ilyen rendezvények segítik a hallgatók társadalmi beilleszkedését. A kínai hallgatók részéről nagy az érdeklődés, több ilyen napot is szeretnének – összegezte.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna