SZTE Info
kiemelt_kinai-magyar_nap

Kínai-magyar baráti napot tartottak az SZTE-n

Közösen fedezték fel Szeged látnivalót a Szegedi Tudományegyetem magyar és kínai hallgatói. A II. Tisza-Jangce napon a magyar és kínai diákok jobban megismerhették egymást, a várost és az egyetem nyújtotta lehetőségeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Azzal a céllal rendezett 2016. április 27-én kínai-magyar baráti napot a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és az SZTE Konfuciusz Intézet, hogy közelebb hozza a kínai hallgatókat az egyetemhez és magyar diáktársaikhoz. A hallgatók együtt látogattak ki a Vadasparkba, közösen ebédeltek, majd a nap zárásaként együtt sportoltak az SZTE Sportközpontban.


Tóth Péter a Zeneművészeti Kar dékánja elmondta: jelenleg körülbelül 30 kínai hallgató tanul az egyetemen, közülük 5-en a zeneművészeti karon – zongora, gitár, kürt és ének tagozaton.

- A kar folyamatosan dolgozik azon, hogy a kínai hallgatók számát növelje, ehhez a magyar-kínai baráti nap is hozzájárul. Néhány hallgató esetében is jól látszik, mennyire fontos a személyes kapcsolat, a baráti kötődés, hiszen a külföldi hallgatók között vannak olyan diákok, akik azért jöttek Szegedre, mert diáktársaiktól jót hallottak az egyetemről, a karról. A zeneművészeti kar nagy előnye a kis létszámból adódó családias légkör. Személyesen ismerjük egymást, ami a segítségnyújtás szempontjából is fontos. Kalmár Zoltán kollégám elkíséri a hallgatókat a szálláshelyükre, segíti őket az ügyintézésben, bankszámlát nyitni, SIM kártyát vásárolni. Ez egy olyan plusz hozzáadott érték, amit máshol nem biztos, hogy megkapnak – fogalmazott.


A kar dékánja hozzátette: a Szegedi Tudományegyetem nagy erőssége a Konfuciusz Intézet, ami olyan nyelvi, szakmai és kulturális biztonságot nyújt a kínai hallgatóknak, ami előnyt jelenthet más egyetemekkel szemben. – A külföldi diákoknak a legjobb értelemben vett közép-európaiságot tudjuk nyújtani. Egy olyan városban tanulhatnak, ahol Bartók Béla a legtöbb koncertjét adta Budapest után, ahol a kar szoros együttműködésben áll a városi szimfonikus zenekarral és a színházzal. Emellett baráti, családias közeget és olcsó megélhetést nyújtunk.


Hangsúlyozta: a szegedi zeneművészeti kar erős képzőhely akar lenni. A kínai jelentkezők közül sem vesznek fel mindenkit, azért mert fizetős képzésre jelentkeznek. Ugyan úgy kell felvételizniük és teljesíteni a követelményeket. A mostani hallgatók változó képességűk, vannak köztük nagyon lelkes és tehetséges diákok. Zeneelméleti és angol nyelvtudásuk is különböző.


kinai-magyar_nap_sajttaj

Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatójától megtudtuk: az intézet feladat kettős: a kínai nyelv oktatása, és a kínai kultúra népszerűsítése. Ez nem minden esetben egyezik az egyetem célkitűzéseivel ezért a két intézmény folyamatosan egyezettet arról, hogyan lehet összehangolni a célokat. Ennek érdekében az SZTE-n létrejött a Nemzetközi Igazgatóság alá rendelt Kínai Ügyek Titkársága, melynek feladat az egyetem hosszú távú, Kínával kapcsolatos terveinek megvalósítsa, így például kínai hallgatók toborzása.

- Nemcsak a toborzás fontos, hanem az is, hogy az itt lévő hallgatókra odafigyeljünk. Az ide érkező diákoknak jól is kell érezniük itt magukat, nemcsak azért mert kiváló oktatást kapnak, hanem azért is, mert szabadidős és kulturális programokat szervezünk nekik – mondta az igazgató. Kiemelte: az Intézet a Kínai Állam által létrehozott és támogatott intézmény. Az, hogy Magyarországon másodikként az SZTE-t választotta a Kínai Állam arra, hogy Konfuciusz Intézetet hozzon létre, egyértelműen jelzi, hogy Szeged a legértékesebb vidéki oktatási intézmény kínai szemszögből.


Hozzátette: Az egyetemi rangsorok alapján elmondható, hogy ma Szegeden európai színvonalú oktatást kapnak a hallgatók, de kínai szemmel nézve Szeged ár-érték arányban is megfelelő. Innen a magyar tartózkodási engedélyükkel körbe utazhatják Európát, de tanulni és élni sokkal jobb Szegeden, mint máshol.


Wang Sihau, az SZTE Konfuciusz Intézet munkatársa, mint Szegeden élő kínai arról beszélt, hogy a baráti napok nagyon fontosak a kínai hallgatóknak is, hiszen az ilyen rendezvények segítik a hallgatók társadalmi beilleszkedését. A kínai hallgatók részéről nagy az érdeklődés, több ilyen napot is szeretnének – összegezte.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.