SZTE Info

Szegedi kutatók új eredményei: fejlett „mikrochip” az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az agy kérgi (neocortex) része – a magasabb kognitív funkciókért, mint pl. a nyelvhasználatért felelős terület – nagyon hasonló mikroszerkezetű az emberben és a kísérleti állatként használt fajokban. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.


Tamás Gábor kutatócsoportja Nusser Zoltánnal (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) együttműködve publikált az eLife folyóiratban egy tanulmányt, amely az emberi agykéregben lévő, a serkentő és gátló idegsejtek közötti kapcsolatok egyedi tulajdonságát írja le. Ezek a kapcsolatok annyira hatékonyak, hogy egyetlen idegsejt egyetlen akciós potenciálja képes kiváltani számos más idegsejt aktivitását. A szerzők szerint ez az emberi neocortexre jellemző tulajdonság talán az evolúció során a hatékonyabb információfeldolgozás miatt alakulhatott ki. A Tamás Gábor és munkatársai által jegyzett publikáció bemutatja, hogy ezekben a rendkívül hatékony idegi kapcsolatokban több szinaptikus vezikulum ürül idegi aktivitás hatására. Hasonló mechanizmus más fajok neocortexében nem ismert, ezért lehetséges, hogy csak az emberben alakult ki ez a tulajdonság.


A Szegedi Viktor, Karri Lamsa és a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének munkatársai által jegyzett, a Plos Biology folyóiratban megjelent publikáció szorosan kapcsolódik ehhez a témához. A cikk megmutatja, hogy ezek a nagyon hatékony kapcsolatok rendkívül könnyen változhatnak, plasztikusak, tehát a hatékonyságuk sokkal könnyebben változtatható, mint az összehasonlításként vizsgált patkány idegi kapcsolatai. Ezek az erős idegi kapcsolatok tanulás hatására könnyen változhatnak, így más idegsejthálózatot képesek aktiválni az emberi neocortexben. Ezek az eredmények azért is fontosak, mert a neocorticalis idegsejthálózat-aktivitás szabályozása elengedhetetlen az összetett agyi folyamatok során fellépő tanulásnál.


Az emberi agymintákon végzett idegélettani kísérletek egyre inkább előtérbe kerülnek. A legújabb eredmények azt sugallják, hogy az emberi evolúció során nem csak az agyméret és a neocortex aránya növekedett, hanem csak az emberre jellemző idegi tulajdonságok is kialakultak. Az ember, és talán egyéb emberszabású majmok is olyan „fejlett mikrochipet” hordoznak az agyukban, mely lehetővé teszi a kiemelkedő értelmi képességek létrejöttét. A szegedi kutatócsoportok szerint ez egyszerűen az evolúció során szelekciós nyomás hatására alakult ki. Az agyméret és a neocortex redőzöttsége talán elérte a lehetséges élettani határait, így egyéb megoldások alakultak ki az agyi kapacitás növelésére. Az emberre jellemző agyi tulajdonságok azonban veszélyeket is hordozhatnak, és elképzelhető, hogy bizonyos neurológiai és pszichiátriai betegségek e kapcsolatok kóros működése miatt alakulnak ki. További kutatások remélhetőleg fényt derítenek arra, hogy a Szegeden felfedezett idegi tulajdonságok milyen szerepet játszanak a tipikusan emberre jellemző agyi betegségek kialakulásában.


A két szegedi kutatócsoport munkáját a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatta.


Forrás:mta.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 23. 09:30 - 24. 13:00
  • november 23. 10:00 - 24. 14:00
    Program - 2017. november 23.: Köszöntő - dr. habil. Sándor Klára (SZTE BTK általános dékán-helyettes) és dr. Horváth Márta (SZTE BTK Germán Filológiai Intézet, adjuktus, SZTE BTK Kognitív Poétika Kutatócsoport vezető). Orosz Magdolna – Narratív diskurzus és detektívtörténet: „kriminális” átírások. Benyovszky Krisztián – Manipuláció és szerepjátszás Edgar Allan Poe Te vagy az! című bűnügyi történetében . Kálai Sándor – Írott és képi kód összjátéka – A bűnügyi regény olvasási tapasztalata. Bene Adrián – Átjárók, rések, perspektívák: hibrid detektívnarratívák elbizonytalanító stratégiái (Hannu Rajaniemi Jean le Flambeur-trilógiájában és A viszony című televíziós sorozatban). Szabó Judit – Csavar a végén: meglepetés, felismerés, mindfuck. Felkért hozzászóló: Papp-Zipernovszky Orsolya – A feszültségkeltés és a meglepetés pszichológiája. Mikola Gyöngyi – A gyilkos szerepében (Nabokov és a Kreutzer szonáta). Domsa Zsófia – Ismeretlen ismerősök – személyes találkozás a skandináv krimik sorozathőseivel. 19.00 óra: Krimi-est. 2017. november 24.: 9.00 órától Szabó Erzsébet: Figyelemirányítás a detektívtörténetben. Simon Gábor: A bűn felfed(ez)ése: mentális reprezentációk Arany balladáiban. Farmasi Lilla: A tudatábrázolás és a nyomozás folyamatai Jonathan Lethem Árva Brooklyn című regényében. Makai Péter Kristóf: Rend a lelke minden gonosznak: A gyilkos robotok és android nyomozók mesterséges intelligenciája Asimovtól O'Neillig. Horváth Márta: Tett-hely. Kognitív térképek és útvesztők. 13.20 óra: Zárszó: dr. Szabó Erzsébet (SZTE germán Filológiai Intézet, adjunktus). A konferencia szervezője: a SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Modern Filológiai Munkabizottság Germán Albizottság.
  • november 23. 10:50 - 24. 13:00
    A Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája minden évben meghirdeti a Nyelvészdoktoranduszok Országos Konferenciáját. A tizennyolcadik LingDok konferencia célja a magyarországi (és a határon túli) egyetemek nyelvtudományi doktori programjaiban részt vevő hallgatók kutatásainak széles körben való megismertetése, a közös kutatások lehetőségének megteremtése, továbbá a doktoranduszok publikációs tevékenységének elősegítése. A konferencia az alábbi témaköröket öleli fel (bármely nyelv vonatkozásában): fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika, nyelvtipológia, szövegnyelvészet, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, nyelvfilozófia, nyelvtörténet, nyelvelmélet.