SZTE Info

Szegedi kutatók új eredményei: fejlett „mikrochip” az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az agy kérgi (neocortex) része – a magasabb kognitív funkciókért, mint pl. a nyelvhasználatért felelős terület – nagyon hasonló mikroszerkezetű az emberben és a kísérleti állatként használt fajokban. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.


Tamás Gábor kutatócsoportja Nusser Zoltánnal (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) együttműködve publikált az eLife folyóiratban egy tanulmányt, amely az emberi agykéregben lévő, a serkentő és gátló idegsejtek közötti kapcsolatok egyedi tulajdonságát írja le. Ezek a kapcsolatok annyira hatékonyak, hogy egyetlen idegsejt egyetlen akciós potenciálja képes kiváltani számos más idegsejt aktivitását. A szerzők szerint ez az emberi neocortexre jellemző tulajdonság talán az evolúció során a hatékonyabb információfeldolgozás miatt alakulhatott ki. A Tamás Gábor és munkatársai által jegyzett publikáció bemutatja, hogy ezekben a rendkívül hatékony idegi kapcsolatokban több szinaptikus vezikulum ürül idegi aktivitás hatására. Hasonló mechanizmus más fajok neocortexében nem ismert, ezért lehetséges, hogy csak az emberben alakult ki ez a tulajdonság.


A Szegedi Viktor, Karri Lamsa és a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének munkatársai által jegyzett, a Plos Biology folyóiratban megjelent publikáció szorosan kapcsolódik ehhez a témához. A cikk megmutatja, hogy ezek a nagyon hatékony kapcsolatok rendkívül könnyen változhatnak, plasztikusak, tehát a hatékonyságuk sokkal könnyebben változtatható, mint az összehasonlításként vizsgált patkány idegi kapcsolatai. Ezek az erős idegi kapcsolatok tanulás hatására könnyen változhatnak, így más idegsejthálózatot képesek aktiválni az emberi neocortexben. Ezek az eredmények azért is fontosak, mert a neocorticalis idegsejthálózat-aktivitás szabályozása elengedhetetlen az összetett agyi folyamatok során fellépő tanulásnál.


Az emberi agymintákon végzett idegélettani kísérletek egyre inkább előtérbe kerülnek. A legújabb eredmények azt sugallják, hogy az emberi evolúció során nem csak az agyméret és a neocortex aránya növekedett, hanem csak az emberre jellemző idegi tulajdonságok is kialakultak. Az ember, és talán egyéb emberszabású majmok is olyan „fejlett mikrochipet” hordoznak az agyukban, mely lehetővé teszi a kiemelkedő értelmi képességek létrejöttét. A szegedi kutatócsoportok szerint ez egyszerűen az evolúció során szelekciós nyomás hatására alakult ki. Az agyméret és a neocortex redőzöttsége talán elérte a lehetséges élettani határait, így egyéb megoldások alakultak ki az agyi kapacitás növelésére. Az emberre jellemző agyi tulajdonságok azonban veszélyeket is hordozhatnak, és elképzelhető, hogy bizonyos neurológiai és pszichiátriai betegségek e kapcsolatok kóros működése miatt alakulnak ki. További kutatások remélhetőleg fényt derítenek arra, hogy a Szegeden felfedezett idegi tulajdonságok milyen szerepet játszanak a tipikusan emberre jellemző agyi betegségek kialakulásában.


A két szegedi kutatócsoport munkáját a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatta.


Forrás:mta.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.
  • május 28.
    17:00 - 18:00