SZTE Info

Szegedi kutatók új eredményei: fejlett „mikrochip” az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az agy kérgi (neocortex) része – a magasabb kognitív funkciókért, mint pl. a nyelvhasználatért felelős terület – nagyon hasonló mikroszerkezetű az emberben és a kísérleti állatként használt fajokban. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.


Tamás Gábor kutatócsoportja Nusser Zoltánnal (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) együttműködve publikált az eLife folyóiratban egy tanulmányt, amely az emberi agykéregben lévő, a serkentő és gátló idegsejtek közötti kapcsolatok egyedi tulajdonságát írja le. Ezek a kapcsolatok annyira hatékonyak, hogy egyetlen idegsejt egyetlen akciós potenciálja képes kiváltani számos más idegsejt aktivitását. A szerzők szerint ez az emberi neocortexre jellemző tulajdonság talán az evolúció során a hatékonyabb információfeldolgozás miatt alakulhatott ki. A Tamás Gábor és munkatársai által jegyzett publikáció bemutatja, hogy ezekben a rendkívül hatékony idegi kapcsolatokban több szinaptikus vezikulum ürül idegi aktivitás hatására. Hasonló mechanizmus más fajok neocortexében nem ismert, ezért lehetséges, hogy csak az emberben alakult ki ez a tulajdonság.


A Szegedi Viktor, Karri Lamsa és a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének munkatársai által jegyzett, a Plos Biology folyóiratban megjelent publikáció szorosan kapcsolódik ehhez a témához. A cikk megmutatja, hogy ezek a nagyon hatékony kapcsolatok rendkívül könnyen változhatnak, plasztikusak, tehát a hatékonyságuk sokkal könnyebben változtatható, mint az összehasonlításként vizsgált patkány idegi kapcsolatai. Ezek az erős idegi kapcsolatok tanulás hatására könnyen változhatnak, így más idegsejthálózatot képesek aktiválni az emberi neocortexben. Ezek az eredmények azért is fontosak, mert a neocorticalis idegsejthálózat-aktivitás szabályozása elengedhetetlen az összetett agyi folyamatok során fellépő tanulásnál.


Az emberi agymintákon végzett idegélettani kísérletek egyre inkább előtérbe kerülnek. A legújabb eredmények azt sugallják, hogy az emberi evolúció során nem csak az agyméret és a neocortex aránya növekedett, hanem csak az emberre jellemző idegi tulajdonságok is kialakultak. Az ember, és talán egyéb emberszabású majmok is olyan „fejlett mikrochipet” hordoznak az agyukban, mely lehetővé teszi a kiemelkedő értelmi képességek létrejöttét. A szegedi kutatócsoportok szerint ez egyszerűen az evolúció során szelekciós nyomás hatására alakult ki. Az agyméret és a neocortex redőzöttsége talán elérte a lehetséges élettani határait, így egyéb megoldások alakultak ki az agyi kapacitás növelésére. Az emberre jellemző agyi tulajdonságok azonban veszélyeket is hordozhatnak, és elképzelhető, hogy bizonyos neurológiai és pszichiátriai betegségek e kapcsolatok kóros működése miatt alakulnak ki. További kutatások remélhetőleg fényt derítenek arra, hogy a Szegeden felfedezett idegi tulajdonságok milyen szerepet játszanak a tipikusan emberre jellemző agyi betegségek kialakulásában.


A két szegedi kutatócsoport munkáját a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatta.


Forrás:mta.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. május 19.

Kiemelt_X.pneumobil

Két csapattal képviseltette magát az SZTE Mérnöki Kara a X. Nemzetközi Aventics Pneumobil Versenyen. Az egri rajtvonalhoz 25 egyetem 46 járművel állt. A szegedi mérnökhallgatóké lett a legszebb léghajtány, de a gyorsulási és az ügyességi versenyben is helytálltak. A jubileumi eredmény az SZTE MK tíz éves pneumobilos teljesítményére is utal.

SZTEtelevízió

2017. április 21.

mandity

A szintetikus technikák körében egyre nagyobb teret hódítanak áramlásos kémiai (ÁK) eljárások.[i] Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek konvencionális szakaszos technikákkal szemben: reagensek hatékony keveredése, gyors hő és anyag transzport és rövid reakcióidő.[ii],[iii]

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 3. 09:00 - 31. 19:00
    A Szegeden élô grafikusmûvész, betûmetszô alkotásait bemutató kiállítás.
  • május 4. 18:00 - 28. 18:00
    A három képzőművész - Székelyi Kati, Dréher János, Végh András - tárlatát Nátyi Róbert művészettörténész (SZTE JGYPK) nyitja meg 2017. május 4-én 18 órakor. A kiállítás megtekinthető: 2017. május 28-ig a hét minden napján 9-18 óra között.
  • május 28.
    12:00 - 14:00
  • május 29. 09:30 - 30. 13:00
    Az olasz nyelvű tudományos ülés témája: a magyar vonatkozásokkal is rendelkező olasz írók, Giorgio Pressburger és Claudio Magris munkássága. E tanácskozás sorozatban a 10., de Magyarországon az 1. ilyen rendezvény. A nemzetközi konferencián képviselteti magát - többek között - Utrecht, Zürich, Ljubljana, Ankara, Madrid, Guelph - Kanada, Loviano egyeteme. A program szervezői: az Utrechti Egyetem, az SZTE BTK Olasz Tanszék és az Olasz Kultúrintézet.
  • május 29.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló Pedagógiai esték sorozatának vendége: Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázó; az első magyar, aki egyedül kerülte meg vitorlásával a Földet.