SZTE Info

veradas_kiemelt

Egy véradással három életet menthetünk meg

A Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben minden alkalommal részt vett a Felsőoktatási Véradó Versenyen. 2014-ben az első helyezést szereztük meg, az tavalyi esztendőben azonban már a dobogóról is lecsúsztunk. Az SZTE elkötelezett a véradás mellet, arra kéri az egyetemi polgárokat, hogy menjenek el vért adni!

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem elkötelezetten kiáll a véradás mellett. Klinikáinkon és kórházainkban havonta átlag 2000 egység vörösvérsejt koncentrátumra van szükség. Orvosaink nap mint nap vívott, emberfeletti harcát tudjuk támogatni akkor, amikor elmegyünk vért adni. Egyetemünk a kezdetek óta, 9 éve folyamatosan részt vesz a Felsőoktatási Véradó Versenyen, 2014-ben az első helyezést szereztük meg, a 2015-ös esztendőben azonban már a dobogóról is lecsúsztunk. Jelenleg a véradó versenyen kategóriánkban – a tízezer feletti hallgatószámmal rendelkező intézmények között – az utolsó helyen állunk. Míg egyetemünk hallgatói közül 2013-ban 914-en, 2014-ben 1013-an adtak vért, 2015-ben már csak 567-en. A véradási kedv csökkenése veszélyezteti az egészségügyi ellátást, mert előfordulhat, hogy nem jut elegendő vérkészítmény azoknak, akiknek egy nagy műtét során szükségük van rá.


Minden egyes véradással három életet menthetünk meg. Fontos tudni azt is, hogy a vérellátó szolgálat által a véradásokon levett vér több mint 90 százaléka a régióban marad, 100 százaléka Magyarországon, magyar betegekhez jut el. Tény, hogy a véradásért nem jár pénz: a véradások európai uniós követelménye az önkéntesség és a térítésmentesség. A Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat a véradók önzetlenségét jelképes ajándékkal köszöni meg: élelmiszervásárlási utalvánnyal, kedvezményes fürdőbelépővel. A véradásért nem jár pénz – jár viszont érte elismerés, köszönet, és hála. Hála azoktól a betegektől, akiket az önkéntes donorok mentenek meg, azon betegek családtagjaitól, akik láthatják szerettüket felépülni.


Szegeden lehetőség van más jellegű vérkészítmény adására is – ezzel azonban nem biztosítható az elveszített, vagy hiányzó vörösvérsejt, illetve vérlemezke, amelyet a transzfúzió során kapnak a betegek.


Régiónk és városunk mindig is élen járt a véradásban. Magyarországon évente 350 ezer egység vérre van szükség, a régió tavaly 64 ezer egységgel vette ki részét. Tegyünk azért, hogy ez a szám minél magasabb legyen!


A véradások helyszínei és időpontjai megtekinthetők itt.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.