SZTE Info

meghivo_hideghaboru

Időutazásra hív A hidegháború – Egy megosztott világ története című tárlat

Közel 300 fotó és dokumentum 50 tablón az 1945 és 1991 közötti időszakból. Ez jellemzi A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítást, amely 2016. március 1-jén nyílik a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Történelmi pillanatokat, közelmúltunk hidegháborús hétköznapjait és forró fordulópontjait örökíti meg, politikusból lett történelmi személyiségeket idéz A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című vándorkiállítás, amelynek 2016. márciusában a Szegedi Tudományegyetem ad otthont.

 

 

Sztálintól Gorbacsovig

„Sztálin minden Jaltában tett ígéretét megszegte.” Ezzel Franklin D. Roosevelttől származó és az 1945. február 4-11. közötti konferenciára utaló kijelentéssel nyit A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítás. A záró mondat Mihail Gorbacsové: 1991. december 25-én nyilatkozta: „Véget vetettünk a hidegháborúnak, a fegyverkezési versenynek és országunk őrült militarizálásának, amely tönkretette a gazdaságunkat, eltorzította a gondolkodásunkat, és aláásta morálunkat. A világháborús veszély elmúlt.” A két idézet között körülbelül 300 fotó és dokumentum mutatja be azt a közel fél évszázadot, amit hidegháborús korszakként élt meg a világ.

 

Az első kép alatt a fölirat:„A három nagy konferencia alakította ki a háború utáni Európát. Sztálin, Roosevelt, Churchill Teheránban (1943. november) és Jaltában (1945. február). Bettman/CORBIS, Hulton-Deutsch Collection/CORBIS”. Az utolsó fotóhoz fűzött magyarázat: „Amikor Gorbacsov 1991. december 25-én kezébe vette a tollat, hogy aláírja a Szovjetunió megszűnéséről szóló dekrétumot, már egy nem létező államnak volt az elnöke. Az aláírás előtt telefonon hívta George Bush amerikai elnököt, és boldog karácsonyt kívánt. Azután átadta az atomkódot Borisz Jelcinnek. A töltőtollból kifogyott a tinta, így kölcsönkért egyet az esemény megörökítésére jelen levő CNN tévéstábjának egyik tagjától. EK Pictures”

 

Természetesen a magyarországi Rákosi-korszakról, az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról is hoz példákat a hidegháborús tárlat.

 

 

Történelmi lecke a mának

A „hidegháború” a Szovjetunió kontra USA és Nyugat-Európa közötti konfliktusként kezdődött, de kiterjedt az egész világra. A XX. század felét kitevő időszakot olyan „kulcsszavak” jellemezték, mint például „polarizácó”, „versengő szuperhatalmak”, „politikai feszültség”, „ideológiai rivalizálás”, „pszichológiai hadviselés”, „konfrontáció a periférián is”, „atomfegyver”…

 

Mindez mit jelentett? Erre is válaszol a 2016. március 1-jén 10.30 órakor a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában (Szeged, Ady tér 10.) nyíló tárlat. A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítás egy olyan konfliktus valóságába röpít vissza, amely emberek millióinak életét befolyásolta. De azért is izgalmasnak ígérkezik a tárlat, mert megmutatja: a II. világháború utáni közel ötven esztendő fagyos légkörének történelmi eseményei, politikusainak döntése napjainkra is hatnak.

 

 

Lengyelországból indult vándor

A kiállítás körbejárja és bemutatja, hogyan „próbálták a valóságot beleerőszakolni a marxista elméletbe” a vasfüggönynek azon az oldalán, ahol megszűnt a szabadság, ahol nem számítottak az olyan emberi értékek, mint az önrendelkezés, az autonómia és legfőképpen a szabadság.

A 2016 márciusában a szegedi egyetemen „állomásozó” vándorkiállítást a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, a Lengyel Nemzet Sérelmére Elkövetett Bűntettek Felkutatására Létrehozott Bizottság és a Közoktatási Hivatal készítette. A kiállított fényképek és dokumentumok a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Archívumából, az Új Ügyiratok Archívumából, Lettország Népi Frontjának Múzeumából és a Karta Központ gyűjteményéből származnak.

 

A dokumentálás mellett a tárlat emléket állít azoknak, akik harcoltak ezen értékek porba tiprása ellen, akik életük kockáztatásával óvták a mára már oly egyértelműnek tűnő európai és emberi értékeket, akik a hidegháború éveiben is hittek ezekben az értékekben.

Nem véletlen, hogy a hidegháborús kiállítást egyetemi helyszíneken rendezik meg. A szervezők szeretnék megszólítani a fiatalokat, azokat, akiknek már emlékeik sincsenek erről az időszakról, akik számára mindez történelem, egy olyan múlt, amiről szüleik, nagyszüleik és a történelemkönyvek mesélhetnek, valamint az ilyen történelemidéző, hiánypótló kiállítások mesélnek.

 

A hidegháborús tárlatot megnyitó ünnepségre a meghívó itt elérhető: szte_Hideghaborus_meghivo

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.