SZTE Info

SZTE-KemenyLajos-innovacio-fb

Kemény Lajos rektorhelyettes a „heuréka élményről” és az innovációról

Üzleti szempontból is hasznosítható szellemi alkotásokat várnak SZTE Innovációs Díj pályázatra. Az idén 1. alkalommal 5 kategóriában meghirdetett pénzdíjas pályázatról, a versenyképes tudásteremtésről és a tudás értékesítéséről is kérdeztük Kemény Lajos professzort, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mi az egyetem szerepe az innovációs folyamatban?

– Föl kell hívnunk a hallgatók, a kutatók figyelmét arra, hogy azt a tudományos munkát, amit végeznek, az emberiség számára is felhasználhatóvá kell tennünk. Ehhez nem elég valami összefüggést fölismerni vagy valami új dolgot fölfedezni. A kutatómunka gyakorlati hasznosításához nagyon sok egyéb tudást is hozzá kell tenni.

 _MG_5057

 

A társadalomtudományi kutatás eredménye is piacosítható

– Mi az így dúsított „innovatív tevékenység” végeredménye?

A szabadalom, a licencia szerződés, az ipari megbízás teszi a gyakorlati élet számára is hasznosíthatóvá a tudós munkájának az eredményét. A Szegedi Tudományegyetem szellemi tulajdon portfóliójában közel 50 szellemi alkotás található, melyek közül többet üzleti szempontból is hasznosíthattunk licencia megállapodásokon, illetve az erre a célra alakult spin-off vállalkozásokon keresztül.

 

Ez a végállomás ismert a műszaki, a természet- és élettudományok területén dolgozók körében. Az SZTE kiemelt kutatási területei: a neurobiológia, preklinikai farmakológia, klinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia, anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia, környezettechnológia és immunológia. Ám az idén először meghirdetett SZTE Innovációs Díj pályázatának az egyik újdonsága, hogy arra a bölcsészet-és társadalomtudományok területén kutatók is pályázhatnak. Milyen eredményre számít?

Fontosnak tartom a szellemi alkotások hasznosulását középpontba állító kutatói tevékenység elismerését. Ez a magas színvonalú emberi erőforrás megőrzéséhez éppúgy nélkülözhetetlen, mint a kutatási eredmények vállalkozásokba történő transzferálásához. Élettudományokkal foglalkozó kutatóként hallgattam azokra a szakértőkre, akik szerint a társadalomtudományokban is lehetnek olyan innovációk, amelyek piacosítható értékkel bírnak. Ugyanakkor az SZTE Innovációs Díjjal arra is föl kívánjuk hívni a figyelmet, hogy nem csak a publikálás lehet érték, illetve nem elég publikálni a kutatási eredményt. Azt védhető szellemi termékké alakítani a tudós felelőssége és lehetősége.

 

– A kutatók által megélt „heuréka élmény” milyen csapdát rejthet?

A tapasztalatlan tudós az új kutatási eredmény túl gyors publikálása miatt lekésheti a szabadalmi bejelentés lehetőségét. Ez a leggyakoribb hiba. Sok kutató nem is gondol arra, vagy nem is tud arról, hogy felfedezése vagy eredménye hasznosítható lenne-e például az iparban. A tudományos eredmény heuréka élménye elfeledtetheti, hogy a tudományos diákkörös vagy a kutató végiggondolja: felfedezéséből például biomarker eljárás, műszer is lehetne. Friss eredményének gyors közlésével, például a hazai vagy nemzetközi konferencián közzétett absztrakttal is elveszítheti a kutató a szabadalom benyújtásának az esélyét.

 

– Eddig úgy tudtam: fontos mérőszám, hogy az SZTE kutatói az elmúlt 5 évben hozzávetőlegesen 25 ezer közleményt jelentettek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciák részeként. A publikálásnál miért fontosabb a szabadalom?

– Mert az erkölcsi mellett anyagi megbecsülést hozhat az adott kutató, a munkacsoportja és az egyetem számára is. Például az ipari partnerek számára fontos fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen 2009-2013 között közel 4,2 milliárd forint bevételt hozott. Az innováció teljesítménye a csilingelő forintokban mérhető gazdasági, mérhető haszon.

 

 

Szolgáltatás az újdonságkutatás

– E bevétel növelése is cél volt, mikor az SZTE az innovációt azzal is középpontba állította, hogy e területtel külön rektorhelyettes foglalkozik?

– A tudományos és innovációs rektorhelyettes szakmai felügyeletével az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága szolgáltat. „Egyablakos rendszerrel” várja azokat a kutatókat, akik az iparilag hasznosítható ötletük megvalósításához, műszerük kivitelezéséhez kérnek támogatást. Megvizsgáljuk, hogy az adott szellemi termékkel érdemes-e foglalkozni. Ha a válasz igen, akkor az igazgatóság szakemberei – a kutatókkal közösen – elvégzik az iparjogvédelmi munkát: az újdonságkutatást, a szabadalmaztathatósági vizsgálatot. Az iparjogvédelmi tanácsadás mellett üzleti kérdésekben – például versenytárs-elemzésben, piackutatásban, üzleti terv készítésben – is segítjük a találmányok hasznosítását.

 

– A publikálási kényszer, a tudomány világán belüli versenyhelyzet is arra ösztönzi a kutatót, hogy az eredményét mielőbb közzétegye. Miért érdeke a tudósnak, hogy igénybe vegye az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság szolgáltatásait, vagy jelentkezzen az SZTE Innovációs Díj pályázatára?

– Mert így nagy lépést tehet a felfedezése hasznosulásához. Például egy felfedezett molekulából csak szabadalmazást követően lehet orvoslásban is bevethető termék, például gyógyszer formája. Ha figyelembe vesszük, hogy egy komoly tudományos eredményhez többnyire évek munkája szükséges, akkor ennél jóval kevesebb időbe telik egy szabadalom megírása. Ráadásul technikailag sem sokban különbözik egy közlemény megalkotásától. Tehát az új tudományos eredmény összeállásával párhuzamosan meg lehet keresni a szabadalmi irodánkat. Itt kicsit más szemlélettel segítenek „megmérni” a kutatómunka eredményét. A szabadalmom megszerzését követően nincs semmi akadálya az így védetté vált szellemi termék publikálásának.

 

– Miért érdeke az egyetemnek, hogy növelje a szabadalmak számát?

Ez az adat is hozzájárul az intézmény minősítéséhez. A szellemi termékek száma mellett az is számít, hogy az egyetemnek ezek közül hányat sikerült értékesítenie, illetve hány olyan spin-off céget alapított, amelyek ezeket a technológiákat licenciába veszik.

 

– Mondják: „lefölözi” az egyetem a kutatómunka eredményét.

Szolgálati találmánynak számít, amit egyetemi dolgozó szellemi alkotásként hoz létre. Tiszta az eljárásrend. A kutató egyedül akkor gazdálkodhat a felfedezésével, ha arra az SZTE nem tart igényt. A találmány hasznosításából származó bevételen osztozik a tudós és az SZTE. Ennek aránya attól függ, hogy ki – a kutató vagy az SZTE igazgatósága – hozza a felfedezést hasznosító céget.

 

 

A tehetséggondozástól az ipari hasznosításig

– Hogyan növelhető tovább az SZTE kutatási versenyképessége?

– A kutatási versenyképesség fokozásának négy feltétele van. Az első feltétel, hogy a Szegedi Tudományegyetem biztosítsa inter- és multidiszciplináris kutatócsoportok nemzetközileg versenyképes tevékenységét. A második lépés: a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés támogatása, beleértve az ipari kutatás-fejlesztési projektmenedzsment hatékonyságának növelését, a szellemi tulajdon védelmét és a technológia transzfer folyamatok támogatását. Harmadrészt: az innovatív vállalkozás-fejlesztés, amihez elengedhetetlen az intézményi tudásnak spin-off vállalkozásokbeli hasznosulása. Végül a tudományos eredmények szélesebb társadalmi kör számára történő hozzáférésének biztosítása is szükséges.

 

– Az SZTE 30 millió forinttal járul hozzá a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány által kezdeményezett Szegedi Tudós Akadémia működéséhez, egészíti ki a magyar kormány több mint 2 milliárd forintos és Szeged város 30 millió forintos támogatását. A tehetséggondozás innovatív megoldásában mi az SZTE rektorhelyettes szerepe?

– A tehetséggondozás nem elsősorban a tudományos és innovációs rektorhelyetteshez tartozó terület. Az alapítvány célkitűzései megvalósításában immár 4 éve, mint kuratóriumi tag is dolgozom. Az SZTE rektorának képviseletében vettem részt a Szegedi Tudós Akadémia legutóbbi sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor kétségtelen: a tehetséggondozás is anyagi haszonnal jár, ha sikerül a Szegedi Tudományegyetemre vonzani például az élettudományok területén a legtehetségesebb középiskolás diákokat. Mert a tehetségek agyából pattanhat ki legnagyobb eséllyel olyan kiváló ötlet, amellyel az SZTE innovációs potenciálja is növekszik.

 

– Hogyan kommentálja az SZTE rektorhelyettese a friss hírt: az NGM államtitkára szerint „át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra a következő években, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és szakoktatásra kell támaszkodnia”?

– A hír tartalmával egyetértek. Az ország nem élhet meg hosszú távon a feldolgozóiparból. Ha a magyarországi kis- és középvállalkozói réteg nem tud betörni a nemzetközi piacra hozzáadott értéket jelentő innovációval, exportbővítéssel, nehéz helyzetbe kerül az ország. Az újítás nem az új termékkel azonos, mert innováció az is, ha a korábbi terméket például olcsóbban tudjuk előállítani, vagy az élelmiszert tartósítani tudjuk, vagy környezetkímélőbb, energiafelhasználásban újító a megoldásunk. Az SZTE minden területen – a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól kezdve az élet- és anyagtudományokon át egészen a társadalomtudományokig – olyan kapacitással rendelkezik, ami az ipari partnereket kiszolgálhatja. Erről szól a FIEK, a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ. Célunk, hogy az egyetemen olyan kutatási irányok alakuljanak ki, amelyek a cégekkel együttműködve a vállalkozásoknak gazdasági hasznot hoz. A gazdaság motorja az innováció.

 

– Versenyben kell helyt állni az SZTE-nek. Kik lehetnek a partnerei?

A Magyar Tudományos Akadémiával való közös munka eredményeként az egyetem négy karán 20 támogatott kutatócsoport is működik, melyek közül 14 akadémiai finanszírozású, valamint 2011 óta 5 „Lendület” kutatócsoportot alapítottak a Szegedi Tudományegyetemen. Magyarország egyik legnagyobb egyetemeként tudományos potenciálját jól hasznosíthatja az ipar. Még hatásosabban érhetjük el céljainkat például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával együttműködve. Stratégiai partnerünk az SZBK, közös szabadalmi aktivitásunk is kiváló. Szorosabbra akarjuk fűzni a kapcsolatainkat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és Szeged várossal is.

 

Az SZTE Innovációs Díj pályázattal kapcsolatos felhívás és a pályázati dokumentáció elérhető a következő linkről: http://www.inno.u-szeged.hu/szte-innovacios-dij-2016

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.