SZTE Info

SZTE-KemenyLajos-innovacio-fb

Kemény Lajos rektorhelyettes a „heuréka élményről” és az innovációról

Üzleti szempontból is hasznosítható szellemi alkotásokat várnak SZTE Innovációs Díj pályázatra. Az idén 1. alkalommal 5 kategóriában meghirdetett pénzdíjas pályázatról, a versenyképes tudásteremtésről és a tudás értékesítéséről is kérdeztük Kemény Lajos professzort, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mi az egyetem szerepe az innovációs folyamatban?

– Föl kell hívnunk a hallgatók, a kutatók figyelmét arra, hogy azt a tudományos munkát, amit végeznek, az emberiség számára is felhasználhatóvá kell tennünk. Ehhez nem elég valami összefüggést fölismerni vagy valami új dolgot fölfedezni. A kutatómunka gyakorlati hasznosításához nagyon sok egyéb tudást is hozzá kell tenni.

 _MG_5057

 

A társadalomtudományi kutatás eredménye is piacosítható

– Mi az így dúsított „innovatív tevékenység” végeredménye?

A szabadalom, a licencia szerződés, az ipari megbízás teszi a gyakorlati élet számára is hasznosíthatóvá a tudós munkájának az eredményét. A Szegedi Tudományegyetem szellemi tulajdon portfóliójában közel 50 szellemi alkotás található, melyek közül többet üzleti szempontból is hasznosíthattunk licencia megállapodásokon, illetve az erre a célra alakult spin-off vállalkozásokon keresztül.

 

Ez a végállomás ismert a műszaki, a természet- és élettudományok területén dolgozók körében. Az SZTE kiemelt kutatási területei: a neurobiológia, preklinikai farmakológia, klinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia, anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia, környezettechnológia és immunológia. Ám az idén először meghirdetett SZTE Innovációs Díj pályázatának az egyik újdonsága, hogy arra a bölcsészet-és társadalomtudományok területén kutatók is pályázhatnak. Milyen eredményre számít?

Fontosnak tartom a szellemi alkotások hasznosulását középpontba állító kutatói tevékenység elismerését. Ez a magas színvonalú emberi erőforrás megőrzéséhez éppúgy nélkülözhetetlen, mint a kutatási eredmények vállalkozásokba történő transzferálásához. Élettudományokkal foglalkozó kutatóként hallgattam azokra a szakértőkre, akik szerint a társadalomtudományokban is lehetnek olyan innovációk, amelyek piacosítható értékkel bírnak. Ugyanakkor az SZTE Innovációs Díjjal arra is föl kívánjuk hívni a figyelmet, hogy nem csak a publikálás lehet érték, illetve nem elég publikálni a kutatási eredményt. Azt védhető szellemi termékké alakítani a tudós felelőssége és lehetősége.

 

– A kutatók által megélt „heuréka élmény” milyen csapdát rejthet?

A tapasztalatlan tudós az új kutatási eredmény túl gyors publikálása miatt lekésheti a szabadalmi bejelentés lehetőségét. Ez a leggyakoribb hiba. Sok kutató nem is gondol arra, vagy nem is tud arról, hogy felfedezése vagy eredménye hasznosítható lenne-e például az iparban. A tudományos eredmény heuréka élménye elfeledtetheti, hogy a tudományos diákkörös vagy a kutató végiggondolja: felfedezéséből például biomarker eljárás, műszer is lehetne. Friss eredményének gyors közlésével, például a hazai vagy nemzetközi konferencián közzétett absztrakttal is elveszítheti a kutató a szabadalom benyújtásának az esélyét.

 

– Eddig úgy tudtam: fontos mérőszám, hogy az SZTE kutatói az elmúlt 5 évben hozzávetőlegesen 25 ezer közleményt jelentettek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciák részeként. A publikálásnál miért fontosabb a szabadalom?

– Mert az erkölcsi mellett anyagi megbecsülést hozhat az adott kutató, a munkacsoportja és az egyetem számára is. Például az ipari partnerek számára fontos fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen 2009-2013 között közel 4,2 milliárd forint bevételt hozott. Az innováció teljesítménye a csilingelő forintokban mérhető gazdasági, mérhető haszon.

 

 

Szolgáltatás az újdonságkutatás

– E bevétel növelése is cél volt, mikor az SZTE az innovációt azzal is középpontba állította, hogy e területtel külön rektorhelyettes foglalkozik?

– A tudományos és innovációs rektorhelyettes szakmai felügyeletével az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága szolgáltat. „Egyablakos rendszerrel” várja azokat a kutatókat, akik az iparilag hasznosítható ötletük megvalósításához, műszerük kivitelezéséhez kérnek támogatást. Megvizsgáljuk, hogy az adott szellemi termékkel érdemes-e foglalkozni. Ha a válasz igen, akkor az igazgatóság szakemberei – a kutatókkal közösen – elvégzik az iparjogvédelmi munkát: az újdonságkutatást, a szabadalmaztathatósági vizsgálatot. Az iparjogvédelmi tanácsadás mellett üzleti kérdésekben – például versenytárs-elemzésben, piackutatásban, üzleti terv készítésben – is segítjük a találmányok hasznosítását.

 

– A publikálási kényszer, a tudomány világán belüli versenyhelyzet is arra ösztönzi a kutatót, hogy az eredményét mielőbb közzétegye. Miért érdeke a tudósnak, hogy igénybe vegye az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság szolgáltatásait, vagy jelentkezzen az SZTE Innovációs Díj pályázatára?

– Mert így nagy lépést tehet a felfedezése hasznosulásához. Például egy felfedezett molekulából csak szabadalmazást követően lehet orvoslásban is bevethető termék, például gyógyszer formája. Ha figyelembe vesszük, hogy egy komoly tudományos eredményhez többnyire évek munkája szükséges, akkor ennél jóval kevesebb időbe telik egy szabadalom megírása. Ráadásul technikailag sem sokban különbözik egy közlemény megalkotásától. Tehát az új tudományos eredmény összeállásával párhuzamosan meg lehet keresni a szabadalmi irodánkat. Itt kicsit más szemlélettel segítenek „megmérni” a kutatómunka eredményét. A szabadalmom megszerzését követően nincs semmi akadálya az így védetté vált szellemi termék publikálásának.

 

– Miért érdeke az egyetemnek, hogy növelje a szabadalmak számát?

Ez az adat is hozzájárul az intézmény minősítéséhez. A szellemi termékek száma mellett az is számít, hogy az egyetemnek ezek közül hányat sikerült értékesítenie, illetve hány olyan spin-off céget alapított, amelyek ezeket a technológiákat licenciába veszik.

 

– Mondják: „lefölözi” az egyetem a kutatómunka eredményét.

Szolgálati találmánynak számít, amit egyetemi dolgozó szellemi alkotásként hoz létre. Tiszta az eljárásrend. A kutató egyedül akkor gazdálkodhat a felfedezésével, ha arra az SZTE nem tart igényt. A találmány hasznosításából származó bevételen osztozik a tudós és az SZTE. Ennek aránya attól függ, hogy ki – a kutató vagy az SZTE igazgatósága – hozza a felfedezést hasznosító céget.

 

 

A tehetséggondozástól az ipari hasznosításig

– Hogyan növelhető tovább az SZTE kutatási versenyképessége?

– A kutatási versenyképesség fokozásának négy feltétele van. Az első feltétel, hogy a Szegedi Tudományegyetem biztosítsa inter- és multidiszciplináris kutatócsoportok nemzetközileg versenyképes tevékenységét. A második lépés: a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés támogatása, beleértve az ipari kutatás-fejlesztési projektmenedzsment hatékonyságának növelését, a szellemi tulajdon védelmét és a technológia transzfer folyamatok támogatását. Harmadrészt: az innovatív vállalkozás-fejlesztés, amihez elengedhetetlen az intézményi tudásnak spin-off vállalkozásokbeli hasznosulása. Végül a tudományos eredmények szélesebb társadalmi kör számára történő hozzáférésének biztosítása is szükséges.

 

– Az SZTE 30 millió forinttal járul hozzá a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány által kezdeményezett Szegedi Tudós Akadémia működéséhez, egészíti ki a magyar kormány több mint 2 milliárd forintos és Szeged város 30 millió forintos támogatását. A tehetséggondozás innovatív megoldásában mi az SZTE rektorhelyettes szerepe?

– A tehetséggondozás nem elsősorban a tudományos és innovációs rektorhelyetteshez tartozó terület. Az alapítvány célkitűzései megvalósításában immár 4 éve, mint kuratóriumi tag is dolgozom. Az SZTE rektorának képviseletében vettem részt a Szegedi Tudós Akadémia legutóbbi sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor kétségtelen: a tehetséggondozás is anyagi haszonnal jár, ha sikerül a Szegedi Tudományegyetemre vonzani például az élettudományok területén a legtehetségesebb középiskolás diákokat. Mert a tehetségek agyából pattanhat ki legnagyobb eséllyel olyan kiváló ötlet, amellyel az SZTE innovációs potenciálja is növekszik.

 

– Hogyan kommentálja az SZTE rektorhelyettese a friss hírt: az NGM államtitkára szerint „át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra a következő években, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és szakoktatásra kell támaszkodnia”?

– A hír tartalmával egyetértek. Az ország nem élhet meg hosszú távon a feldolgozóiparból. Ha a magyarországi kis- és középvállalkozói réteg nem tud betörni a nemzetközi piacra hozzáadott értéket jelentő innovációval, exportbővítéssel, nehéz helyzetbe kerül az ország. Az újítás nem az új termékkel azonos, mert innováció az is, ha a korábbi terméket például olcsóbban tudjuk előállítani, vagy az élelmiszert tartósítani tudjuk, vagy környezetkímélőbb, energiafelhasználásban újító a megoldásunk. Az SZTE minden területen – a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól kezdve az élet- és anyagtudományokon át egészen a társadalomtudományokig – olyan kapacitással rendelkezik, ami az ipari partnereket kiszolgálhatja. Erről szól a FIEK, a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ. Célunk, hogy az egyetemen olyan kutatási irányok alakuljanak ki, amelyek a cégekkel együttműködve a vállalkozásoknak gazdasági hasznot hoz. A gazdaság motorja az innováció.

 

– Versenyben kell helyt állni az SZTE-nek. Kik lehetnek a partnerei?

A Magyar Tudományos Akadémiával való közös munka eredményeként az egyetem négy karán 20 támogatott kutatócsoport is működik, melyek közül 14 akadémiai finanszírozású, valamint 2011 óta 5 „Lendület” kutatócsoportot alapítottak a Szegedi Tudományegyetemen. Magyarország egyik legnagyobb egyetemeként tudományos potenciálját jól hasznosíthatja az ipar. Még hatásosabban érhetjük el céljainkat például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával együttműködve. Stratégiai partnerünk az SZBK, közös szabadalmi aktivitásunk is kiváló. Szorosabbra akarjuk fűzni a kapcsolatainkat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és Szeged várossal is.

 

Az SZTE Innovációs Díj pályázattal kapcsolatos felhívás és a pályázati dokumentáció elérhető a következő linkről: http://www.inno.u-szeged.hu/szte-innovacios-dij-2016

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.