SZTE Info

Az SZTE idén is megrendezi a Hungarológiai Nyári Egyetemet

Tizenhatodik alkalommal rendez nyári egyetemet a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő külföldieknek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológia Központja. Idén mintegy 40 diák érkezik a világ különböző pontjairól Szegedre.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem szép hagyományokat ápoló Hungarológiai Nyári Egyeteme 2016. július 25-én kezdődik és augusztus 20-án zárul. A 16. SZTE Hungarológiai Nyári Egyetemre számos országból – többek között az Amerikai Egyesült Államokból, Csehországból, Egyiptomból, Hollandiából, Iránból, Japánból, Németországból, Olaszországból, Szerbiából és Törökországból – érkeznek fiatalok – tudtuk meg Bata Ágnestől, az SZTE BTK Hungarológia Program programmenedzserétől.

 

– Mi a közös a nyári egyetemünk hallgatóiban? – kérdezett vissza a programmenedzser. Majd kapásból válaszolt: – A magyar nyelv és kultúra iránti vonzalom.

 

Az első Hungarológiai Nyári Egyetemet Szegeden 2001-ben tartották. Már akkor is az volt a cél, hogy a szegedi egyetem szakemberei megismertessék más országok polgáraival a magyar kultúrát. De az is fontos küldetése az SZTE Hungarológiai Nyári Egyetemének, hogy nyelvtanulási lehetőséget biztosít a magyarság iránt érdeklődőknek. A 15 évvel ezelőtti ötlet sikeres megvalósításából hagyomány teremtődött.

 

– Ország- és Szeged-imázst is épít a programunk – fogalmazott Bata Ágnes. Az SZTE BTK Hungarológia Program programmenedzserének az a tapasztalata, hogy a Szegedre látogatók maradandó élményekkel gazdagodva utaznak el hazájukba. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei résztvevők között akad olyan, aki már harmadik alkalommal kapcsolódik be a szegedi Hungarológiai Nyári Egyetem programjaiba.

 

A Hungarológiai Nyári Egyetem 4 hetes időszakában a diákok az SZTE BTK Petőfi Sándor sugárúti, illetve az Egyetem utcai épületében vesznek részt a délelőttől délutánig tartó órákon. A hallgatóknak négy különböző szinten oktatják a magyar nyelvet, a délelőtti kurzust délután játékos gyakorlás követi, valamint előadások hangzanak el – többek között – a magyar történelemről, irodalomról, filmről, művészettörténetről. A szabadidős programkínálat is gazdag: Szeged nevezetességein kívül a környék szépségeit is megtekintik, esténként magyar filmeket néznek. Az első két hét után Nemzetközi estet rendeznek, amelyen a diákok bemutatják a saját országukat: főznek, népdalokat énekelnek, mesélnek. Az SZTE nyári egyetemét teszt és szóbeli vizsga zárja.

 

A Hungarológiai nyári egyetem hallgatói közül sokan visszajönnek, vagy itt maradnak egész évre, hogy tovább tanulhassák a magyar nyelvet a Szegedi Tudományegyetemen.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.