SZTE Info

Telemedicina központ nyílt az SZTE-n

Számítástechnikai újítások segítik a gyorsabb betegellátást a Szegedi Tudományegyetem telemedicina központjában. A távdiagnózis hatékonyan alkalmazható a radiológiában, a fül-orr-gégészetben és számos kardiológiai vizsgálatnál.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A telemedicina lényege az, hogyan tudja segíteni a számítástechnika az orvoslást, lerövidíteni az orvos-orvos és orvos-beteg közötti kapcsolatokat. Az újfajta egészségügyi szolgáltatás során az ellátásban részesülő és az ellátó közvetlenül nem találkozik, a beteg melletti jelenlétet on-line kapcsolaton keresztül távolról helyettesítik.


Az SZTE központjában az orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek megismerkedhetnek a telemedicina lehetőségeivel. A távdiagnózis alkalmazható EEG, EKG vagy más kardiológiai vizsgálatok esetében, radiológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatoknál. A rendszernek köszönhetően növekedhet az ellátás szakszerűsége és gyorsasága, csökkenhet a betegek várakozással vagy utazással töltött ideje.


- Magyarországon a legfontosabb telemedicina alkalmazás a radiológiában van, ugyanis a radiológiai diagnózisok jelentős hányada úgy készül, hogy a páciens CT-ben vagy MR-ben van és a diagnózist készítő orvos akár 100 km távolságból látja ugyanazt a képet, amelyet az operátori szobában is láthatnak – nyilatkozta a városi televíziónak Bari Ferenc professzor, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja.


A távdiagnózis nagy segítség a fül-orr-gégészetben is, a vizsgálatot háziorvos vagy képzett asszisztens is elvégezheti. A hallójáratban készített felvételt egy okostelefonhoz kapcsolt endoszkóppal készítik el, majd a felvételt emailben továbbítják a szakorvosnak, aki így vizsgálja meg a beteget. A módszer segítségével a vizsgálatot követően kezelést vagy további vizsgálatokat rendelhet el a szakorvos. Az eredményt emailben azonnal visszaküldi, így a beteg rögtön értesül a diagnózisról.


A szegedi egyetem szakemberei több projektben dolgoztak már a gyógyításhoz, az e-egészségügyhöz, az egészséges életmódhoz kötődő eszközök és alkalmazások kivitelezésén és fejlesztésén. Komoly eredmények születtek például olyan területeken, mint a meddőség kezelését támogató új alkalmazások, a koraszülött-monitorozás kamerával, a légzés- és tüdőmonitorozás mobilkészülékkel és a magzati szívműködés megfigyelése okostelefon segítségével.


SZTEinfo


Korábban írtuk:

Mobilalkalmazások az egészségért - Telemedicina-központ jöhet létre a szegedi egyetemen

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.