SZTE Info
Kiemelt_egyetemalapito_20160512

435 éve alakult meg a Szegedi Tudományegyetem elődje

2016-ban több jeles napon is emlékezünk arra, kiknek az erőfeszítései eredményeként és hogyan lett egyetemi város Szeged. Az egyetemalapító Báthory István szegedi mellszobránál 2016. május 12-én koszorút helyezett el az SZTE vezetése, és az egyetemtörténészek csoportja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egyetemalapítóként kapott mellszobrot a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban Báthory István. A lengyel király, erdélyi fejedelem, Litvánia nagyhercege 1581. május 12-én adta ki azt az alapító oklevelet, amely lehetővé tette, hogy Kolozsvárott jezsuita akadémia kezdje meg működését. A szegedi universitas eszmetörténeti és intézményi gyökere 1581. május 12.

 

A 435 évvel ezelőtti jeles napra emlékezve 2016. május 12-én a Szegedi Tudományegyetem polgárai nevében Martinek Tamás közkapcsolati rektorhelyettes, illetve Marjanucz László, az egyetem 1872-1921 közötti történetét feldolgozó második kötet főszerkesztője tisztelgett, helyezte el az emlékezés koszorúját az egyetemalapító Báthory István mellszobránál, a Dóm téri árkádok alatt. Az egyetemtörténeti fordulópontokról Vajda Tamás, az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója, az Egyetemtörténeti Bizottság titkára beszélt.


_MG_2973

 

Tudomány és oktatás

– A Báthory István által kiadott alapítólevél több mondata is kitér arra, hogy a frissen felállítandó jezsuita akadémia tudományos fokozatokat ítélhessen oda. Ezek az Európa-szerte elismert fokozatokkal egyenértékűek voltak. Az oklevél arról is rendelkezett, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúra is rendelkezésre álljon. A fejedelem öt Kolozs megyei falut adományozott az újonnan felállított jezsuita akadémiának, amelynek Kolozsvár belvárosában három jelentős és nagyméretű ingatlant engedett át – emlékeztetett Vajda Tamás.


_MG_2998

– Működésének elején, rövid idő alatt ötszáz kódexből álló könyvtárat gyűjtött össze a kolozsvári akadémia. Tanári kara nagyjából harminc, tudományos fokozattal rendelkező oktatóból állt – fogalmazott a számok nyelvén Vajda Tamás, mikor azt az állítást igazolta, hogy alapítása után a kolozsvári akadémia miért tekinthető a 16. századi Kárpát-medence legjelentősebb oktatási intézményének.

 

Május 12., a Janus-arcú nap

Híres diákként az első korszakból Pázmány Péter említhető. Élettörténetének jelentős fordulata kötődik az intézményhez, hiszen a protestáns diákként belépő Pázmány Kolozsvárott katolizált, majd futotta be azt a karriert, amelynek fontos mozzanata kötődik május 12. napjához. Ugyanis 1635-ben a nagyszombati egyetemet is május 12-én alapították meg – rögzítette a történész, aki feltételezi: Pázmány hét kolozsvári diákévében, valószínűleg, megünnepelték az egyetemalapítás dátumát. – Az ünnepségek még élénken élhettek 1635-ben az esztergomi érsekké lett Pázmány emlékezetében. Így amikor egyetemalapításra szánta rá magát, akkor május 12. napját választotta.

 

– De a kolozsvári egyetem történetében sorscsapás is kötődik május 12-höz, ugyanis 1919-ben e napon rohanta le az intézményt a román hadsereg – húzta alá a történész. – Ezért aztán a szegedi egyetemen a múlt század húszas-harmincas éveiben az oktatók és hallgatók számára Janus-arcú ünnep volt május 12. Egyrészt az alapítás fölött érzett öröm és hála, továbbá a Báthory iránt érzett tisztelet, másrészt az 1919. május 12. fölötti szomorúság – fogalmazott Vajda Tamás.

 

Koszorúzás, jubileumok sora

Az egyetemalapító Báthory István mellszobra1931-ben került a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokba – idézte fel a történész. Wilnoban (Vilniusban) 1929-ben ünnepeltek egyetemalapítási évfordulót, amelyen Szegedről Iványi Béla történész vett részt. Ő hozta a Tisza-partra az 1581-es egyetemalapítás eszméjét, kezdeményezésére gyűjtötték össze a forrásokat a Báthory-szobor fölállításához.

 

– Szorgosan dolgozik az SZTE Egyetemtörténeti Bizottsága. A történeti források feltárásán öt éve intenzíven dolgozunk, aminek eredményeként elkezdődött az egyetem történetét feldolgozó könyv-sorozat második kötetének az írása is – árulta el Vajda Tamás. – Ha jól végezzük a munkánkat, akkor az 1581. május 12-én elvetett magból újabb eredmények születek.

 

_MG_2994

A 435 évvel ezelőtti jeles napra emlékező 2016. május 12-i koszorúzási ünnepséggel egyetemtörténeti jubileumok sorozata vette kezdetét.

 

A Kolozsvárról 1919-ben száműzött egyetem 1921-ben – 95 éve – talált otthonra Szegeden, ahol 1926-ban – 90 éve – kezdődtek meg a Tisza-parti egyetemi építkezések.

 

60 éve lesz 2016. október 16-án, hogy a szegedi egyetemisták megalakították párttól független és politikamentes szervezetüket, a MEFESZT. Az alapító nagygyűlésen pontokba szedett követeléseiket az egyetemisták más felsőoktatási intézményekben is terjesztették. Így a Szegeden kipattant szikrából támadt 1956 őszén a forradalom tisztító tüze, ami végigsöpört az országon….

De arra is emlékezni kell 2016 őszén, hogy 30 éve hunyt el az SZTE Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.