SZTE Info

kiemelt_Erdelyi_Peter

Innovatív, légnevesítéshez kapcsolódó szoftvert fejlesztett az SZTE hallgatója

Oktatási célra fejlesztett interaktív pszichrometriai szoftvert Erdélyi Péter, az SZTE élelmiszermérnök szakos hallgatója. Az SZTE Innovációs Díjjal, és OTDK első helyezéssel elismert újítás az élelmiszeriparban is hatékonyan alkalmazható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Hyde pszichrometriai program interaktív diagramokon jeleníti meg a nedves levegő jellemzőinek pontos értékeit, amelyek ismerete az élelmiszer - feldolgozó és - tároló rendszerek működtetése során elengedhetetlen. Így a felhasználó könnyedén beállíthatja a kívánt állapotot. A pszichrometria a levegő hőmérséklete és páratartalma közötti viszonyokkal foglalkozik. A hőmérséklet, az abszolút nedvességtartalom, a relatív páratartalom és az entalpia – ami az energiatartalmat fejezi ki – nemcsak az élelmiszeriparban, hanem számos más területen is jelen van.


Számos területen alkalmazható az újítás


- A levegő csak bizonyos mennyiségben képes vízgőzt megtartani magában, ezért van, hogy ha hideg levegőről megyünk melegebb helyre, akkor a szemüveg bepárásodik. A hideg szemüveglencse a körülötte lévő levegőt lehűti, ami már csak kevesebb vízgőzt képest megtartani. Az entalpia értéke pedig megmutatja, hogy mennyi hőenergiát vesz fel a levegőből a szemüveg, amikor felmelegszik és elpárolog róla a víz – magyarázta Erdélyi Péter mesterszakos hallgató.


- A folyamatnak az élelmiszeripar esetén a légkondicionálásban van szerepe, mivel a légtérnek mindig az adott élelmiszer igényeihez kell igazodni. Például a zöldségek, gyümölcsök tárolásánál, ha túl magas a páratartalom és a pára lecsapódik a zöldségekre, akkor elkezdenek penészedni. Ha túl száraz a levegő, akkor gyorsan párolog a nedvesség, aminek hatására a gyümölcsök fonnyadni fognak. A jelenség a csokoládégyártásban is megfigyelhető. Itt a folyékony csokoládét formába öntik, amit egy hűtőalagúton vezetnek végig, hogy megdermedjen. A hűtőalagútból hidegen kerül ki a forma, de ha a levegő túl meleg és párás az üzemben, akkor a kiöntött csokoládéra lecsapódik a pára. Ez kioldja a cukrot, így a csokoládé kiszürkül. A program egy újabb alkalmazási területe lehet a konvekciós szárítás, amelynek lényege, hogy a kiterített élelmiszer felett meleg levegőt áramoltatunk. Ebben az esetben például azt tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire, kell előmelegíteni az áramoltatott levegőt – sorolta az újítás lehetséges alkalmazási területeit.


Az oktatási céllal készült szoftverhez interaktív feladatgyűjtemény is kapcsolódik


- A pszichrometriai szoftver ötlete a témavezetőm, Rajkó Róbert professzor javaslata volt. Az interaktív diagramok kiválóan alkalmazhatók oktatási célra, az elavult, papíralapú diagramok helyett, például légnedvesítési feladatok számolásához. A nyílt hozzáférésű program a hyde.fastmail.jp oldalon érhető el. Ha a hőmérséklet, nedves hőmérő hőmérséklet, harmatponti hőmérséklet, entalpia, relatív páratartalom, nedvességtartalom, és a gőz parciális nyomása közül legalább két adatot megadnunk, akkor a szoftver az összes többit tényezőt automatikusan kiszámolja – tudtuk meg.


Az újításból elektronikus tananyag is készült, ami az elméleti alapok mellett 10 feladatot is tartalmaz. A légnedvesítéshez kapcsolódó interaktív feladatgyűjtemény itt elérhető. A többnyelvű feladattár a számítógépek mellett tableten és okostelefonon is használható. Az on-line gyűjtemény sokat segít a tanulásban, a vizsgákra készülésben, de nemcsak a szegedi hallgatóknak. Az SZTE mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is használják.


Az élelmiszermérnök szakos hallgató újítása a 2015-ös Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójában első helyezést ért el, míg 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem leginnovatívabb TDK munkáért járó innovációs díját is elnyerte.


A jövőben kemometriával foglalkozna a tehetséges hallgató


Péter jelenleg szemcseméret eloszlások modellezésével foglalkozik. A kutatási terület a malomiparban fontos, ahol a búza megőrlését követően különböző méretű szemcsék keletkeznek. A szemcsméret-eloszlás ismeretében megbecsülhető a fajlagos felület, ami meghatározza például a lisztszemcsék vízfelvevőképességét, vagy a tésztaképződés idejét.


A mesterszakos hallgató későbbi PhD tanulmányai alatt kemometriával foglalkozna. - A kemometria a matematikai, statisztikai, informatikai módszerek alkalmazása arra, hogy kémiai mérési adatokból a lehető legteljesebben, torzítatlanul kinyerjük a hasznos információkat. Egy kutatói ösztöndíjra is pályáztam, ha nyerek, egy NIR spektrométert szeretnék venni. A műszer a különböző testekről visszaverődő közeli infravörös tartományba eső fényt méri. Az adatokból például fehérjetartalmat, cukortartalmat, zsírtartalmat állapítanak meg. A mérési eredményekből azonban nehéz az információt kinyerni, ebben segít a kemometria – mesélte terveit az egyetemista.



Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.