SZTE Info

kiemelt_papp_tamas

A kutató álma: mások számára hasznosat felfedezni

Öt éven át kutathat a Lendület program támogatásával Dr. Papp Tamás, aki a mikrobiológián belül, a mikroszkopikus gombák kutatásával foglalkozik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Elnyerve a Lendület program támogatását, a humánpatogén fonalas gombák patogenitási folyamatainak vizsgálatára hozhat létre kutatócsoportot. Kutatásai során azt vizsgálja, hogy a fonalas gombák milyen mechanizmusokkal képesek fertőzést kialakítani az emberi szervezetben. A várható eredmények hozzájárulhatnak új terápiás célpontok azonosításához, valamint hatékonyabb megelőzési és kezelési eljárások kifejlesztéséhez. Az SZTE TTIK Biológia Intézet Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi docensével kutatási témái és a Lendület-program nyújtotta lehetőségek mellett kudarcokról és kutatói álmokról is beszélgettünk.


Az MTA Lendület programjára - amelyet a külföldön kutató fiatal magyar kiválóságok hazahívására, valamint a magyarországi kutatóhelyeken dolgozó tehetségek itthon tartására alapítottak - idén 95 pályázat érkezett, élettudományi témában 33, matematikai és természettudományi témában 41, bölcsészet- és társadalomtudományi területen pedig 21 projekt. Ezek közül az MTA 11 pályázót részesít 5 évre szóló, évente összesen 400 millió forintos támogatásban. 2009 óta egyébként 121 Lendület-kutatócsoportot alakult, a program keretében végzett kutatásokat pedig az MTA 2016-ban több mint 3,6 milliárd forinttal támogatja.


Dr. Papp Tamás sikeres pályázata révén hatra nőtt a Szegedi Tudományegyetemen működő Lendület-kutatócsoportok száma. Korábban Kukovecz Ákos, Martinek Tamás, Berényi Antal, Hegyi Péter és Janáky Csaba nyerte el a rangos támogatást.


A mikroszkopikus fonalas gombák szinte mindenhol jelen vannak a környezetünkben, a spóráik megtalálhatók a levegőben, a talajban, vagy éppen különböző eredetű szennyezett vizekben is. Dr. Papp Tamás azt mondja: a kutatásuk arra irányul, hogy megismerjék: az emberi szervezetbe kerülve hogyan „működnek”, milyen hatást fejtenek ki ezek a gombák.


A környezetünkben megtalálható gombák többsége nem tekinthető humán kórokozónak, vagyis az egészséges embert általában nem betegítik meg. Ugyanakkor valamely hajlamosító tényező vagy betegség – például immunkárosodott vagy szuppresszált állapot, cukorbetegség, daganatos megbetegedések, egyes ritka betegségek, bizonyos gyógyszeres kezelések, vagy hosszan tartó kórházi ápolás - fennállása esetén az emberi szervezetbe jutva egyes fonalas gombák képesek fertőzést - és akár halált is okozni.


A Lendület-program támogatásával alakuló kutatócsoport munkájának középpontjában az ilyen, úgynevezett opportunista patogén fonalas gombák által okozott fertőzések kialakulásának folyamata és biológiai feltételei áll. Klinikai eredetű gombatörzsek mikrobiológiai jellemzésével, nagy áteresztőképességű genomikai, transzkriptomikai, proteomikai eljárások összehasonlító alkalmazásával, valamint gazda-patogén interakciók elemzésével vizsgálná ezeket a folyamatokat. A sikeres kutatás eredményei hozzájárulhatnak a fertőzések megelőzéséhez, illetve akár a sikeres terápiához is.


- Az esetszámot tekintve viszonylag ritka, de nagyon magas halálozási aránnyal járó fertőzésekről van szó – mutat rá Dr. Papp Tamás. – Ezeknek a fertőzéseknek a kezelésére ugyan elérhetők különböző gombaellenes szerek, de gyakoriak a rezisztens, vagyis ellenálló törzsek, amelyek ráadásul nagy változatosságot mutatnak a tekintetben, hogy melyik szert képesek tolerálni. Tehát lehet, hogy a betegség kezelésére választott hatóanyaggal szemben éppen ellenállóak, ezért egy másik szert kell választani a terápia során.

papptamas
A humán mikózisoknak, vagyis a gombafertőzéseknek többféle megnyilvánulási formája lehet. Előfordulhatnak lokális fertőzések, amelyek csak egy adott területet érintenek. Felléphetnek a fertőzések a bőrben, a bőr alatti kötőszövetben – majd továbbterjedhetnek az izmokra, csontokra. Vannak olyan fertőzések is, amelyek a véráramba kerülve a teljes szervezetet érintik, ezáltal több szervet, szervrendszert is károsítva. Különösen súlyosak lehetnek a központi idegrendszert érintő ilyen fertőzések.

- A projektben három ilyen fertőzésre képes gombacsoporttal, mint három modellrendszerrel dolgozunk – magyarázza Dr. Papp Tamás. – Az egyik gombacsoport a tüdő mikózisokat, a másik az invazív, vagyis a belső szerveket érintő fertőzéseket, a harmadik pedig a lokális, vagyis a bőrt, szemet érintő fertőzéseket okozó gombákat reprezentálja. Egyébként a lokális fertőzések bizonyos esetekben egészséges embereknél is előfordulhatnak, például súlyos égési sérülések esetén. E három modellrendszerben vizsgáljuk a gazda-patogén interakciókat, a feltételezett virulencia faktorokat, a gombaellenes hatóanyagok aktivitását és a molekuláris diagnosztika fejlesztésének lehetőségeit.

Ha fennáll egy súlyos alapbetegség, akkor a gombafertőzések akár halált is okozhatnak. Az egyetemi kutató szerint a kezelést ráadásul ezekben az esetekben még az is megnehezíti, hogy a betegek állapota egyébként sem jó, emiatt nagyon körültekintően kell megválasztani a terápia során azt a szert, amellyel a gombafertőzést kezelik.


Dr. Papp Tamás korábban a terpén vegyületek képződésének genetikai hátterével is foglalkozott. Ilyen vegyület az emberi koleszterinhez hasonló felépítésű és funkciójú ergoszterin, mely a gomba sejtmembrán egyik fontos alkotórésze. A kutató korábban a többek közt az ergoszterin a képződésében szerepet játszó enzimeket, illetve ezek génjeit tanulmányozta. A legtöbb, gombák ellen kifejlesztett szer egyébként e molekulát, vagy ennek képződését támadja. Ez a kapcsolódási pont is szerepet játszott a jelenlegi kutatási program kidolgozásában.


Ahogy látható, Dr. Papp Tamás évek óta foglakozik a problémakör bizonyos területeivel. Korábban vizsgálta a gombák gombaellenes szerekkel szembeni érzékenységét és molekuláris azonosításuk lehetőségeit. Fő kutatási területe azonban a különböző mikrobiális anyagcseretermékek bioszintézisének vizsgálata volt. Azt próbálta megfejteni, hogy hogyan képződnek a fonalas gombák által termelt különböző vegyületek. A gombák molekuláris azonosítására irányuló korábbi kutatások célja az volt, hogy olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amelyekkel e szervezetek könnyen és gyorsan kimutathatók és azonosíthatók. A különböző anyagcseretermékek képződését meghatározó mechanizmusok vizsgálata fontosnak bizonyult a tekintetben, hogy némelyik szerepet játszhat abban, ahogyan e gombák képesek akár fertőzni, akár ellenállni a kezeléseknek a humán szervezetben, és innen kanyarodott ez az egész történet a patogén fonalas gombák felé. A fő irány az, hogy megtalálják azokat a faktorokat - akár a gomba, akár a gazda szervezet oldaláról -, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a mikrobák fertőzéseket okozzanak.


A kutatót az a tény, hogy projektjüket bevették a Lendület programba, nagyban megerősítette abban, hogy más is érdekesnek és fontosnak tartja ezt a kutatási területet.


- Néha úgy érzi az ember, hogy a mikrobiológiának ez az ága csupán egy szűkebb szakmai közösség számára érdekes. A Lendület program elnyerése viszont most megerősítette bennem azt, hogy érdemes ilyen ambiciózus terveket kidolgozni és pályázni. A Lendület program abban is segít, hogy a fiatal kutatók lehetőséget kapjanak. Nekik is igen nagy részük van abban, hogy ez a projektterv megszületett, és olyan minőségű lett, hogy támogatásra méltónak ítélték. Nagyon számítok rájuk a megvalósításban is. A most megalakuló Lendület kutatócsoportban két posztdoktor, Nagy Gábor és Csernetics Árpád, valamint két PhD hallgató, Tóth Eszter és Amanda Grace Vaz fog dolgozni. Azt is remélem, hogy ezzel a támogatással nemzetközi szinten versenyképes kutatást valósíthatunk meg. Vannak nemzetközi kapcsolataink, akikkel együttműködésben szeretnénk kutatni ezt a témát. Nem csupán arra gondolok, hogy meg tudjuk vásárolni a kutatáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket, hogy el tudunk tölteni hosszabb-rövidebb időt külföldi kutatómunkával, hanem arra is, hogy képesek leszünk a „versenytársakéhoz” hasonló léptékű vizsgálatokat elvégezni. Például lehetőségünk nyílik nagy – például transzkriptomikai és proteomikai -vizsgálatokat elvégezni és összehasonlító vizsgálatokban tesztelni tudjuk, hogy a különböző patogén vagy nem patogén mikroba törzsekre milyen választ adnak egyes sejt- és szövettípusok. Tehát a Lendület révén lépést fogunk tudni tartani a nemzetközi élvonallal is.

Dr. Papp Tamás kutatócsoportja már eddig is együttműködött a témában a jénai Hans Knöll Intézetben és a Jénai Egyetemen működő Kerstin Voigt kutatócsoportjával, de természetesen terveznek más nemzetközi együttműködéseket is. Arra a kérdésre, hogy nyomasztó-e az a felelősség, amely a Lendület programmal a siker és az elismerés mellett jár, Dr. Papp Tamás azt válaszolja: amellett, hogy nagy megtiszteltetésnek érzi, nagy felelősségnek is tartja, hogy bekerültek a Lendület II-be.


- A Lendület II-es támogatást nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű, már önálló kutatást végző pályázók nyerhetik el. A korábbi kutatási projekteket is különböző pályázatokból valósítottam meg, tehát nem áll távol tőlem az, hogy teljesíteni kell a pályázati feltételeket. De nyilván itt nagyobb az elvárás, és ennek a felelősségét át is érzem. Én azt remélem, hogy - látva a hasonló témákban születő nemzetközi publikációkat, valamint azt a pezsgést, ami most ezen a területen nemzetközi szinten tapasztalható – be tudunk ebbe a mezőnybe szállni, és lesznek nemzetközi szinten is értékelhető eredményeink.

papptamassss
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan születnek a megoldások az egyes problémákra: van-e a kutatónak Aha-élménye, olyan, amikor egyszerre kirajzolódik a válasz egy kérdésre az utcán, biciklizés közben, vagy akár a reggeli kávé mellett? De Dr. Papp Tamás másként közelíti meg a kérdést.


- Az én esetemben a megoldások általában a kísérletes munka során születnek. Inkább azt mondanám, hogy a probléma felvetése születik úgy, hogy sokat gondolkodik rajta az ember, utána olvas, és egyszer csak elkezdenek jönni az ötletek. Ebben egyrészt a saját korábbi munkáim eredményei inspirálnak, másrészt a szakirodalom folyamatos követése - és ez az, ami összekombinálódik az emberben. Inkább azt gondolom, hogy az intuitív mozzanat a problémafelvetésben van jelen. És ha sikerül jó problémát találni, arra már a megfelelő módszerekkel a kísérleti munka adja meg a választ.


A kutató szerint azonban ez esetben sem az borítékolható, hogy meg lesz a válasz, hanem inkább arról van szó, hogy ha jó a probléma, akkor érdekes lesz a válasz is a felmerült kérdésre.


A kutatómunkában van kudarc is, ami Dr. Papp Tamás tapasztalatai szerint abból születhet, ha bizonyos eredményeket nem a helyén kezel az ember, ha nem tulajdonít neki jelentőséget.


- Előfordul, hogy egy jelenetéktelennek tűnő mellékmozzanat fölött néha elsiklunk, és vissza kell kanyarodni, mert rájöttünk, hogy az fontos volt, fontosabb, mint amire számítottunk korábban. Nehéz attól elvonatkoztatni, hogy van egy előzetes elképzelés, hogy mit várok. És lehet, hogy a kutatás során azt is kapom, de előfordulhat, hogy van egy mellékszál, amiről később kiderül, hogy sokkal érdekesebb, izgalmasabb, mint az, ahová eredetileg szerettünk volna eljutni.

A kutatói álom pedig – igen, létezik.


- Az én álmom, hogy valami olyat fedezzek fel, hogy valami olyannak a nyomára bukkanjak a kutatásaim során, ami mások számára fontos, hasznos és használható. E tekintetben is megerősítés nekem a Lendület program támogatása, mert számomra azt jelenti, hogy jó úton haladok.


Nyemcsok Éva Eső

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.