SZTE Info

stip

Megduplázódhat a Stipendium Hungaricum programmal érkező külföldi hallgatók száma az SZTE-n

Az előzetes jelentkezések alapján közel 600 külföldi fiatal érdeklődött első helyen az SZTE teljes idejű idegen nyelvi képzései iránt. A jelentkezések szinte az Egyetem teljes idegen nyelvű képzési palettáját lefedik. A jelentős létszámnövekedés nemcsak az universitas, hanem Szeged város életére is hatással lehet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem 2013 óta vesz részt a Magyarország Kormánya által, a „keleti és déli nyitás” külpolitikája jegyében alapított Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban. A program – melyben teljes-és rész-képzésre érkező hallgatókat fogadnak a magyar felsőoktatási intézmények – célja többek között, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, minőségfejlesztését, erősítse a magyar tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást.

 

A Szegedi Tudományegyetem sikeres nemzetköziesítési tevékenységének és bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően a 2016-2017. tanévben megduplázódott az érdeklődők száma. A 2015-2016. tanévben 300 külföldi hallgató adta be jelentkezését Szegedre, közülük a 23 különböző országból érkező 123 fiatalnak ítélte oda sikeres felvételi vizsgát követően a Tempus Közalapítvány Kuratóriuma a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat. A 2016-2017. tanévben tovább nőtt a jelentkezők száma: összesen közel 600 külföldi fiatal érdeklődött az SZTE valamely képzése iránt.

 

A legnépszerűbbek az orvos-, a gazdaságtudományi- és a számítástechnikai képzések, de nagy számban adtak be jelentkezést az SZTE biológia, nemzetközi kapcsolatok és környezettudományi képzéseire is. A jelentkezők mindhárom képzési szintre – alap, mester és doktori – pályáztak, ezzel lefedve az Egyetem szinte teljes idegen nyelvű képzési palettáját.

 

Az ösztöndíjprogram sajátossága, hogy a jelentkezés csak akkor érvényes, ha azt a küldő, azaz a származási ország a kétoldalú megállapodásban meghatározott illetékes szerve megerősíti. A szegedi egyetemre jelentkező ösztöndíjasok száma tehát csökkenhet az előzetes jelentkezési adatokhoz képest, de így is jelentős létszámnövekedés várható. Mivel a hallgatók elsősorban teljes idejű képzésekre érkeznek, így évekig az SZTE diákjai maradnak, folyamatos jelenlétükkel éveken keresztül hozzájárulnak a nemzetközi légkör növeléséhez.


Szeged igazi egyetemi város, így az universitas mellett a város is tapasztalhatja majd a külföldi hallgatói létszám növekedésének előnyeit. A külföldi hallgatók tömege ugyanis óriási hatással van a város gazdasági és kulturális életére. A szegedi egyetemen tanuló 4 külföldi hallgató 1 városi munkahelyet teremt, egyetlen külföldi diák életvitele havonta 700-750 euró fogyasztást jelent. Négy ilyen diák körülbelül 1 millió forintot költ el Szegeden egyetlen hónapban.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.