SZTE Info

kiemelt_Moore díjasok

A szegedi egyetem oktatói kapták a Moore-díjat

Az SZTE oktatói, Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor és Krisztin Tibor bécsi kollégájukkal, Arnold Neumaierrel E. M. Wright közel hatvan éves híres sejtését igazolták egy késleltetett differenciál-egyenlet megoldásainak konvergenciájáról. Ezért nekik ítélték oda az idei Moore-díjat a megbízható számítások terén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE három oktatójának valamint bécsi kutatótársuknak ítélte oda a Reliable Computing szerkesztőbizottsága a neves Moore Díjat egy közelmúltban megjelent cikkükért. A Szegedi Egyetem oktatói: Bánhelyi Balázs és Csendes Tibor informatikusok, és Krisztin Tibor matematikus bécsi kollégájukkal, Arnold Neumaier matematikussal 8 év munkájával igazolták E.M. Wright közel hatvan éves híres sejtését egy késleltetett differenciál-egyenlet megoldásainak konvergenciájáról. Eredményük az űrkutatásban, járványmodellezésben és pénzügyi folyamatok leírásában is hasznosítható. A cikk a SIAM Journal on Applied Dynamical Systems című vezető folyóiratban jelent meg két éve, ezt ismerte el most a rangos matematikai díjjal a Reliable Computing szerkesztőbizottsága.


A díjazott eredmény egyébként az utóbbi időben nagyobb érdeklődést kiváltó késleltetett differenciálegyenletekre vonatkozik. Ilyenek fordulnak elő irányítási feladatokban, például az űrutazás során, a fertőzések terjedése modellezésében, de pénzügyi folyamatok leírásában is.

 

Moore díjasok
Moore-díjasok (balról jobbra): Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor és Krisztin Tibor, az SZTE oktatói.


A díjazott eredmény azt igazolja, hogy egy viszonylag egyszerű késleltetett differenciálegyenlet, az u’(t) = -α u(t-1)[1+u(t)] megoldásai nullához tartanak. Ezt a tulajdonságot E. M. Wright 1955-ben igazolta az 0 < α < 37/24 paraméter tartományban, és bizonyíthatónak vélte az 1.567 értékig. Azt a sejtést mondta ki, hogy a tulajdonság érvényes π/2-ig.


A díjazott eredmény az eddig nyitott tartomány csaknem egészére, 1.5706-ig igazolta a sejtést (v.ö. π/2 ≈ 1.570796…). Az eredményhez új elméleti állítások és számítógépes futtatások egyaránt szükségesek voltak, ezek egyike nem lett volna elég kis előrelépéshez sem. Az algoritmusok fontos eleme volt az intervallum aritmetikán alapuló megbízható differenciálegyenlet megoldó. Ez tette lehetővé, hogy matematikai tétel bizonyítás erejű kijelentéseket lehessen tenni. Másrészt a szerzők sajnos belátták azt is, hogy a bemutatott módszertannal a π/2 nem érhető el, ehhez újabb elméleti fölismerés szükséges. Mivel ebben a pontban új jellegű megoldások is lehetségessé válnak (bifurkáció), ez várható volt.


Moore díj
A díjazott eredmény az eddig nyitott tartomány csaknem egészére, 1.5706-ig igazolta a sejtést.


A Reliable Computing szerkesztőbizottsága egyébként 2002-ben alapította a Moore-díjat, de magyar matematikusok, informatikusok munkáját most első alkalommal ismerték el a rangos díjjal, amelyet Svédországban, Uppsalában vehetnek át szeptemberben, a SCAN konferencián.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.