SZTE Info

Kiemelt_ProJure_alkotmanybirak

Alkotmánybírák a joghallgatók szakmai közössége előtt

Kulisszatitkokat is elárult és anekdotázott is Balogh Elemér és Sulyok Tamás, a volt és a jelenlegi alkotmánybíró a Pro Jure – Közösség a Szegedi Joghallgatókért szervezet kerekasztal-beszélgetésén. A jogásznak tanuló szegedi egyetemisták e programjukon is a szakmára kíváncsian kérdeztek juristákat mindarról, ami nem szerepel a szakkönyvekben, illetve az egyetemi előadásokon, szemináriumokon sem hallható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A jogi pálya csúcsának nevezte az alkotmánybírói munkát Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, mikor megnyitotta a Pro Jure – Közösség a Szegedi Joghallgatókért szervezet 2016. március 3-i kerekasztal-beszélgetését.


_MG_5560

 

  Ars poétika a taláros testület volt elnökétől


Balogh Elemér, a 2005-2014 között alkotmánybíróként dolgozó egyetemi tanár (SZTE) és Sulyok Tamás, a 2014 óta alkotmánybírói feladatokat és az elnökhelyettesi tisztet is betöltő egyetemi docens (SZTE), ügyvéd vállalkozott arra, hogy megosztja a taláros testületben szerzett személyes élményeit és tapasztalatait. A Pro Jure vendégeivel a fiatalok szakmai szervezetének a tagjai és a holdudvarukhoz tartózó érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem főépülete dísztermében találkoztak.

A szakmai titkokat és közös pontokat is kereső rendezvény nyitányaként az SZTE rektorhelyettese, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetője, Karsai Krisztina megkérdezte: „Ki szeretne alkotmánybíró lenni?” Válaszként 4-5 kéz emelkedett a magasba. A programon megjelentek nagy száma azonban arra utalt: ennél jóval több fiatalt érdekel az alkotmánybírák ars poétikája, az egyre „ügyfélbarátabbá” váló testületben végezhető munka.

Az „Alkotmánybíró vagyok” – Kerekasztal-beszélgetés egykori és hivatalban lévő alkotmánybírókkal című programon Paczolay Péter egyetemi tanár (SZTE) – hivatali elfoglaltsága miatt – nem tudott megjelenni. A 2006-2015 között alkotmánybíróként, 2008-tól a taláros testület elnökeként dolgozó jogász ars poetikáját a rendezvény moderátora, Sulyok Márton egyetemi adjunktus ismertette. Kiemelte: az Alkotmánybírósággal (AB) kapcsolatos Paczolay-féle 3 kulcsszó: a folytonosság, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság. Az AB tagjai egyenrangúak, a kollektíven hozott döntés felelőssége is közös.

 

  A meggyőzés és a felkészültség szerepe


Segítő kollégáknak mondott köszönetet Balogh Elemér, mikor arról kérdezték, alkotmánybíróként miként alakította ki szakmai álláspontját a közös döntésre váró vagy a neki szignált ügyekről. A háromféle alkotmányjogi panaszról, a befogadói eljárásról Sulyok Tamás beszélt.

_MG_5583

Mindketten kiemelték: egy alkotmánybíró szavazata 1/15 döntési lehetőséget jelent. Az alkotmánybíró egyetlen komoly módszere: a jogi érvekkel operáló meggyőzés.

A „hobbiból indítványozóról” Balogh Elemér, míg a az ügyvédek szempontjából a normál bíróságokénál is alaposabb indítvány fontosságáról Sulyok Tamás szólt. Mindezzel arra hívták föl az egyetemisták figyelmét, hogy az ügyvédei praxisban egyre fontosabb az egyéni jogvédelemhez kötődő közjogi felkészültség is. Szakmai kihívás megírni egy jó alkotmányjogi panaszt. De a bírók számára is új feladat, hogy döntéseikben 2012 óta kötelező alkalmazniuk az alkotmányt.

 

  Az aktivizmus és a foci


Az AB szemszögéből „üldözendő a politikai jellegű aktivizmus, míg üdvözlendő az alapjogi szabályok határainak a szélesítése” – fogalmazott Balogh Elemér, aki derültséggel kísért anekdotákat mondott az alkotmánybíróság focival kapcsolatos aktivitásairól.


_MG_5579

A taláros testület elnökeinek karizmájáról és ennek a döntésekre gyakorolt hatásáról is kifejtették álláspontjukat a meghívott vendégek. Elhangzott: az Alkotmánybíróságon belül nincs titkos szavazás, miközben voksolni csak igennel és nemmel lehet.

A „Kard vagy pajzs az alkotmány?” kérdés körül izgalmas, történeti kérdéseket is fölvető, a kuruc-labanc ellentéteket is fölvillantó, az Európán belüli jogi kultúrát érintő, anekdotákkal fűszerezett beszélgetés alakult ki.

 

A Pro Jure – sorozat folytatódik


Szakmai közösség a szegedi joghallgatók 2015. februárjában született Pro Jure szervezete. Az elmúlt egy évben a belső, csak a tagoknak szóló, havi 1-2 programon kívül 11 nyilvános szakmai előadást szerveztek a Szegedi Tudományegyetem aktív joghallgatói – tudtuk meg Szilvási Tamástól. A Pro Jure – Szakmai közösség a Szegedi Joghallgatókért elnöke kérésünkre példáként említette: nagy érdeklődés kísérte például a jelenlegi és a regionális jogi oktatással, vagy a start-up joggal, vagy az igazságügyi orvosszakértői munkával foglalkozó programjukat.

A jogot és határterületeit újszerű módon megközelítő rendezvényeik közül kiemelte: a Kutatók éjszakáján a tényleges életfogytiglani büntetés problémakörét feszegető OTDK-dolgozatot mutattak be, illetve Ady Endre egy joghoz köthető versét adaptálták. Szakmai szempontból kivételes lehetőségnek minősítette, hogy az SZTE ÁJTK kari társalgójába hívtak két volt elítéltet, akikkel 4 szakértő vendégükkel együtt beszélgettek.


_MG_5618


– A kitekintés a célunk, a leginkább hozzáértőket olyan témákról szeretnénk kérdezni, amelyek nem férnek a tanrendbe. Ugyanakkor a hallgatói közösség építését is fontosnak tartjuk. A gyakorló jogászokkal való kapcsolatépítésben ugyancsak jelentős a Pro Jure szerepe – fogalmazott a szervezet elnöke. Elárulta: a következő félév programjáról idén májusban, szavazással döntenek az önképzőkörhöz hasonlatos, működésében mégis egyedülállóan modern Pro Jure szervezetben, amelynek szlogenje: „Szegedi joghallgatók a joghallgatókért.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.