SZTE Info

Kiemelt_ProJure_alkotmanybirak

Alkotmánybírák a joghallgatók szakmai közössége előtt

Kulisszatitkokat is elárult és anekdotázott is Balogh Elemér és Sulyok Tamás, a volt és a jelenlegi alkotmánybíró a Pro Jure – Közösség a Szegedi Joghallgatókért szervezet kerekasztal-beszélgetésén. A jogásznak tanuló szegedi egyetemisták e programjukon is a szakmára kíváncsian kérdeztek juristákat mindarról, ami nem szerepel a szakkönyvekben, illetve az egyetemi előadásokon, szemináriumokon sem hallható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A jogi pálya csúcsának nevezte az alkotmánybírói munkát Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, mikor megnyitotta a Pro Jure – Közösség a Szegedi Joghallgatókért szervezet 2016. március 3-i kerekasztal-beszélgetését.


_MG_5560

 

  Ars poétika a taláros testület volt elnökétől


Balogh Elemér, a 2005-2014 között alkotmánybíróként dolgozó egyetemi tanár (SZTE) és Sulyok Tamás, a 2014 óta alkotmánybírói feladatokat és az elnökhelyettesi tisztet is betöltő egyetemi docens (SZTE), ügyvéd vállalkozott arra, hogy megosztja a taláros testületben szerzett személyes élményeit és tapasztalatait. A Pro Jure vendégeivel a fiatalok szakmai szervezetének a tagjai és a holdudvarukhoz tartózó érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem főépülete dísztermében találkoztak.

A szakmai titkokat és közös pontokat is kereső rendezvény nyitányaként az SZTE rektorhelyettese, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetője, Karsai Krisztina megkérdezte: „Ki szeretne alkotmánybíró lenni?” Válaszként 4-5 kéz emelkedett a magasba. A programon megjelentek nagy száma azonban arra utalt: ennél jóval több fiatalt érdekel az alkotmánybírák ars poétikája, az egyre „ügyfélbarátabbá” váló testületben végezhető munka.

Az „Alkotmánybíró vagyok” – Kerekasztal-beszélgetés egykori és hivatalban lévő alkotmánybírókkal című programon Paczolay Péter egyetemi tanár (SZTE) – hivatali elfoglaltsága miatt – nem tudott megjelenni. A 2006-2015 között alkotmánybíróként, 2008-tól a taláros testület elnökeként dolgozó jogász ars poetikáját a rendezvény moderátora, Sulyok Márton egyetemi adjunktus ismertette. Kiemelte: az Alkotmánybírósággal (AB) kapcsolatos Paczolay-féle 3 kulcsszó: a folytonosság, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság. Az AB tagjai egyenrangúak, a kollektíven hozott döntés felelőssége is közös.

 

  A meggyőzés és a felkészültség szerepe


Segítő kollégáknak mondott köszönetet Balogh Elemér, mikor arról kérdezték, alkotmánybíróként miként alakította ki szakmai álláspontját a közös döntésre váró vagy a neki szignált ügyekről. A háromféle alkotmányjogi panaszról, a befogadói eljárásról Sulyok Tamás beszélt.

_MG_5583

Mindketten kiemelték: egy alkotmánybíró szavazata 1/15 döntési lehetőséget jelent. Az alkotmánybíró egyetlen komoly módszere: a jogi érvekkel operáló meggyőzés.

A „hobbiból indítványozóról” Balogh Elemér, míg a az ügyvédek szempontjából a normál bíróságokénál is alaposabb indítvány fontosságáról Sulyok Tamás szólt. Mindezzel arra hívták föl az egyetemisták figyelmét, hogy az ügyvédei praxisban egyre fontosabb az egyéni jogvédelemhez kötődő közjogi felkészültség is. Szakmai kihívás megírni egy jó alkotmányjogi panaszt. De a bírók számára is új feladat, hogy döntéseikben 2012 óta kötelező alkalmazniuk az alkotmányt.

 

  Az aktivizmus és a foci


Az AB szemszögéből „üldözendő a politikai jellegű aktivizmus, míg üdvözlendő az alapjogi szabályok határainak a szélesítése” – fogalmazott Balogh Elemér, aki derültséggel kísért anekdotákat mondott az alkotmánybíróság focival kapcsolatos aktivitásairól.


_MG_5579

A taláros testület elnökeinek karizmájáról és ennek a döntésekre gyakorolt hatásáról is kifejtették álláspontjukat a meghívott vendégek. Elhangzott: az Alkotmánybíróságon belül nincs titkos szavazás, miközben voksolni csak igennel és nemmel lehet.

A „Kard vagy pajzs az alkotmány?” kérdés körül izgalmas, történeti kérdéseket is fölvető, a kuruc-labanc ellentéteket is fölvillantó, az Európán belüli jogi kultúrát érintő, anekdotákkal fűszerezett beszélgetés alakult ki.

 

A Pro Jure – sorozat folytatódik


Szakmai közösség a szegedi joghallgatók 2015. februárjában született Pro Jure szervezete. Az elmúlt egy évben a belső, csak a tagoknak szóló, havi 1-2 programon kívül 11 nyilvános szakmai előadást szerveztek a Szegedi Tudományegyetem aktív joghallgatói – tudtuk meg Szilvási Tamástól. A Pro Jure – Szakmai közösség a Szegedi Joghallgatókért elnöke kérésünkre példáként említette: nagy érdeklődés kísérte például a jelenlegi és a regionális jogi oktatással, vagy a start-up joggal, vagy az igazságügyi orvosszakértői munkával foglalkozó programjukat.

A jogot és határterületeit újszerű módon megközelítő rendezvényeik közül kiemelte: a Kutatók éjszakáján a tényleges életfogytiglani büntetés problémakörét feszegető OTDK-dolgozatot mutattak be, illetve Ady Endre egy joghoz köthető versét adaptálták. Szakmai szempontból kivételes lehetőségnek minősítette, hogy az SZTE ÁJTK kari társalgójába hívtak két volt elítéltet, akikkel 4 szakértő vendégükkel együtt beszélgettek.


_MG_5618


– A kitekintés a célunk, a leginkább hozzáértőket olyan témákról szeretnénk kérdezni, amelyek nem férnek a tanrendbe. Ugyanakkor a hallgatói közösség építését is fontosnak tartjuk. A gyakorló jogászokkal való kapcsolatépítésben ugyancsak jelentős a Pro Jure szerepe – fogalmazott a szervezet elnöke. Elárulta: a következő félév programjáról idén májusban, szavazással döntenek az önképzőkörhöz hasonlatos, működésében mégis egyedülállóan modern Pro Jure szervezetben, amelynek szlogenje: „Szegedi joghallgatók a joghallgatókért.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.