SZTE Info

Kiemelt_ProJure_alkotmanybirak

Alkotmánybírák a joghallgatók szakmai közössége előtt

Kulisszatitkokat is elárult és anekdotázott is Balogh Elemér és Sulyok Tamás, a volt és a jelenlegi alkotmánybíró a Pro Jure – Közösség a Szegedi Joghallgatókért szervezet kerekasztal-beszélgetésén. A jogásznak tanuló szegedi egyetemisták e programjukon is a szakmára kíváncsian kérdeztek juristákat mindarról, ami nem szerepel a szakkönyvekben, illetve az egyetemi előadásokon, szemináriumokon sem hallható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A jogi pálya csúcsának nevezte az alkotmánybírói munkát Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, mikor megnyitotta a Pro Jure – Közösség a Szegedi Joghallgatókért szervezet 2016. március 3-i kerekasztal-beszélgetését.


_MG_5560

 

  Ars poétika a taláros testület volt elnökétől


Balogh Elemér, a 2005-2014 között alkotmánybíróként dolgozó egyetemi tanár (SZTE) és Sulyok Tamás, a 2014 óta alkotmánybírói feladatokat és az elnökhelyettesi tisztet is betöltő egyetemi docens (SZTE), ügyvéd vállalkozott arra, hogy megosztja a taláros testületben szerzett személyes élményeit és tapasztalatait. A Pro Jure vendégeivel a fiatalok szakmai szervezetének a tagjai és a holdudvarukhoz tartózó érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem főépülete dísztermében találkoztak.

A szakmai titkokat és közös pontokat is kereső rendezvény nyitányaként az SZTE rektorhelyettese, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetője, Karsai Krisztina megkérdezte: „Ki szeretne alkotmánybíró lenni?” Válaszként 4-5 kéz emelkedett a magasba. A programon megjelentek nagy száma azonban arra utalt: ennél jóval több fiatalt érdekel az alkotmánybírák ars poétikája, az egyre „ügyfélbarátabbá” váló testületben végezhető munka.

Az „Alkotmánybíró vagyok” – Kerekasztal-beszélgetés egykori és hivatalban lévő alkotmánybírókkal című programon Paczolay Péter egyetemi tanár (SZTE) – hivatali elfoglaltsága miatt – nem tudott megjelenni. A 2006-2015 között alkotmánybíróként, 2008-tól a taláros testület elnökeként dolgozó jogász ars poetikáját a rendezvény moderátora, Sulyok Márton egyetemi adjunktus ismertette. Kiemelte: az Alkotmánybírósággal (AB) kapcsolatos Paczolay-féle 3 kulcsszó: a folytonosság, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság. Az AB tagjai egyenrangúak, a kollektíven hozott döntés felelőssége is közös.

 

  A meggyőzés és a felkészültség szerepe


Segítő kollégáknak mondott köszönetet Balogh Elemér, mikor arról kérdezték, alkotmánybíróként miként alakította ki szakmai álláspontját a közös döntésre váró vagy a neki szignált ügyekről. A háromféle alkotmányjogi panaszról, a befogadói eljárásról Sulyok Tamás beszélt.

_MG_5583

Mindketten kiemelték: egy alkotmánybíró szavazata 1/15 döntési lehetőséget jelent. Az alkotmánybíró egyetlen komoly módszere: a jogi érvekkel operáló meggyőzés.

A „hobbiból indítványozóról” Balogh Elemér, míg a az ügyvédek szempontjából a normál bíróságokénál is alaposabb indítvány fontosságáról Sulyok Tamás szólt. Mindezzel arra hívták föl az egyetemisták figyelmét, hogy az ügyvédei praxisban egyre fontosabb az egyéni jogvédelemhez kötődő közjogi felkészültség is. Szakmai kihívás megírni egy jó alkotmányjogi panaszt. De a bírók számára is új feladat, hogy döntéseikben 2012 óta kötelező alkalmazniuk az alkotmányt.

 

  Az aktivizmus és a foci


Az AB szemszögéből „üldözendő a politikai jellegű aktivizmus, míg üdvözlendő az alapjogi szabályok határainak a szélesítése” – fogalmazott Balogh Elemér, aki derültséggel kísért anekdotákat mondott az alkotmánybíróság focival kapcsolatos aktivitásairól.


_MG_5579

A taláros testület elnökeinek karizmájáról és ennek a döntésekre gyakorolt hatásáról is kifejtették álláspontjukat a meghívott vendégek. Elhangzott: az Alkotmánybíróságon belül nincs titkos szavazás, miközben voksolni csak igennel és nemmel lehet.

A „Kard vagy pajzs az alkotmány?” kérdés körül izgalmas, történeti kérdéseket is fölvető, a kuruc-labanc ellentéteket is fölvillantó, az Európán belüli jogi kultúrát érintő, anekdotákkal fűszerezett beszélgetés alakult ki.

 

A Pro Jure – sorozat folytatódik


Szakmai közösség a szegedi joghallgatók 2015. februárjában született Pro Jure szervezete. Az elmúlt egy évben a belső, csak a tagoknak szóló, havi 1-2 programon kívül 11 nyilvános szakmai előadást szerveztek a Szegedi Tudományegyetem aktív joghallgatói – tudtuk meg Szilvási Tamástól. A Pro Jure – Szakmai közösség a Szegedi Joghallgatókért elnöke kérésünkre példáként említette: nagy érdeklődés kísérte például a jelenlegi és a regionális jogi oktatással, vagy a start-up joggal, vagy az igazságügyi orvosszakértői munkával foglalkozó programjukat.

A jogot és határterületeit újszerű módon megközelítő rendezvényeik közül kiemelte: a Kutatók éjszakáján a tényleges életfogytiglani büntetés problémakörét feszegető OTDK-dolgozatot mutattak be, illetve Ady Endre egy joghoz köthető versét adaptálták. Szakmai szempontból kivételes lehetőségnek minősítette, hogy az SZTE ÁJTK kari társalgójába hívtak két volt elítéltet, akikkel 4 szakértő vendégükkel együtt beszélgettek.


_MG_5618


– A kitekintés a célunk, a leginkább hozzáértőket olyan témákról szeretnénk kérdezni, amelyek nem férnek a tanrendbe. Ugyanakkor a hallgatói közösség építését is fontosnak tartjuk. A gyakorló jogászokkal való kapcsolatépítésben ugyancsak jelentős a Pro Jure szerepe – fogalmazott a szervezet elnöke. Elárulta: a következő félév programjáról idén májusban, szavazással döntenek az önképzőkörhöz hasonlatos, működésében mégis egyedülállóan modern Pro Jure szervezetben, amelynek szlogenje: „Szegedi joghallgatók a joghallgatókért.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *