SZTE Info

Kiemelt_Robert_Jan_Smits

Az Európai Bizottság kutatásfejlesztési főigazgatója Szegeden

Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság Kutatási-Innovációs Főigazgatóságának vezetője és Dr. Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke Dr. Szabó Gáborral a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektorával és kutatókkal tanácskozott a városban futó tudományos programokról és fejlesztési tervekről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A megbeszélésen Dr. Szabó Gábor ismertette a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tevékenységét, az intézetekben folyó tudományos munkát. Az SZTE rektora az egyetem kiemelt kutatási területei között említette többek között a neurobiológiát, a klinikai farmakológiát, a molekuláris biológiát, a nanotechnológiát, a szoftverfejlesztést és a biotechnológiát is, hozzátéve: a kutatások számos területen összhangban vannak a Szegeden épülő ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrásban tervezett kísérletekkel. A két intézmény közötti összefogás tudományos együttműködésekben, képzési programokban is megnyilvánul. Szintén a szegedi egyetem kiemelt stratégiai partnereként beszélt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjáról. A két tudományos műhely számos tudományterületen működik együtt, 80 közös PhD hallgatót foglalkoztat – mondta el Dr. Szabó Gábor.


_MG_5769


A rektor előadását követően Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság Kutatási-Innovációs Főigazgatóságának vezetője és Dr. Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóival találkozott, akik a hazai kutatási pályázatokon és az Európai Kutatási Tanács pályázatain egyaránt sikerrel szerepelnek. Az ösztöndíjasok ismertették kutatási területüket, beszámoltak tapasztalataikról. A beszélgetésen szó esett a hazai és külföldi kutatóhelyek közötti együttműködésekről, a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábításának kihívásairól, valamint a tudományos munka finanszírozásának lehetőségeiről.


- A versenyképes európai gazdaság ereje a kutatásba és innovációba való befektetésben rejlik, ezért az Európai Unió stratégiájában ez a terület kiemelt helyen szerepel – hangsúlyozta a megbeszélésen Robert-Jan Smits.


Robert-Jan_Smits_Szegeden_
A látogatáson készült képek megtekinthetőek itt:


A kutatóhelyek összefogását támogatja a Horizont 2020 program úgynevezett Teaming akciója. Több hazai intézmény és az európai élettani kutatások integrálásában élenjáró németországi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory, EMBL) összefogásának eredményeként valósul meg a HU-MOLMEDEX projekt – erről már Prof. Dr. Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet munkatársa beszélt. A molekuláris medicina magyar kiválósági központjának létrehozását célzó, és az NKFI Hivatal koordinálásával benyújtott projekt első körben több mint 150 millió forint uniós támogatást nyert el a Horizont 2020 program keretében. A konzorcium tagjai a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, valamint a németországi European Molecular Biology Laboratory. A projekt elősegíti a tudományos műhelyek kutatási potenciáljának erősítését és az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazását a molekuláris medicina területén.


A délután folyamán a vendégek ellátogattak az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) Szegeden épülő lézeres kutatóközpontjába is, ahol Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszámolója, majd az építkezés helyszínén tett látogatás alapján szereztek benyomást a projekt előrehaladásáról, illetve az infrastruktúra jövőbeli kutatási és innovációs lehetőségeiről.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.