SZTE Info

japan_nagykovet

Virágzó magyar-japán kapcsolatok az SZTE-n

Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi nagykövete látogatott március 21-én a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karára. A látogatás célja a magyar-japán kapcsolatok elmélyítése volt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
- Japánban ezekre a napokra esik a cseresznyevirágzás. Az ottaniak szerint ebben az időszakban érdemes új vállalkozásba kezdeni. Reméljük, hogy ez a tradíció meghatározó lesz az együttműködésünkre is – mondta Marsi István a március 21-én tartott sajtótájékoztatón, amelyet Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi nagykövetének látogatása alkalmából szerveztek a JGYPK-n. A kar dékánja hozzátette: bízik abban, hogy a magyar-japán kapcsolat megerősítése előnyös lesz az egyetem, a kar és azon diákok számára is, akik Japánból érkeznek az SZTE-re.

- Az egyetemen stratégiai fontosságú a külföldi hallgatók Szegedre vonzása – hangsúlyozta Nagy Katalin nemzetközi rektorhelyettes. Felhívta a sajtó figyelmét a korábbi nagyköveti látogatásokra, amelyekkel kapcsolatban az egyetem vezetősége abban bízik, hogy a külföldi országok magyarországi képviselői jó hírét viszik Szeged városának és az SZTE-nek.


Rácz Lajos, az SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék egyetemi tanára japánul köszöntötte a nagykövetet. Bejelentette, hogy a kezdeményezéssel hosszabbtávú céljaik vannak: japán-magyar oktatási-kutatási központot terveznek létrehozni, amelyről már tárgyalásokat folytattak a gazdaságtudományi kar vezetésével.


japan_nagykovet
A látogatáson készült képek megtekinthetők itt.


Koszuge Dzsunicsi az újságírók kérdéseire válaszolva beszélt a japán felsőoktatási intézményekről, kiemelten a tokioi Todai Egyetemről, amely az első modern egyetem Japánban, a Meidzsi-restauráció időszakában a 1860-as évek végén alakult. Ez az egyik legmagasabb rangú oktatási intézmény, a II. világháború után innen került ki az ország politikai vezető elitjének döntő többsége. A profil mostanra annyiban változott, hogy az egyetem rendkívül fontosnak tartja a külföldi nyitást, a nemzetköziesítést.


Arra a kérdésre, hogy Japánban milyen a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülése, a nagykövet elmondta: az ottani oktatókat nagyon tisztelik, hiszen kiemelten fontos az általános és középiskolák szerepe a gyerekek nevelésében. Hangsúlyozta, hogy a tanárok nemcsak oktatói, hanem nevelői szerepet is ellátnak. A diákok az órák után a pedagógusokkal együtt készítik el az ebédet, takarítják a tantermeket, a folyosókat. Az állam a GDP 3.5%-át költi a felsőoktatásra.


SZTEinfó

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.