SZTE Info

Ötkötetes forrásgyűjtemény a brit szabadkőművességről

Az SZTE Angol Tanszék egyetemi adjunktusa, Péter Róbert főszerkesztésében jelent meg egy ötkötetes kritikai forrásgyűjtemény a 18. századi brit szabadkőművességről a Routledge kiadó gondozásában. Az angol nyelvű publikáció nemzetközi szinten az első kritikai, annotált forrásgyűjtemény, amelynek témája a (brit) szabadkőművesség.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Róbert Péter (fő- és kötetszerkesztő), Cécile Révauger (kötetszerkesztő). Jan A. M. Snoek (kötetszerkesztő), British Freemasonry, 1717-1813, 5 kötet. (New York: Routledge, 2016), 2606 oldal, 5967 szerkesztői jegyzet, 71 oldalas index (két oszlopban).


brit_szabadkomevessegrolA New York-i / londoni Routledge kiadó öt tematikus kötetet magába foglaló gyűjteményt adott ki, melynek célja, hogy mindezidáig ismeretlen és ritka, nyomtatott és kézirati anyagok közlése, amelyek számos nézőpontból nyújthatnak betekintést a brit szabadkőművesség 1717 és 1813 közötti történetébe és kulturális sokszínűségébe. A források többsége (eredetileg titkosírással lejegyzett) rituálék, könyvek, temetkezési szertartások, énekek, prédikációk, beszédek, pamfletek, levelek, színházi epilógusok és prológusok, igazolványok, újságcikkek, valamint periodika- és magazincikkek. A kiadvány kifejezetten azokat a forrásokat is közli, amelyek eddig még nem jelentek meg, és digitális archívumokban sem érhetők el.


A gyűjtemény számos olyan forrást is tartalmaz, melyek adatait még az English Short Title Catalogue sem tartalmazza. A ritka dokumentumok tizenhat angol, skót, ír, holland és amerikai (szabadkőműves) könyvtár anyagából származnak. A londoni Szabadkőműves Múzeum és Könyvtár először adott engedélyt a legtitkosabbnak vélt, úgynevezett magas fokú rituálék kiadására. Utóbbi szövegeknek egy teljes kötetet szenteltek.


Ezen felül a gyűjtemény olyan szövegeket is tartalmaz, amelyeket a szabadkőműves történészek valószínűleg szándékosan hagytak figyelmen kívül publikációikban. Különös hangsúlyt fektettek a szerkesztők azokra a dokumentumokra, amelyek gyarapítják a brit és ír szabadkőművesek 18. századi társadalomban betöltött szerepével kapcsolatos jelenlegi tudást. Ezen dokumentumok elemzése remélhetőleg hozzájárul számos tudományos vitához és új perspektívát kínál tágabb történelmi, kulturális, társadalmi és vallási témák vizsgálatához

A gyűjteményről itt olvasható további információ, az általános bevezető és a kötetbevezetők letölthetők pedig ezen a linken tölthetők le.

 
A gyűjtemény többféle e-book formában is megvásárolható.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.