SZTE Info

Ötkötetes forrásgyűjtemény a brit szabadkőművességről

Az SZTE Angol Tanszék egyetemi adjunktusa, Péter Róbert főszerkesztésében jelent meg egy ötkötetes kritikai forrásgyűjtemény a 18. századi brit szabadkőművességről a Routledge kiadó gondozásában. Az angol nyelvű publikáció nemzetközi szinten az első kritikai, annotált forrásgyűjtemény, amelynek témája a (brit) szabadkőművesség.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Róbert Péter (fő- és kötetszerkesztő), Cécile Révauger (kötetszerkesztő). Jan A. M. Snoek (kötetszerkesztő), British Freemasonry, 1717-1813, 5 kötet. (New York: Routledge, 2016), 2606 oldal, 5967 szerkesztői jegyzet, 71 oldalas index (két oszlopban).


brit_szabadkomevessegrolA New York-i / londoni Routledge kiadó öt tematikus kötetet magába foglaló gyűjteményt adott ki, melynek célja, hogy mindezidáig ismeretlen és ritka, nyomtatott és kézirati anyagok közlése, amelyek számos nézőpontból nyújthatnak betekintést a brit szabadkőművesség 1717 és 1813 közötti történetébe és kulturális sokszínűségébe. A források többsége (eredetileg titkosírással lejegyzett) rituálék, könyvek, temetkezési szertartások, énekek, prédikációk, beszédek, pamfletek, levelek, színházi epilógusok és prológusok, igazolványok, újságcikkek, valamint periodika- és magazincikkek. A kiadvány kifejezetten azokat a forrásokat is közli, amelyek eddig még nem jelentek meg, és digitális archívumokban sem érhetők el.


A gyűjtemény számos olyan forrást is tartalmaz, melyek adatait még az English Short Title Catalogue sem tartalmazza. A ritka dokumentumok tizenhat angol, skót, ír, holland és amerikai (szabadkőműves) könyvtár anyagából származnak. A londoni Szabadkőműves Múzeum és Könyvtár először adott engedélyt a legtitkosabbnak vélt, úgynevezett magas fokú rituálék kiadására. Utóbbi szövegeknek egy teljes kötetet szenteltek.


Ezen felül a gyűjtemény olyan szövegeket is tartalmaz, amelyeket a szabadkőműves történészek valószínűleg szándékosan hagytak figyelmen kívül publikációikban. Különös hangsúlyt fektettek a szerkesztők azokra a dokumentumokra, amelyek gyarapítják a brit és ír szabadkőművesek 18. századi társadalomban betöltött szerepével kapcsolatos jelenlegi tudást. Ezen dokumentumok elemzése remélhetőleg hozzájárul számos tudományos vitához és új perspektívát kínál tágabb történelmi, kulturális, társadalmi és vallási témák vizsgálatához

A gyűjteményről itt olvasható további információ, az általános bevezető és a kötetbevezetők letölthetők pedig ezen a linken tölthetők le.

 
A gyűjtemény többféle e-book formában is megvásárolható.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében