SZTE Info

kiemelt_neveleskonferencia_megnyito_cimhez

Szegeden találkoztak az ország nevelés- és oktatás kutatói

Közel 550-en vettek részt az idei, XVI. Országos Neveléstudományi Konferencián, melynek az SZTE Neveléstudományi Intézete adott otthont az Agórában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága 2016. november 17–19. között rendezte meg a XVI. Országos Neveléstudományi Konferenciát (ONK 2016) Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában.

 

A konferencia központi témája a tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése volt, kifejezve azt, hogy a neveléstudomány által vizsgált kérdések és problémák kutatása, azok összetettsége miatt, leginkább a különböző tudományterületek – például a pszichológia, a szociológia, az orvostudomány, a közgazdaságtan – szemléletének, eredményeinek, módszertanának együttes figyelembevételével és alkalmazásával lehet hatékony és eredményes.

 

Resztvevok


A konferencia elnöki feladatait Zsolnai Anikó, a Neveléstudományi Intézet tanszékvezető egyetemi tanára látta el. Az elnöki köszöntő mellett Szabó Gábor, az SZTE rektora, illetve Csapó Benő, a Neveléstudományi Intézet intézetvezető egyetemi tanára, az ONK alapító elnöke üdvözölte a résztvevőket.

 

Konferencia_nyito


A konferencián, a hagyományokhoz híven, neves hazai és külföldi vezető kutatók tartottak plenáris előadást – Csépe Valéria (MTA TTK Agyi Képalkotó Központ) az agy, a tanulás és a technológia kapcsolatáról, Carmel Cefai (University of Malta) a rezilienciáról, a szociális és az érzelmi nevelés kisgyermekkori lehetőségeiről, valamint Terezinha Nunes (University of Oxford) a matematikaoktatás kihívásairól és az abban rejlő lehetőségekről.

 

Plenaris_CsepeV


A konferencia történetében először került sor kerekasztal-beszélgetésre, melynek témája – a konferencia központi témájához illeszkedve – a tanítás és nevelés interdiszciplináris megközelítése volt. A beszélgetésen Barabás Katalin (SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet), Csépe Valéria (MTA TTK Agyi Képalkotó Központ), Csapó Benő (SZTE Neveléstudományi Intézet) és Varga Júlia (MTA Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem) vett részt, a beszélgetést Vidákovich Tibor (SZTE Neveléstudományi Intézet) moderálta.

 

Kerekasztal


Az idei ONK-n szerepeltek a programban először műhelyfoglalkozások is, melyek a köz- és a felsőoktatást egyaránt érintő módszertani kérdésekkel, problémákkal és lehetőségekkel foglalkoztak. Fejes József Balázs (SZTE Neveléstudományi Intézet) és Szűcs Norbert (SZTE Felnőttképzési Intézet) az integráció, Bocsi Veronika (DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar) és Czeglédi Tímea (DE Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ) a felsőoktatás, Kárpáti Andrea (ELTE TTK Természettudományi Kommunikció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ) és Gaul Emil (Nyíregyházi Egyetem) a rajzoktatás, Korom Erzsébet (SZTE Neveléstudományi Intézet) és Orosz Gábor (SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola) a természettudományos nevelés néhány kérdésével foglalkoztak, az angol nyelvű műhelyfoglalkozást, mely szintén a természettudomány oktatását érintette, Peter Bryant (University of Oxford) vezette.

 

neveleskonf
A konferencián készült további képek itt megtekinthetők.


A háromnapos konferenciának közel 550 (kutató, egyetemi és főiskolai oktató, hallgató, PhD-hallgató, illetve a köznevelésben dolgozó pedagógus) résztvevője volt. Az előadók 41 szimpózium, 32 tematikus szekció és 3 poszterszekció keretében mutatták be – többek között – felsőoktatással, oktatás- és neveléselmélettel, mérés-értékeléssel, neveléstörténettel és IKT-val kapcsolatos elméleti és empirikus munkáikat, kutatási és fejlesztési eredményeiket.

 

A konferencia honlapja itt elérhető.
Az ONK 2016 programja itt érhető el.


Szöveg és Fotó: SZTE Neveléstudományi Intézet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.