SZTE Info

Hallgatói siker az EU globális stratégiájának témakörében hirdetett esszéversenyen

Esszéversenyen idéztek Mátyás Hunortól, az ÁJTK Master in International Relations szakos hallgatójától. Írását Pelle Anita, az egyetem egyetlen Jean Monnet címmel kitüntetett egyetemi docense iránymutatásával készítette el.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A versenyen Jean Monnet professzorok tanítványai indulhattak, az eredményhirdetést a közelmúltban tartották - mondta Pelle Anita. Az SZTE egyetlen Jean Monnet címmel kitüntetett egyetemi docense az EU-tagállamok versenyképességével foglalkozik, a témában mentorálja hallgatóit is.


Mátyás Hunort a "Hallgatói esszéverseny az EU kül- és biztonságpolitikai globális stratégiájáról" című esszéversenyre készítette fel. A hallgató írásából, amelynek címe " Az Európai Unió mint Kelet és Nyugat közti moderátor" két mondatot is kiemeltek a versenyt összegző hírekben: "Az EU vállalhatná a moderátor szerepét Kelet és Nyugat között." "Az Európai Unió 2012-ben Nobel-békedíjat kapott. Az EU-nak a jövőben is meg kell felelnie ennek az elismerésnek."


- Fontosnak tartom, hogy Jean Monnet professzorként lehetőséget tudok biztosítani a hallgatóimnak, hogy adott témákban elmélyüljenek, azokon gondolkodjanak, saját véleményt megfogalmazzanak és nemzetközi normák szerint strukturáljanak. Örülök, hogy rajtam keresztül így ők is egy Európa iránt elkötelezett nemzetközi közösség tevékenységébe tudnak bekapcsolódni - mondta Pelle Anita, aki úgy gondolja, egyáltalán nem véletlen, hogy Hunortól pont ezt a két mondatot idézték, hiszen Magyarország, Szeged az EU "keleti vége". Ez a tény nekünk, itt élőknek olyan perspektívát ad, ami alapvetően különbözik a nyugatitól. Továbbá innen nézve a béke is mást jelent, hiszen a '90-es években a szomszédunkban még háború dúlt, a velünk határos Ukrajnában jelenleg is fegyveres konfliktus zajlik, és a különböző válságövezetekből is rajtunk keresztül vezet az egyik fő Európába irányuló menekülési útvonal.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében