SZTE Info

Kiemelt_Toborzoceg_20160916

Toborzó céget alapít, több külföldi hallgatót vonzana az SZTE és az SE

Közös toborzó céget alapít, így szeretné növelni az intézménybe érkező külföldi hallgatók számát a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a budapesti Semmelweis Egyetem (SE). Az SZTE Szenátus friss döntésének hátteréről Nagy Katalint, az SZTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesét kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Magas színvonalú a külföldi hallgatók képzése a magyarországi felsőoktatásban, így a Szegedi Tudományegyetemen is. A több mint harminc éve alapított idegen nyelvű orvosképzésből származó bevételek az érintett hazai intézmények költségvetésének jelentős részét képezik – rögzítette Nagy Katalin professzor. Az SZTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese szerint kölcsönös előnyökön alapul az országhatáron túlról érkező fiatalok angol vagy német nyelvű oktatása a magyar egyetemeken.

 

 

  Léptek az orvosképző intézmények

A külföldi hallgatók magyarországi egyetemi képzésének több mint 80 százaléka az egészségügyhöz kötődik. Eddig az orvos, fogorvos és gyógyszerész-hallgatókat nemzetközi toborzó cégek vonzották külföldről Magyarországra. A négy hazai „doktor-képző” hely közül először a Debreceni Egyetem (DE) alapított önálló toborzó céget. E lépés eredményességének mutatója, hogy megugrott a DE külföldi hallgatóinak a száma. A DE útja így lett a többiek számára tanulságos, modell-értékű megoldás.

 

Új fejlemény, hogy az eddig a Semmelweis Egyetemnek hallgatókat toborzó nemzetközi cég, az International Studies AG, illetve a Szegedi Tudományegyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek egyetemistákat toborzó College International bejelentette: e feladatot nem vállalja a 2017-2018. tanévtől.

 

– Miért? – kérdeztük a szegedi rektorhelyettest. Nagy Katalintól megtudtuk: a nemzetközi cég a „kiöregedett humán erősforrásra” hivatkozva szünteti meg a külföldi hallgatók toborzását. Erre reagálva a PE saját, míg az SZTE és az SE közös toborzó cég alapításáról döntött.

 

 

  A közös kft. előnyei

A „Toborzó” Korlátolt Felelősségű Társaság alapításához 2016. szeptember 12-i rendkívüli ülésén járult hozzá a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa. Ugyanerről döntött néhány nappal korábban az SE vezető testülete. Így elindulhat a közös munka, a részletek összehangolása.

 

„A Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is több évtizedes hagyománnyal rendelkezik az idegen nyelvű orvostudományi képzések területén, közös cél, hogy egy átfogó hazai felsőoktatási brand keretében az orvostanhallgató-toborzás bázisán kifejlesszék a nem orvostudományi diszciplínák marketingjét és értékesítését is” – adta hírül több médium, például a weborvos.hu is.

 

– Az SZTE és az SE közös portfóliója igazolja: mindkét intézmény elismeri és büszke a másik sikereire – hangsúlyozta a szegedi rektorhelyettes. Az SE sajtóközleménye szerint ez az új kft. „az alapításával, az Állami Számvevőszék korábbi észrevételeit figyelembe véve, a jelenleginél gazdaságosabban fenntartható és fejlesztésre ad lehetőséget”.

 

 

  Magyarország és az SZTE jó hírét vinni

– Célunk, hogy a külföldi hallgatók képzése bővüljön a Szegedi Tudományegyetemen. Így nemcsak az egészségügyi képzésekre, hanem a többi SZTE-karra – a hagyományokra építve, a jó gyakorlatot folytatva – az eddiginél több idegen nyelven itt tanuló fiatalt vonzzunk – jelentette ki Nagy Katalin. Az SZTE rektorhelyettese szerint ezen a téren a leggyorsabb fejlődés például az SZTE Gazdaságtudományi Karon, illetve az SZTE Állam- és Jogtudományi Karon látható. Óriási a külföldi érdeklődés az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar szakjai iránt. Magyarország jó hírét viszik az SZTE Zeneművészeti Karon tanuló külföldiek. Emlékeztetett: kormányzati célkitűzés is, hogy a jelenleg a magyarországi egyetemisták 10 százalékát kitevő külföldi diákok arányát hosszú távon megduplázzák úgy, hogy ennek előnyeit élvezzék a magyar hallgatók is.

 

A hallgatótoborzás hagyományos terepe a nemzetközi oktatási vásár. Újított az SZTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese azzal, hogy rendre Szegedre hívja a különböző országok Budapestre akkreditált nagyköveteit. A „legzöldebb” magyarországi egyetem, az SZTE értékeivel, tudományos és oktatási potenciáljával megismerkedő, továbbá a Tisza-parti város emberi léptékeiről, mérsékelt árairól és biztonságos környezetéről tapasztalatokat gyűjtő diplomaták így lehetnek szószólói saját hazájukban annak, miért érdemes a hallgatóbarát Szegedi Tudományegyetemen továbbtanulni.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: SZTE KI

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.