SZTE Info

_MG_0181

Mennyire elégedettek a külföldi hallgatók Szegeddel?

Havonta átlagosan 200 ezer forintot költenek és 1,2 városi munkahelyet teremtenek az SZTE-n tanuló külföldi hallgatók - derül ki a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetem közös felmérésből. A kutatás szerint a diákok elégedettek Szegeddel, a lakhatási körülményekkel és a közbiztonsággal is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közös felmérést végzett a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem nyolc kutatója. A három intézmény mintegy 1500 külföldi diákját kérdezték meg arról, mennyire elégedettek az oktatással, hogyan élnek, mire költenek.


Évente mintegy 43 milliárd forintot költ a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemen tanuló mintegy 11 ezer külföldi hallgató


A felmérés összegzése szerint a három egyetemvárosban lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra évente több mint 22 milliárd forintot költenek a külföldi hallgatók, a tandíjakra pedig csaknem 21 milliárdot. A nemzetközi hallgatói mobilitás helyi gazdaságra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás kimutatta: tandíjjal együtt évente mintegy 43 milliárd forintot költ a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemen tanuló mintegy 11 ezer külföldi hallgató a három megyeszékhelyen. A kutatók vizsgálták a hallgatók városokkal kapcsolatos elégedettségét az árak, a lakhatás és a szolgáltatások minősége, a közbiztonság, a közlekedés, az ügyintézés, a szociális kapcsolatok és a nyelvi nehézségek szempontjából is.


Jók a lakhatási körülmények Szegeden, de elégedetlenek a sportolási lehetőségekkel


A három vidéki képzőhely közös kutatásban 440 Szegeden tanuló külföldi hallgatót kérdeztek meg. Mindhárom városban, így Szegeden is a lakhatásnak és a hétköznapi szituációknak a megoldása tűnt a legegyszerűbbnek, így például a bevásárlás vagy a szolgáltatások igénybevétele.


- Nagyon elégedettek a hallgatók Szegeddel, nagyon emberinek tartják, jók a lakhatási körülmények, elégedettek a közbiztonsággal is. Hiányolják viszont a kulturális, szórakoztató és sportolási lehetőségeket. Ezt legalább a hallgatók fele jelezte a felmérésben – tájékoztatott Győri Ferenc, az SZTE JGYPK Rekreáció és Sportegészségügyi Tanszék vezetője.

A felmérésből kiderült az is, hogy egy Szegeden tanuló külföldi diák havonta átlagosan 200 ezer forintot költ megélhetésre, többségük bérelt lakásokban lakik, ami szintén a jó anyagi helyzetre utal. A kutatók azt is megállapították, hogy egy külföldi hallgató átlagosan 1,2 városi munkahelyet teremt és tart fent Szegeden.


Külföldi hallgatói elégedettségi díjas az SZTE


A külföldi hallgatók elégedettségét támasztja alá, hogy a Szegedi Tudományegyetem 2016-ban „Very good International Student Satisfaction” díjat nyert. A kitüntető címet az SZTE-n tanuló külföldi hallgatók értékelése alapján osztották ki, az intézmény 10-ből 8+ értékelést kapott. Az SZTE-re vonatkozó 200 vélemény az intézményben folyó oktató és tudományos munkán kívül, a nemzetközi közösségi életre, az egyetemi szolgáltatásokra és Szegedre is vonatkoztak, elsöprő többségben pozitívan.


A magyar felsőoktatás a külföldi hallgatók szerint


Hasonló eredményeket mutat az a kutatás is, amelyet a Tempus Közalapítvány megbízásából végeztek a hazánkban teljes- és részképzésben tanuló külföldi diákok körében. A felmérésben 27 hazai felsőoktatási intézmény Stipendium Hungaricum ösztöndíjas és az Erasmus program keretében tanuló külföldi hallgatóit kérdezték. A magyar egyetemen történő tanulmányokkal kapcsolatos döntés három leggyakrabban említett indoka: a magas színvonalú oktatás, a másik kultúra megismerésének vágya és a megfizethető árak. A felmérésből kiderült az is, hogy a külföldi hallgatók a közlekedési, szállás- és vásárlási lehetőségekkel négyes szinten elégedettek egy 5 fokozatú skálán.


A felmérésben felsorolt 14 hétköznapi és hivatali szituáció közül az egyetemi adminisztrációt értékelték a legjobban, a válaszadók 63%-a pozitív, segítőkész magatartást észlelt, negyede pedig semleges bánásmódban részesült. Csupán a hallgatók 8%-a tapasztalt negatív attitűdöt. A felsőoktatási intézmények oktatási színvonala és infrastruktúrája ötös skálán 3,74-es és 3,66-os értékelést kapott. A megkérdezettek 70%-a újra Magyarországra jönne tanulni, ha ismét választani kellene, 26%-a talán ismét hazánkban tanulna, és csak 4%-a véli úgy, hogy választása nem esne hazánkra- derül ki a kutatásból.


Több mint 3000 külföldi hallgató az SZTE-n


A Szegedi Tudományegyetem tanuló külföldi hallgatók száma évről évre nő. A 2014/15-ös tanévben 2516 fő, a 2015/16-os tanévben 2820 hallgató, a 2016/17-es tanévben már 3208 külföldi egyetemista tanult az SZTE-n. A hallgatók legnagyobb része az egészségügyi képzésekre jár, orvosnak és fogorvosnak tanulnak. Az idei tanévben 105 országból érkeztek a diákok, az európai országok mellett például Izraelből, Kínából, Nepálból, de még a Fülöp-szigetekről és Ugandából is. A legtöbb diák Szerbiából érkezett, összesen 1151-en. Több, mint 400 német diák tanul az SZTE-n, a harmadik legnagyobb közösség az irániaké, 156 hallgatóval, de jelentős a kínai, a török és a nigériai egyetemisták száma is.


SZTEInfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.