SZTE Info

A SZTE Klebelsberg Könyvtár ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás hétfőn, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a "szögedi" írásbeliség legrégebbi emlékei.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Keveházi Katalin, a könyvtár főigazgatója a tárlat megnyitóján elmondta, a kiállított kötetek Európa korabeli nagy nyomdáiban készültek, és közülük tizenegy könyv egészen hamar elkerült Szegedre, az alsóvárosi ferencesek középkori alapítású bibliotékájába.


A szakember kitért arra, a kutatásokból kiderül, hogy a 15. század végén Magyarországon mindent olvastak, amit a kor Európájában lehetett és érdemes volt. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős - az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt - régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba.


A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben.


Az egyik legérdekesebb kötet pedig Bartholomaeus Anglicus De proprietatibus rerum címet viselő műve, amely még a 15. században, nem sokkal a nyomtatott változat 1483-as nürnbergi megjelenése után érkezhetett Szegedre. Az 1230-1240 között összeállított könyv a teológia, a filozófia, az orvostudomány, az asztronómia, a kronológia, az állat- és növénytan, a földrajz és ásványtan alapjait foglalja össze 19 fejezetben. Ez a középkor első nagyszabású tudományos enciklopédiája, amely elsőként összegzi a kevéssel korábban latinra fordított görög, arab és zsidó természettudósok, orvosok munkáit. A kötetben a lapszéleken a szegedi ferencesek magyar nyelvű - az ö-ző tájszólást tükröző - jegyzetei olvashatók. Ezek többnyire a latin szövegek fordításai, a növények és ásványok gyógyító hatásaival foglalkoznak. A feljegyzések a barátok természettudományos és orvosi érdeklődéséről vallanak, mivel a török által meghódított területeken a ferencesek a hívek orvosi ellátását is biztosították.


Forrás: MTI

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *