SZTE Info

Prof_Dr_Kemeny_Lajos

26 milliárd forint uniós forrást költhet 2020-ig kutatásra a Szegedi Tudományegyetem

Sikeres a kutatást támogató uniós pályázatokon, több mint 26 milliárd forintot nyert 4 évre az SZTE. Például a GINOP révén 17,02 milliárd forint szolgálhatja a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a laboratóriumi hálózatok erősödését és a nemzetközi együttműködést. Mérlegkészítésre az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettes Prof. Dr. Kemény Lajost kértük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Nagyon sok pályázati programunk nyert, talán több is, mint amire számítottunk – fogalmazott Kemény Lajos. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese hangsúlyozta: több mint 26 milliárd forint EU-támogatást használhatunk fel a különböző pályázatokon nyertes programjaink megvalósítására. Az Európai Unió kutatás-fejlesztést szolgáló alapjaiból például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira benyújtott SZTE-pályázatokkal több mint 17,02 milliárd forint érkezik az egyetemre. Az SZTE sikeres 37 GINOP-projektjének a megvalósítását kivitelezhetőnek tartja a egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.


Prof_Kemeny_Lajos1

 

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program is kínál pályázási lehetőségeket a felsőoktatási intézmények számára. Az SZTE több témakörrel is jelentkezett – árulta el a rektorhelyettes. Egyelőre egy konstrukcióról született eredmény. Az EFOP-3.6.1-16 számú, Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések témakörhöz kapcsolódóan két projektben vesz részt – az egyikben vezető, a másikban partner – az SZTE, ami 3,9 milliárd forint emberi erőforrás fejlesztési lehetőséget jelent, ugyancsak 4 évre. Az SZTE EFOP-projektjei eredményességéről azonban csak a még el nem bírált pályázatokról meghozandó döntést követően adható teljes kép.

 

 

2 fordulóban több mint 17,02 milliárd forint 4 évre

Az SZTE 37 sikeres GINOP-projekt eredményeként 17 milliárd 28 millió 415 ezer forintot használhat fel 2020-ig. Az így vizsgálható témák köre az élettudományoktól és az anyagtudománytól kezdve az a fémvegyületekkel is képviselt kémián vagy a csillagászat jelentette fizikán át, egészen az IT technológiáig és a sporttudományig terjed.

 

A GINOP-pályázatok 2016. augusztusában közzétett eredményeiről az SZTE Hírportálján beszámoltunk „SZTE-sikerek a GINOP pályázatokon” címmel. Akkor – többek között – rögzítettük: például a „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” (GINOP-2.3.2.) című felhívásra a támogatott programok közül 6 projektet a Szegedi Tudományegyetem vezet, további 2 programban pedig konzorciális partnerként vesz részt. Ezzel az SZTE bizonyult a legaktívabb felsőoktatási intézménynek.

 

A GINOP pályázatok második fordulójának 2016 decemberében közzétett eredményei alapján kiemelhető, hogy például a GINOP-2.3.2-15 számú, „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” elnevezésű pályázati felhívás második körében sikeres 37 program 22%-át az SZTE kutató-műhelyeiben valósíthatják meg. E témakörben 8 sikeres projektjével az SZTE a legaktívabb pályázó. Ráadásul további 7 pályázat megvalósításában együttműködik a konzorcium vezetőjével. Így például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Pécsi Tudományegyetemmel 2-2, míg a Debreceni Egyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel és az MTA Csillagászati és Földtudományi Központjával 1-1 projekt megvalósításában közreműködik az SZTE.

 

 

Tudatos előkészítés és a szabad verseny

– A pályázatok kiíróinak szándéka szerint elsősorban a természet- és élettudományi célú kutatások nyertek támogatást. Ugyanakkor hozzá kell tenni: e területeken voltak eddig is a legeredményesebbek az SZTE kutatói. A GINOP-pályázatokon a meglévő kutatási bázisok közötti hálózatosodás volt az egyik célkitűzés, vagyis csak a Szegedi Tudományegyetemen már meglévő csomópontokon, a húzóerőnek számító kutatói csoportok, bázisok tudtak eredményesen pályázni, és a GINOP-sikerük révén megerősödni – magyarázta Kemény Lajos.

 

Az SZTE pályázati sikeressége részben azon is múlott, hogy az intézmény vezetése nem korlátozta a 2016-ban megjelent felhívásokra benyújtott projekt-tervek számát, nem állított föl prioritásokat, nem rakta sorrendbe a projekteket. – Az volt az elvünk, hogy a tehetséges SZTE-kutatócsoportok mérettessék meg magukat! – utalt a felhívások jellegére az SZTE rektorhelyettese. – A lehetőségeket nem kívántuk korlátozni. Aki pályázóképesnek gondolta magát az SZTE berkeiben, az benyújthatta a projektjét a GINOP-felhívásokra. Ezért lett ilyen nagyon sok sikeres pályázat a szegedi egyetemen.

 

– Az SZTE Innovációs Igazgatósága tudatos és komoly előkészítő munkája eredményeként több száz céget tartalmazó adatbázis épült, a legfontosabb félszáz vállalkozáshoz személyesen is elmentünk tárgyalni. Az utóbbi időszakban kötött együttműködési szerződések és stratégiai megállapodások is mutatják: tudatos építkezés eredményeként születtek meg a pályázatok – tette hozzá Kemény Lajos.

 

 

Új műszerek érkeznek, megújulnak a laborok

A hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, a nemzetközileg versenyképes tudáscentrumok létrejöttének a támogatása, a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítása, és elmélyítése a célja a GINOP-2.3.3. számú pályázatoknak. Ebben a „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” témakörben az SZTE 3,18 milliárd forintból 7 programot teljesíthet 2020-ig.

 

– A kutatási infrastruktúra projekteken belül első körben elnyert 1,88 milliárd forintból – többek között – az anyagtudományokat érintő, a szerkezetvizsgálati kutatásokhoz kötődő laboratóriumainkat fejlesztjük – magyarázta Kemény Lajos. – De a MolMedEx-hez kapcsolódó, a molekuláris medicina fejlesztését elősegítő sejtbiológiai kutatólaboratóriumot is kialakítjuk.

A mikrobiális génbank létrehozása és az ECRIN nemzetközi független gyógyszerkutatási hálózatban a magyar részvétel elmélyítését célozó pályázat is e körbe tartozik.

 

A GINOP-2.3.3. típusú pályázat második körében további 1,29 milliárd forintot nyert az SZTE. A komplex anyagtudományi felületvizsgáló központ kiépítése mellett a személyre szóló orvoslás élettudományi struktúrák 3 dimenziós nyomtatásának a megoldása is e forrásból lehetséges.

Támogatást nyert a sporttal kapcsolatos mozgásszervi elváltozások megelőzését, klinikai kezelését és rehabilitációját szolgáló program, amely a parasport orvos-klinikai aspektusait is vizsgálja.

 

 

Itthon is hálózatban kutatni

A stratégiai jelentőségű hazai kutatóhelyek K+F kapacitásának az erősítését, a hazai kutatócsoportok együttműködését, vagyis a hálózatosodást segíti a GINOP-2.3.2. típusú pályázati csomag. A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” témakörben 23 program megvalósítására 11,8 milliárd forintot nyert az SZTE.

 

– Az első körben sikeres 8 pályázatunk 4,5 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé – a MolMedEx-program részét jelentő tumorbank létrehozásától kezdve a szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálatán át a természetes alapú gyógyszerkutatásig – válogatott a 2016 augusztusától nyilvános listából Kemény Lajos.

 

Ugyanebből a struktúrából a 2016 decemberében közzétett, második körös döntés eredményeként 7,26 milliárd forint forráshoz jutott 15 projekt. A vizsgálandó témák köre változatos: az „Élő dolgok Internete” programtól kezdve a ritka betegségek kutatásán át az új gyógyszerhatóanyagok célba juttatásának hordozórendszeréig terjed.

 

– E nagyon sok területet érintő GINOP-2.3.3. pályázati csomag közös pontja, hogy a Szegedi Tudományegyetem együttműködik az ország legjelentősebb tudományos műhelyeivel. Számos témán dolgoznak együtt egyetemünk munkatársai az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen dolgozó kollégákkal. Egy-egy téma kapcsán az MTA Csillagászati és Földtudományi Központja, vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetem is konzorciumi partner – sorolta az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. – Az SZTE partnereivel együtt, kutatóink a tudományterületeken átívelő interdiszciplináris témákon dolgozhatnak.

 

Az SZTE tudósai – a partner intézmények kutatóival közösen és új módszerekkel – vizsgálhatják például a sejtek fehérjeháztartását szabályozó folyamatokat, vagy az erdészeti kártevő tuskógomba patológiáját, vagy a tranziens asztrofizikai objektumokat. E közös munka eredményeként jöhet létre – többek között – az egészség és a sportteljesítmény szolgálatába állítható analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ.

 

 

Együtt az iparral

A hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti dinamikus együttműködést ösztönzi, üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények elérését tűzi ki célul a GINOP-2.2.1. pályázati konstrukció. A „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” elnevezésű programra az ipari partnerekkel együtt pályázott az SZTE. A projektek közül 7 támogatást nyert, így több mint 2 milliárd forinttal egészülhet ki az SZTE-kutatásokra fordítható összeg.

 

Kísérleti fizikai nagyberendezésekre fejleszthetnek újszerű ipari integrált irányítási szoftvert, illetve – az egészséges társadalomért dolgozva – navigációval személyre szabott helyreállító implantátumokkal foglalkozhatnak az SZTE kutatói. Az ipari partnerekkel való együttműködés eredményeként megépülhet például az új galenikus gyógyszerkészítmények kutatását, fejlesztését és gyártását biztosító infrastruktúra is.

 

– A SZTE partnerei között két gyógyszergyár, orvostechnikai eszközgyártó, szoftverépítő, biotechnológiai cég is található – nézett az összegző táblázatra Kemény Lajos. Az SZTE rektorhelyettese hozzátette: – a GINOP-2.2.1. konstrukcióban, az ipari orientáltságú kutatásainkat érintően további 31 pályázatról még nem született döntés.

 

 

Mit látunk 2020-ban?

– 2020-ra a GINOP-2.3.3-as konstrukcióból egyetemünkön olyan infrastruktúra születik, amely a későbbi kutatások bázisa is lehet. Az így beszerezhető műszerek nélkül már nem is tudnának működni és előre lépni a kutatók – nézett a jövőbe, mondott példát Kemény Lajos, mikor válaszolt a kérdésre: Milyen látható eredménye lesz négy év múlva, 2020-ra az SZTE 37 nyertes GINOP-pályázatának?


– A GINOP-2.3.2-es konstrukciók megadják a lehetőséget ahhoz, hogy hálózatok alakuljanak ki az SZTE és partnerintézményei között, illetve az eddigi kapcsolatok megerősödjenek. Ha így egymás kutatói kapcsolatrendszerét is használhatjuk valamelyes, akkor még jobban beágyazódhat az SZTE a nemzetközi tudományos világba – folytatta az előnyök sorát a rektorhelyettes.


– A GINOP-2.2.1-ektől azt reméljük, hogy az ipari partnereink számára hasznosítható eredményeket fogunk nyújtani – fogalmazott Kemény Lajos. – Ez alapozza meg, hogy az uniós pénzcsapok elzáródása idején is megbízzanak minket ipari partnereink a saját guruló forintjaikból olyan kutatási feladatokkal, amelyek megoldására kész és képes az SZTE.

 

Kemeny_L_laborban


Fiatalok nélkül nem megvalósítható ez a nyertes portfólió – húzta alá Kemény Lajos. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta: – Mindenkit, akinek van két keze és jó feje, bevonunk a GINOP-projektek megvalósításba, mert sok a feladat, nagyon komoly vállalásokat tettünk indikátorokban és közleményekben is.

 

– Várható a publikációs aktivitás élénkülése is. Azt remélem, hogy az SZTE munkatársainak a GINOP-porjektekhez köthető publikációi jelentős része, a kapcsolatrendszeren keresztül, részben nemzetközi kooperációban hasznosul. Ha azt látjuk, hogy a kutatási beágyazottságunk nemzetközi síkon, a partnerekkel együttműködésben erősödik, továbbá ha azt látjuk, hogy a jelenlegihez képest 20 százalékkal több a nemzetközi rangú közleményünk, akkor máris eredményt értünk el – rögzítette az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. – Tehát publikációk terén sem a minden áron való mennyiség növelése a cél, sokkal fontosabb a minőségi javulás, hogy a nemzetköziesedés tetten érhető legyen a Szegedi Tudományegyetem mindennapjaiban, a kutatólaborokban és az előadótermekben egyaránt.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.