SZTE Info

Prof_Dr_Kemeny_Lajos

26 milliárd forint uniós forrást költhet 2020-ig kutatásra a Szegedi Tudományegyetem

Sikeres a kutatást támogató uniós pályázatokon, több mint 26 milliárd forintot nyert 4 évre az SZTE. Például a GINOP révén 17,02 milliárd forint szolgálhatja a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a laboratóriumi hálózatok erősödését és a nemzetközi együttműködést. Mérlegkészítésre az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettes Prof. Dr. Kemény Lajost kértük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Nagyon sok pályázati programunk nyert, talán több is, mint amire számítottunk – fogalmazott Kemény Lajos. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese hangsúlyozta: több mint 26 milliárd forint EU-támogatást használhatunk fel a különböző pályázatokon nyertes programjaink megvalósítására. Az Európai Unió kutatás-fejlesztést szolgáló alapjaiból például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira benyújtott SZTE-pályázatokkal több mint 17,02 milliárd forint érkezik az egyetemre. Az SZTE sikeres 37 GINOP-projektjének a megvalósítását kivitelezhetőnek tartja a egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.


Prof_Kemeny_Lajos1

 

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program is kínál pályázási lehetőségeket a felsőoktatási intézmények számára. Az SZTE több témakörrel is jelentkezett – árulta el a rektorhelyettes. Egyelőre egy konstrukcióról született eredmény. Az EFOP-3.6.1-16 számú, Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések témakörhöz kapcsolódóan két projektben vesz részt – az egyikben vezető, a másikban partner – az SZTE, ami 3,9 milliárd forint emberi erőforrás fejlesztési lehetőséget jelent, ugyancsak 4 évre. Az SZTE EFOP-projektjei eredményességéről azonban csak a még el nem bírált pályázatokról meghozandó döntést követően adható teljes kép.

 

 

2 fordulóban több mint 17,02 milliárd forint 4 évre

Az SZTE 37 sikeres GINOP-projekt eredményeként 17 milliárd 28 millió 415 ezer forintot használhat fel 2020-ig. Az így vizsgálható témák köre az élettudományoktól és az anyagtudománytól kezdve az a fémvegyületekkel is képviselt kémián vagy a csillagászat jelentette fizikán át, egészen az IT technológiáig és a sporttudományig terjed.

 

A GINOP-pályázatok 2016. augusztusában közzétett eredményeiről az SZTE Hírportálján beszámoltunk „SZTE-sikerek a GINOP pályázatokon” címmel. Akkor – többek között – rögzítettük: például a „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” (GINOP-2.3.2.) című felhívásra a támogatott programok közül 6 projektet a Szegedi Tudományegyetem vezet, további 2 programban pedig konzorciális partnerként vesz részt. Ezzel az SZTE bizonyult a legaktívabb felsőoktatási intézménynek.

 

A GINOP pályázatok második fordulójának 2016 decemberében közzétett eredményei alapján kiemelhető, hogy például a GINOP-2.3.2-15 számú, „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” elnevezésű pályázati felhívás második körében sikeres 37 program 22%-át az SZTE kutató-műhelyeiben valósíthatják meg. E témakörben 8 sikeres projektjével az SZTE a legaktívabb pályázó. Ráadásul további 7 pályázat megvalósításában együttműködik a konzorcium vezetőjével. Így például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Pécsi Tudományegyetemmel 2-2, míg a Debreceni Egyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel és az MTA Csillagászati és Földtudományi Központjával 1-1 projekt megvalósításában közreműködik az SZTE.

 

 

Tudatos előkészítés és a szabad verseny

– A pályázatok kiíróinak szándéka szerint elsősorban a természet- és élettudományi célú kutatások nyertek támogatást. Ugyanakkor hozzá kell tenni: e területeken voltak eddig is a legeredményesebbek az SZTE kutatói. A GINOP-pályázatokon a meglévő kutatási bázisok közötti hálózatosodás volt az egyik célkitűzés, vagyis csak a Szegedi Tudományegyetemen már meglévő csomópontokon, a húzóerőnek számító kutatói csoportok, bázisok tudtak eredményesen pályázni, és a GINOP-sikerük révén megerősödni – magyarázta Kemény Lajos.

 

Az SZTE pályázati sikeressége részben azon is múlott, hogy az intézmény vezetése nem korlátozta a 2016-ban megjelent felhívásokra benyújtott projekt-tervek számát, nem állított föl prioritásokat, nem rakta sorrendbe a projekteket. – Az volt az elvünk, hogy a tehetséges SZTE-kutatócsoportok mérettessék meg magukat! – utalt a felhívások jellegére az SZTE rektorhelyettese. – A lehetőségeket nem kívántuk korlátozni. Aki pályázóképesnek gondolta magát az SZTE berkeiben, az benyújthatta a projektjét a GINOP-felhívásokra. Ezért lett ilyen nagyon sok sikeres pályázat a szegedi egyetemen.

 

– Az SZTE Innovációs Igazgatósága tudatos és komoly előkészítő munkája eredményeként több száz céget tartalmazó adatbázis épült, a legfontosabb félszáz vállalkozáshoz személyesen is elmentünk tárgyalni. Az utóbbi időszakban kötött együttműködési szerződések és stratégiai megállapodások is mutatják: tudatos építkezés eredményeként születtek meg a pályázatok – tette hozzá Kemény Lajos.

 

 

Új műszerek érkeznek, megújulnak a laborok

A hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, a nemzetközileg versenyképes tudáscentrumok létrejöttének a támogatása, a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítása, és elmélyítése a célja a GINOP-2.3.3. számú pályázatoknak. Ebben a „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” témakörben az SZTE 3,18 milliárd forintból 7 programot teljesíthet 2020-ig.

 

– A kutatási infrastruktúra projekteken belül első körben elnyert 1,88 milliárd forintból – többek között – az anyagtudományokat érintő, a szerkezetvizsgálati kutatásokhoz kötődő laboratóriumainkat fejlesztjük – magyarázta Kemény Lajos. – De a MolMedEx-hez kapcsolódó, a molekuláris medicina fejlesztését elősegítő sejtbiológiai kutatólaboratóriumot is kialakítjuk.

A mikrobiális génbank létrehozása és az ECRIN nemzetközi független gyógyszerkutatási hálózatban a magyar részvétel elmélyítését célozó pályázat is e körbe tartozik.

 

A GINOP-2.3.3. típusú pályázat második körében további 1,29 milliárd forintot nyert az SZTE. A komplex anyagtudományi felületvizsgáló központ kiépítése mellett a személyre szóló orvoslás élettudományi struktúrák 3 dimenziós nyomtatásának a megoldása is e forrásból lehetséges.

Támogatást nyert a sporttal kapcsolatos mozgásszervi elváltozások megelőzését, klinikai kezelését és rehabilitációját szolgáló program, amely a parasport orvos-klinikai aspektusait is vizsgálja.

 

 

Itthon is hálózatban kutatni

A stratégiai jelentőségű hazai kutatóhelyek K+F kapacitásának az erősítését, a hazai kutatócsoportok együttműködését, vagyis a hálózatosodást segíti a GINOP-2.3.2. típusú pályázati csomag. A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” témakörben 23 program megvalósítására 11,8 milliárd forintot nyert az SZTE.

 

– Az első körben sikeres 8 pályázatunk 4,5 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé – a MolMedEx-program részét jelentő tumorbank létrehozásától kezdve a szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálatán át a természetes alapú gyógyszerkutatásig – válogatott a 2016 augusztusától nyilvános listából Kemény Lajos.

 

Ugyanebből a struktúrából a 2016 decemberében közzétett, második körös döntés eredményeként 7,26 milliárd forint forráshoz jutott 15 projekt. A vizsgálandó témák köre változatos: az „Élő dolgok Internete” programtól kezdve a ritka betegségek kutatásán át az új gyógyszerhatóanyagok célba juttatásának hordozórendszeréig terjed.

 

– E nagyon sok területet érintő GINOP-2.3.3. pályázati csomag közös pontja, hogy a Szegedi Tudományegyetem együttműködik az ország legjelentősebb tudományos műhelyeivel. Számos témán dolgoznak együtt egyetemünk munkatársai az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen dolgozó kollégákkal. Egy-egy téma kapcsán az MTA Csillagászati és Földtudományi Központja, vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetem is konzorciumi partner – sorolta az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. – Az SZTE partnereivel együtt, kutatóink a tudományterületeken átívelő interdiszciplináris témákon dolgozhatnak.

 

Az SZTE tudósai – a partner intézmények kutatóival közösen és új módszerekkel – vizsgálhatják például a sejtek fehérjeháztartását szabályozó folyamatokat, vagy az erdészeti kártevő tuskógomba patológiáját, vagy a tranziens asztrofizikai objektumokat. E közös munka eredményeként jöhet létre – többek között – az egészség és a sportteljesítmény szolgálatába állítható analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ.

 

 

Együtt az iparral

A hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti dinamikus együttműködést ösztönzi, üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények elérését tűzi ki célul a GINOP-2.2.1. pályázati konstrukció. A „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” elnevezésű programra az ipari partnerekkel együtt pályázott az SZTE. A projektek közül 7 támogatást nyert, így több mint 2 milliárd forinttal egészülhet ki az SZTE-kutatásokra fordítható összeg.

 

Kísérleti fizikai nagyberendezésekre fejleszthetnek újszerű ipari integrált irányítási szoftvert, illetve – az egészséges társadalomért dolgozva – navigációval személyre szabott helyreállító implantátumokkal foglalkozhatnak az SZTE kutatói. Az ipari partnerekkel való együttműködés eredményeként megépülhet például az új galenikus gyógyszerkészítmények kutatását, fejlesztését és gyártását biztosító infrastruktúra is.

 

– A SZTE partnerei között két gyógyszergyár, orvostechnikai eszközgyártó, szoftverépítő, biotechnológiai cég is található – nézett az összegző táblázatra Kemény Lajos. Az SZTE rektorhelyettese hozzátette: – a GINOP-2.2.1. konstrukcióban, az ipari orientáltságú kutatásainkat érintően további 31 pályázatról még nem született döntés.

 

 

Mit látunk 2020-ban?

– 2020-ra a GINOP-2.3.3-as konstrukcióból egyetemünkön olyan infrastruktúra születik, amely a későbbi kutatások bázisa is lehet. Az így beszerezhető műszerek nélkül már nem is tudnának működni és előre lépni a kutatók – nézett a jövőbe, mondott példát Kemény Lajos, mikor válaszolt a kérdésre: Milyen látható eredménye lesz négy év múlva, 2020-ra az SZTE 37 nyertes GINOP-pályázatának?


– A GINOP-2.3.2-es konstrukciók megadják a lehetőséget ahhoz, hogy hálózatok alakuljanak ki az SZTE és partnerintézményei között, illetve az eddigi kapcsolatok megerősödjenek. Ha így egymás kutatói kapcsolatrendszerét is használhatjuk valamelyes, akkor még jobban beágyazódhat az SZTE a nemzetközi tudományos világba – folytatta az előnyök sorát a rektorhelyettes.


– A GINOP-2.2.1-ektől azt reméljük, hogy az ipari partnereink számára hasznosítható eredményeket fogunk nyújtani – fogalmazott Kemény Lajos. – Ez alapozza meg, hogy az uniós pénzcsapok elzáródása idején is megbízzanak minket ipari partnereink a saját guruló forintjaikból olyan kutatási feladatokkal, amelyek megoldására kész és képes az SZTE.

 

Kemeny_L_laborban


Fiatalok nélkül nem megvalósítható ez a nyertes portfólió – húzta alá Kemény Lajos. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta: – Mindenkit, akinek van két keze és jó feje, bevonunk a GINOP-projektek megvalósításba, mert sok a feladat, nagyon komoly vállalásokat tettünk indikátorokban és közleményekben is.

 

– Várható a publikációs aktivitás élénkülése is. Azt remélem, hogy az SZTE munkatársainak a GINOP-porjektekhez köthető publikációi jelentős része, a kapcsolatrendszeren keresztül, részben nemzetközi kooperációban hasznosul. Ha azt látjuk, hogy a kutatási beágyazottságunk nemzetközi síkon, a partnerekkel együttműködésben erősödik, továbbá ha azt látjuk, hogy a jelenlegihez képest 20 százalékkal több a nemzetközi rangú közleményünk, akkor máris eredményt értünk el – rögzítette az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. – Tehát publikációk terén sem a minden áron való mennyiség növelése a cél, sokkal fontosabb a minőségi javulás, hogy a nemzetköziesedés tetten érhető legyen a Szegedi Tudományegyetem mindennapjaiban, a kutatólaborokban és az előadótermekben egyaránt.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. június 21.

nyito

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. május 10.

posa_aniko

Az utóbbi évtizedekben jelentős demográfiai változások történtek, miszerint a fejlett országokban az idős populáció nagysága jelentősen megnövekedett.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 3. 17:00 - szeptember 5. 19:00
    Az SZTE Mérnöki Kar nyugalmazott oktatója, Dr. Gyeviki János PhD. 1949. augusztus 23-án született Szegeden. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki -, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának egyetemi docenseként ment nyugdíjba. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak.
  • augusztus 4. 18:00 - 18. 18:00
    A XXXVII. PleinAir Csongrád kiállításon 23 képzőművész mutatkozik be. Az SZTE művésztanárai közül például Aranyi Sándor is a közönség elé lép. A tárlatot megnyitja: Cseri Gábor, Csongrád város alpolgármestere; közreműködik: Csák László hangász.
  • *
    augusztus 17. - 21.
    Egész napos
  • *
    szeptember 2.
    10:00 - 12:00
  • *
    szeptember 3.
    10:00 - 11:30
    A Fogorvostudományi Kar I. éves hallgatói ünnepélyes fogadalmat tesznek abból az alkalomból, hogy egyetemi polgárok lesznek.