SZTE Info

Búcsú Pelle Páltól, az SZTE BTK legidősebb öregdiákjától

Életének 101. évében elhunyt Dr. Pelle Pál, a Szegedi Tudományegyetem gránit díszdiplomás egykori hallgatója. Dr. Pelle Pálra, az SZTE Bölcsészettudományi Kar legidősebb öregdiákjára – hozzátartozóin kívül – egykori tanítványai is szeretettel emlékeznek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi bölcsészkar a honlapján is megemlékezett arról, hogy a latin-ógörög tanári, majd görög irodalom és filozófia szakos öregdiákja, Dr. Pelle Pál 2017. január 11-én, 101. életévében elhunyt. (A gyászhír itt olvasható.) Dr. Pelle Pált 2017. január 24-én eltemették a gyulai temetőben, néhai felesége, Pázmándy Zsuzsanna mellé.

Az egykori kedves tanár, a szülő, a nagyapa és a dédapa emlékét szeretettel idézik föl a mai utódok és a tanítványok, köztük számos szegedi „öregdiák” is.


Pelle_P_dedunokakkal

 

Első találkozások a nyelvvel

A Temes megyei Berekszón 1916-ban született Dr. Pelle Pál.

Édesanyja német anyanyelvű lévén, édesapja pedig a gyermek élete első éveiben az olasz fronton szolgálatot teljesítvén, Pál gyermekkorában először a német nyelvvel ismerkedett meg. Szülőfalujának, Berekszónak az utcáján pedig a román nyelv egyes szavait sajátította el játszótársaitól. A magyar nyelv így a harmadik volt számára, háromévesen.

 

1920-ban, a trianoni döntést követően családjával – szüleivel és két nővérével – együtt Szegedre menekültek. Egy ideig a vonatállomáson laktak, az úgynevezett vagonlakók közösségét gyarapították.

DM_19100819_7500_menekult_200_vagonban_interju

A vagonlakókról a korabeli Délmagyarország több cikkben is megemlékezett. Például a szegedi napilap 1920. augusztus 19-i számában dr. Menyhárt Boldizsár egyetemi tanárral, a népjóléti minisztériumból a szegedi menekültügyi hivatal irányításával megbízott vezetővel közölt interjúból kiderül: a Tisza-parti városban 200 vagonban 7500 menekült élt...


Pelle Pál sokszor mesélte családjának, hogy ez időben édesanyja a sínek mellett rakott tűzön főzte a krumplit, ez volt ételük.

A család innen Mindszentre került, ahol Pelle Pál elemi iskoláját végezte.

 

Tanulmányait ezután Pelle Pál a szegedi Piarista Gimnáziumban folytatta, amely abban az időben a jelenleg az SZTE TTIK számos intézetének, például a Bolyai Intézetnek is otthont adó, Tisza Lajos körúti hosszú homlokzatú épületében székelt.

Pelle Páltól sokat hallhatták gyermekei és unokái-dédunokái a piarista és cserkészévek történeteit, melyek nagymértékben meghatározták életét, nagyban formálták jellemét.


A szegedi bölcsészkaron

A gimnáziumban ismerte és szerette meg a latin és ógörög nyelveket és a klasszikus műveltséget, így adta magát a továbbtanulás a Szegedi Tudományegyetem latin-görög szakán.

 

A II. világháborúban Pelle Pált a keleti frontra küldték. Életét jó eséllyel nyelvtudásának köszönhette: a brianszki erdőben villámgyorsan megtanult oroszul is, és így a haditudósítóknál dolgozhatott német-orosz tolmácsként.


A háború után, 1948-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett Arisztotelész államelméletének témakörét kutatva, ám a történelem úgy forgatta sorsát, hogy onnantól nyugdíjig orosztanárként dolgozott, és csak a rendszerváltástól 80 éves koráig, amíg a törvények engedték, taníthatott latint és görögöt a József Attila Tudományegyetem jogi és bölcsészkarain, illetve az újraindult szegedi Piarista Gimnáziumban. Mindazonáltal a bölcsészkar klasszika-filológia tanszékével mindvégig munkakapcsolatban volt.

 

Középpontban a család

Pelle Pálnak és Pázmándy Zsuzsannának 1944 es 1950 között négy gyermeke született, akiket két pedagógusfizetésből (az 1918-as születésű feleség magyar-latin szakos egyetemi diplomával tanított általános iskolában magyart), nagy áldozatok árán neveltek fel és taníttattak.


Pelle_nagyszulok_1971


Minden gyermekük megházasodott, és révükön Pelle Pál családja 1968 és 1987 között tíz unokával gazdagodott.

A dédunokák sora 1990-ben kezdődik, és 2017-ben a tizenhatodik érkezését várja a család.

A nagy- illetve dédszülők szegedi, Bolyai utcai lakásában a széles ajtófélfán sok éven át gyűltek a kis vonalak, az unokák-dédunokák neveivel és a magasságmérések dátumaival.


Pelle Pál többször írt a családnak a családról, illetve mindenféle bölcsességekről, és ezeket az írásokat a család minden tagja megkapta – karácsonyra, vagy más nagy családi események alkalmából. Pelle Pál és Pázmándy Zsuzsanna sok időt és energiát fordított arra, hogy unokáik-dédunokáik megismerjék egymást, élő és szeretetteli kapcsolat legyen köztük – ezen törekvésükért az utódok most (többen közülük már negyvenes éveiket taposva) mindnyájan hálásak nekik.

 

Dr. Pelle Pál egész életében elhivatott tanár volt, aki hatalmas humán műveltségével, számos nyelvre kiterjedő tudásával, és erényes jellemével nemcsak tanítványai komplett generációi, de unokái és dédunokái tiszteletét is kivívta.


Pelle_P_j_100_evesen_sakkozik_dedunokaval

 

A temetés után az utódok immár derűsen emlékezve idézték fel nagy- illetve dédszüleik örökségét: déli harangszó meghallgatása a Kossuth Rádióban a „nagy” rádión, egyúttal méltó megemlékezés a nándorfehérvári győzelemről. Majd Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben, közben az ebéd elfogyasztása, szigorú rend szerint megterített asztalnál, az étkezési illemszabályok maradéktalan betartása mellett.

„Übung macht den Meister”, azaz „Gyakorlat teszi a mestert!” – idézte a német mondást egyikük. „Ordo est anima rerum”, vagyis: „Rend a lelke mindennek” – folytatódott a latin idézettel a múltidézés. „Unu, doi, trei, patru, cinci”, vagyis: „Egy, kettő, három, négy, öt” – a semmi sincs-csel kiegészítve – gyerekkori magyar-román mondóka is eszükbe jutott.

A nagyapára, dédapára emlékezve a „szépjó” kifejezésről, vagyis a Kalokagathia jelentéséről is elmélkedtek: „Erre törekedjen mindenki!” A temetés utáni búcsúztatón csak úgy záporoznak a jól bevésődött szavak, mondatok az unokák és dédunokák részéről.

„Pali, Arisztotelészt nem hívtam meg ebédre” – jutott egyúttal az unokák eszébe a 2006-ban elhunyt Nagymama szolid humora is.


Pelle_2012

 

Dr. Pelle Pál emlékét családjának tagjai szívükben megőrzik, szellemi örökségét viszik magukkal tovább.


Tanítványok sora

"Példátlan a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történetében, hogy egy 100 évet megélt alumnusának állítson ki díszdiplomát" – írtuk 2016. július 11-én abból az alkalomból, hogy a Szegedi Tudomnyegyetem BTK gránit díszdiplomával köszöntötte legidősebb öregdiákját, a 100 éves Dr. Pelle Pált.


Pelle_P_granit


A "Gránitdiploma a 100 éves Pelle Pálnak, a szegedi egyetem volt hallgatójának" című írásunkban - többek között - azt is hangsúlyoztuk: "Középiskolai tanári és egyetemi oktatói tevékenysége mellett Pelle Pál elkészítette és katalogizálta a kiadásra tervezett újgörög-magyar kéziszótár magyar-újgörög részét. Számos fordítása, több tanulmánya, és cikke is kivívta a szakma elismerését."

Az életének 101. évében elhunyt Dr. Pelle Pál gazdag életműve, munkássága tiszteletet parancsoló; sok száz tanítványa máig szeretettel emlékszik a nagyszerű tanárra.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)