SZTE Info

_MG_6677

Díjazták az egyetemi sajtó két munkatársát is az MTA SZAB közgyűlésén

Médiadíjak átadásával zárult az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság közgyűlése: az egyetemi sajtó munkatársai közül Bobkó Anna és Gajzer Erzsébet munkáját ismerték el. A tudomány szegedi háza több mint ötszáz rendezvénynek adott otthont 2016-ban. A 2017. évet előkészítő közgyűlésen Kovács Zoltán professzor (SZTE) a városiasodásról a tudományt népszerűsítve tartott előadást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia vezetői nevében Vékás Lajos alelnök köszöntötte 2017. február 27-én a Szegedi Akadémiai Bizottság közgyűlésén megjelenteket. Az MTA-alenök elmondta: idén a tudós testület tisztújítást tart, alapszabályát módosítja, és értékeli az intézeti átszervezés tapasztalatait. A változások előkészítése már elkezdődött, a javaslatokat az MTA 11 tudományos osztálya is megvitatta. Példaként említette, hogy az MTA külső tagjainak a státusza körül is terveznek változásokat.


_MG_6618

 

Nagyító alatt egy év munkája

Az MTA SZAB közgyűlésének munkáját Görög Márta, a SZAB tudományos titkára, az SZTE tanszékvezető professzora irányította.

– Immár harmadik éve hagyomány, hogy a SZAB tavaszi közgyűlésén átadjuk a média díjakat. Ezzel is jelezzük, mennyire fontosnak tartjuk a tudományos műhelyek eredményeinek közvetítésében a médiumok munkatársainak szerepét – hangsúlyozta beszámolójában a SZAB elnöke, Fülöp Ferenc. Az akadémikus, az SZTE tanszékvezető professzora arra is emlékeztetett, hogy a közgyűlés rangját emeli az ilyenkor elhangzó tudományos előadás.

2016 történéseit áttekintve Fülöp Ferenc kiemelte: az esztendő második felének szokásosan legjelesebb eseménye a Magyar Tudomány Ünnepe. E novemberre koncentrálódó program-sorozat nyitányának jeles hagyománya, hogy átadják a Dél-Alföldi Innovációs Díjat – 2016-ban már hetedik alkalommal. Rendkívüli jelentőségűnek minősítette a fiatal kutatók munkájának ilyenkor esedékes elismerését: a SZAB ifjúsági díjra 2016-ban 41 pályázat érkezett. Ezek alapján a 14 tudományterület képviselői között arányosan elosztva 7 első, 4 második és 5 harmadik díjat adományozott „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány.

 

SZAB_akademikusok
Az MTA SZAB közgyűlés résztvevői.
 

Pályadíjak és 1%-ok

– Szponzorok – köztük például Szeged önkormányzata, a Szegedért Alapítvány is – segítik az MTA SZAB és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány munkáját. Ezt köszönte az elnök, ugyanakkor aláhúzta: a pályadíjak összege nem olyan vonzó, mint például a kezdő kutatóként általa elnyert elismerésé, hiszen egy akkori első díj mellé nyújtott 3000 forint támogatás súlyát jelzi, hogy a pályakezdő 2200 forint fizetést kapott. A személyi jövedelemadó 1%-ának „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány részére történő felajánlásával is növelhető az a pénzalap, amit – többek között – a SZAB-pályázatokon legsikeresebb médiamunkások, ipari szereplők vagy éppen ifjú kutatók elismerésére költhet a tudományos testület.

A támogatás egyfajta formája az is, ha egy rendezvényt befogad a tudomány háza. Az MTA SZAB szegedi székháza 2016-ban ötszáznál is több programnak adott otthont

 

Aktív szakbizottságok

Az MTA SZAB szak- és munkabizottságai egy éves munkájának tükrét Görög Márta mutatta be. – A 14 szakbizottság, s az ezeken belül működő 72 munkabizottság – országos összehasonlítás alapján is – kiemelkedő tudományszervező, tudománynépszerűsítő tevékenységet végzett. Ez számos tudományos konferenciában, szakmai tanácskozásban, workshopban, könyvbemutatóban, kutatásban öltött testet – fogalmazott a SZAB tudományos titkára.

Az előző év gyakorlata alapján a közgyűlési meghívó mellékletét képezte a szak- és munkabizottsági beszámolók összesítése.

Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága mellett a Filozófiai és Történettudományi, a Jogtudományi, a Gazdaságtudományi, a Fizikai, informatikai és matematikai, a Föld- és Környezettudományi, a Kémiai, a Biológiai, az Orvostudományi, a Mezőgazdasági, a Műszaki, a Gyógyszerésztudományi, a Neveléstudományi és pszichológiai, valamint a Művészeti Szakbizottság programjai közül a legfontosabbakat szóban is méltatta Görög Márta. A két szomszédos megye tudományos rendezvényei is bekerültek az éves „leltárba”.


GorogM

 

Tudományos előadás az urbanizációról

Az MTA SZAB tavaszi programjának tudományos előadását Kovács Zoltán akadémikus, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tartotta.

Meglepő adatokkal szolgált az „Új kihívások a magyarországi urbanizáció térfolyamataiban” című tudományos előadásában Kovács Zoltán. – Évente 65 millió személy születik városokban. Urbanizációs szempontból Magyarország az uniós átlag alatt marad: a lakosság 70,5 százaléka városlakó, pedig a rendszerváltozás utáni, 1990-2008 közötti ciklusban 180 települést minősítettek át „várossá”.

– „Zsugorodó városok” jellemzik Kelet-Európát, míg Nyugat-Európa a stagnáló és növekvő városok övezete – mutatott „beszédes térképeket” az akadémikus, aki a migráció globális okait is érintette.

Az 1990-2001 közötti szuburbanizációs időszak jellemzője a városból való kifelé áramlás. E trend 2001 és 2011 között változott: például Budapest esetében a tágabb agglomerációt – 185 települést – érinti.


KovacsZ


– 1960-ban 612 ezer, a foglalkoztatottak 12,5 százaléka utazott lakó- és munkahelye között, addig 2011-ben 1397 ezer az ingázók száma, a foglalkoztatottak 35,4 százaléka – sorolta az előadó. A jelenséget elemezve aláhúzta: 1990-2011 között munkaerőpiaci koncentráció történt Magyarországon. Budapesten és tágabb vonzáskörzetében, ahol a hazai népesség harmada él, a munkahelyeknek 56 százaléka koncentrálódik.

Mi az „ára” az urbanizációs folyamatok változásának? A kérdésre válaszolva Kovács Zoltán akadémikus kiemelte a környezetszennyezés növekedését, az erőforrásokkal kapcsolatos pazarlást, Magyarország ökológiai lábnyomának káros növekedését.

 

Médiamunkások elismerése

A tudomány népszerűsítése a célja az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság immár harmadik alkalommal meghirdetett Média pályázatának.

A SZAB négy kategóriában díjazta a médiamunkások 2016-ban született legjobb pályaműveit. Csernus Sándor, a SZAB Tudósklub vezetője, a 2016. évi Médiapályázat Bíráló Bizottságának elnöke (SZTE BTK) hangsúlyozta: a pénzdíjas pályázat ebben az évben is elérte célkitűzését, színvonalas alkotások születtek: ezek a cikkek, fotók, rádiós és tévés műsorok bárhol megállnák a helyüket.

– Az MTA SZAB Média díj fölkeltette az országos sajtó érdeklődését, miközben a helyi média is évek óta kitünteti érdeklődésével a szegedi tudósok és tudományos műhelyek tevékenységét – összegzett Csernus Sándor, aki szerint a regionális sajtó igen színvonalas anyagokkal járul hozzá a tudomány széleskörű megismertetéséhez, ezzel segíti, hogy az országos média is felfigyeljen a dél-alföldi tudományos műhelyek teljesítményére.

Az egyetemi sajtó, az SZTE Közkapcsolati Igazgatóság munkatársai közül I. díjat és SZAB aranyozott bronz érmet nyert – a pályázat létezése óta immár második alkalommal – fotó kategóriában Bobkó Anna „Olimpiára edzett az SZTE lézerfizikusa” című képsorozatával. A legnépesebb kategóriában, az írott művek között kialakult versenyben Gajzer Erzsébet újságíró színvonalas munkáját díszoklevéllel ismerték el.


SZAB_dijazottak
Az MTA SZAB Média pályázatának díjazottjairól készült fotók itt megtekinthetőek.
 

Az írott mű kategóriában alakult ki a legnagyobb verseny, a díjakat Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora adta át. Az I. díjat és az ezzel járó SZAB aranyozott bronz érmet Tóth Marcell, a SZEGEDma újságírója nyerte el, míg a II. díjat a Délmagyarország újságírója, Kancsár Tímea kapta. Díszoklevéllel ismerték el Kiss Tímea és Tóth András pályázatát is.

A mozgókép kategóriában az MTVA munkatársa, Társi István a legjobb, a II. díjat Nagyné Borbás Edina kapta. A rádióriport kategóriában Marton Árpád „Pataki 75” című összetett, egy témát több sajtóműfajban is földolgozó pályázatával kapta meg az I. díjat. A fotósok közül Frank Yvette, a Délmagyarország fotóriportere vehette át a II. díjat.

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.