SZTE Info

nyito

Századunk stílusában a múzeumba került múltról: Móra ötletétől a Pompeji kiállításig

Érdekes kurzusokkal színesíthetik portfóliójukat a Szegedi Tudományegyetem hallgatói – a Móra Ferenc Múzeumban is. A 2017. március 5-ig még megtekinthető szenzációs Pompeji kiállítás kulisszatitkai mellett az egyetem és a múzeum együttműködéséről is kérdeztük Medgyesi Konstantint, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettesét, aki az SZTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék oktatója is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az oktatás „…nem középiskolás fokon…” formájára példát látunk a szegedi Móra Ferenc Múzeum Popeji kiállításán is. A Pompeji városát elpusztító Vezúvról a szegedi egyetem geográfusai állították össze azt a hatalmas tablót, amely elmagyarázza a különleges tárlat látogatóinak a vulkánkitörések jellegzetességeit. Milyen más formában kapcsolódik egymáshoz a Szegedi Tudományegyetem és a Móra Ferenc Múzeum?

– A „hallgatói nyílt napon” az egyetemisták, az „SZTE dolgozói napon” az egyetem munkatársai látogathatják jelentős kedvezménnyel és ajándék tárlatvezetéssel az olyan nagyszabású kiállításainkat, mint az értékes ókori tárgyakat is fölvonultató „Élet és halál a Vezúv árnyékában” című, vagy 2014-beli szenzációs „Fáraók Egyiptoma” tárlat. Ilyenkor az első egyetemi akciónk, a 2012-es Csontváry-kiállítás látogatói sikere ismétlődik. Az pedig bevett gyakorlat, hogy kapcsolódunk az SZTE Kulturális iroda által szervezett tavaszi és őszi fesztivál egyetemi program-sorozatához. Az sem ritka, hogy egy-egy egyetemista a Móra múzeum tárlatához kötődően ír szakdolgozatot. Például az egyik, immár mesterképzésesre járó hallgató az alapképzését lezáró, „Pompeji pusztulása az irodalomban és a filmművészetben” című dolgozatát a tárlaton belüli vetítéses előadáson is bemutatja. Egyébként is hagyomány, hogy „kihelyezett” egyetemi órákat tartunk a múzeumi térben, például: esetenként az egyetemi kurzus témájához illeszkedően a korabeli kultúrát bemutatandó, illetve rendszeresen a kommunikáció vagy épp a tanár szakos egyetemisták számára.


_MG_5443

 

Mi az, amit csak a múzeumban tanulhat meg egy egyetemista?

– A „Muzeológia", "Kommunikáció és kulturális trend” tantárgy a szakma iránt érdeklődőket vonzza. A tanár szakosok sokszor a módszertanos oktatójuk vezetésével érkeznek, hogy megtanulják: a múzeumi kiállítás miként építhető be például a történelem vagy épp a biológia tantárgy egy-egy résztémájának a tanításába. Arra is készek vagyunk, hogy angol nyelven tartsunk múzeumi órát, hiszen az Erasmus-képzés keretében itt tanuló külföldi egyetemisták is rendszeres látogatóink. A „Múzeumba járás” a szegedi egyetemisták által felvehető kurzus címe. Aki e tantárgyat fölveszi tanrendjébe, annak megmutatjuk az épp aktuális tárlatainkat, melyekről aztán elemzéseket írhat.


_MG_5360


A szegedi egyetem díszdoktora, Móra Ferenc százéves álmát valósítja meg az egykori igazgatója nevét viselő múzeum a Pompeji vagy épp az egyiptomi kiállítással. Az igazgatók közül például a régészetet oktató Trogmayer Ottó vagy Vörös Gabriella is kötődött az universitashoz. Így van ez jelenleg is: a muzeológusok esetenként egyetemi oktatók is?

– Tudományos központ a múzeum amellett, hogy kiállítóhely és a gyűjtemények őrzője. Az egyetem pedig maga a tudomány központja. E két központ között mindig is élő volt a kapcsolat, annak ellenére, hogy az egyetemen a tudomány mindensége van jelen, szemben a múzeummal, amely egy kisebb szeletét ragadja meg a szegedi közösségi létnek. A múzeumi dolgozók közül jelenleg több mint tíz munkatárs aktívan részt vesz az egyetemi oktatásban.


_MG_5371

A „múzeumba járás” nem csupán azoknak az egyetemistáknak lehet érdekes, akik – mondjuk – intézményi kommunikációval szeretnének majd a munkahelyükön foglalkozni, hanem tanulságos lehet minden fiatalnak, aki már most arra gondol, hogy egyszer szülő lesz, aki a gyermekével is meg kívánja szerettetni a tárlatlátogatást. A gyerek vagy kis iskolás látogatók aktivizálását milyen módon érik el a szegedi múzeumi tárlatok rendezői?

– Vonzza a fiatalokat is ez a tárlat: a 80 ezredik látogató épp az SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója volt, aki osztálytársaival együtt érkezett 2016 decemberében. Ugyanakkor azt is látni kell: Európa kulturális térképére került föl a szegedi Móra Ferenc Múzeum a Pompeji kiállítás installációival. Ezt a kiállításunkat Európa-szinten jegyzik. Ennek oka, hogy Magyarországon először Szegedre, a fővároson kívüli térségbe hoztuk el az ókori romváros, Pompeji világát. A másik ok, hogy a Szegeden bemutatott kiállítási anyag mozog a világban. A Nápolyi Régészeti Múzeumból 120 tárgyat hoztunk Szegedre. Az itt bemutatott kollekció egy része nemrégiben a londoni British Múzeumban, illetve Torontóban is járt, hamarosan eljut Japánba, majd Texasba. A harmadik ok, hogy a szegedi kiállítási installációk, az interaktív elemek is világszínvonalúak. Ugyanis arra törekszünk, hogy a szegedi múzeumi tárlatlátogató úgy érezhesse: ott van….


_MG_5398


 

… a 79-ben elpusztult, de a Vezúv tövében addig virágzó Pompejiben, a húszezer lakos „vendégeként” nézheti meg a gazdag kertkultúrát, a pompásan díszített villákat, beléphet kifőzdékbe és a fürdőbe, de akár a bordélyházba is… Mi lesz a következő bemutató?

– A „százéves álom”, a Móra Ferenc által kitűzött három nagy tárlat közül kettő – az Egyiptom fáraóit és a Pompeji életét és pusztulását bemutató kiállítás – már megvalósult. Móra harmadik terve, Trója „Szegedre költöztetése” még várat magára, de megvalósításának előkészítésén már gondolkodunk. Ugyanakkor javaslom: aki még nem látta a Pompeji kiállítást, mindenképpen nézze meg! Miért? Mert Szegeden egyszerűbb találkozni a végzettel, mint elmenni Itáliába. De akik már látták, azokat is visszavárjuk. Miért? Mert nem valószínű, hogy még egyszer elhozhatjuk a Tisza-partra a Pompeji városában a Vezúv pusztítását is túlélt tárgyakat, amelyek az 1938 évvel ezelőtti katasztrófa szemtanúinak tekinthetőek. E tárgyak filozófiailag is nehezen megragadható jelenség hordozói: úgy pusztultak el, hogy megmaradtak… E tárgyakon keresztül megismerhetjük a Római Birodalom és Pompeji hétköznapjait, miközben dermesztően döbbenetes, misztikus világba léphetünk… A Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Fekete Házban és a Kass Galériában összesen több mint 400 műtárgy segítségével vehetünk részt időutazáson az ókorba. Az itáliai tárgyakhoz ugyanis hozzátettük a Móra múzeum gyűjteményének azokat a darabjait, amelyek megmutatják, miként éltek és haltak az emberek Pannóniában, a mi környékünkön. A Római Birodalom lakóinak hétköznapjait is bemutató, 3 helyszínes tárlatunk 2014-ben nyílt és 2017. március 5-ig várja a látogatókat. A Pompeji kiállításunkat Székesfehérvárra költöztethetjük, ott augusztusig tart nyitva a tárlat. A szegedi múzeumi térben 2017-ben a lokálpatriótáknak különösen kedves szegedi papucsot mutatjuk be, illetve az itt felvonultatott plakátokkal jellemezzük a XX. század nagy sorsfordulóit. A 2018-as tervekben a renoválás a középpont, melynek eredményeként 2019-től egy felújított múzeumi épületben várjuk a látogatókat.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.