SZTE Info

Kiemelt_Asztalos_K

A zenei képességeket kutatja Asztalos Kata, a Phd doktor énekművész, tanár

A zenei képességek tudományos igényű megismerésével foglalkozik Asztalos Kata. A Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb PhD-sát a „philosophiae doctor”, azaz „a filozófia tanítója” tudományos fokozat megszerzéséről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE hagyományteremtő Doktori ünnepségén összesen 61 PhD doktor előtt olvasta az eskü szövegét: „…a Szegedi Tudományegyetemen megszerzett tudás birtokában hivatásomat a tudományetikai elveket követve gyakorlom embertársaim javára. A Veritas, Virtus és Libertas szellemében minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a tudományos igazságot a legnagyobb lelkiismeretességgel, szabadon, elfogulatlanul és minél hitelesebben megismerjem, szaktudományom fejlődését további munkámmal elősegítsem, ismereteimet továbbadjam és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a magyar tudományosság hírnevét öregbítsem megbecsülését növeljem.” Személy szerint mit jelentenek Önnek ezek a mondatok?

– Az eskü számomra a doktori tanulmányok utolsó mérföldkövét jelenti, ösztönöz arra, hogy a legjobb tudásom szerint folytassam a megkezdett kutatói pályát és mindezt a Szegedi Tudományegyetem színeiben tegyem a továbbiakban is. A zenei képességek szerkezetét és fejlődését vizsgálom olyan sajátfejlesztésű online mérőeszközökkel, amelyek az óvodai és iskolai környezetben is jól használhatók, gyors és megbízható információt biztosítanak a diákok teljesítményéről, ezzel is segítve a pedagógiai munkát. A zenei érdeklődés számomra családi hagyomány ápolása is, de szintén meghatározók voltak számomra a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban töltött évek. Az SZTE Zeneművészeti Karon lett világos volt számomra, hogy a zene tudományos oldalával szeretnék majd foglalkozni. Ezért tudatosan jöttem a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájába. Erre ösztönzött az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2011-ben begyűjtött országos első és harmadik helyezésem is. A doktori iskolában a művészethez kötődő, de empirikus kutatással kezdtem foglalkozni témavezetőm, Csapó Benő irányításával. 2014 óta tanársegédként dolgozom az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar óvóképző szakcsoportjában, így alkalmam van a kutatóként feltárt ismereteket az oktatásban is alkalmazni.


Asztalos_K_e

 

A művészeti képzés fontossága mellett az agykutató Freund Tamás is érvel. Szegedi előadásán is kifejtette: a művészeti élmény, az aktív alkotói tevékenység segít a tanulásban. Az alapdiplomáját az SZTE ZMK énekművész tanár szakán szerző Asztalos Kata szerint miért fontos a zenei nevelés?

– A zenei nevelés különös fontossággal bír, hiszen amellett, hogy a közös éneklés, zenélés élménye segíti a szociális és érzelmi fejlődést, az önkifejezést, komplexen hat a kognitív területekre is. A többszörös figyelem, a hallás utáni memória kiválóan fejleszthető zenei eszközökkel, s ezek a képességek az iskolai sikerességhez is nagyban hozzájárulnak.

 

Ezt az állítást milyen számok támasztják alá?

– Az elmúlt években végzett országos, nagymintás vizsgálatunk egyik lényeges eredménye, hogy bizonyítottuk a zenei képességek iskolai sikerességgel való összefüggését. A zenei észlelés kapcsolatban áll többek között az irodalom-nyelvtan, az idegen nyelv és a matematika jegyekkel az általános és középiskolai évfolyamokon is. Nem találtunk azonban szignifikáns összefüggést a mért anyagi háttérváltozókkal, ami arra enged következtetni, hogy a zenei fejlesztés a szociális hátrányokból eredő kompenzációban is lényeges szerepet játszhat. A zenei képzés transzferhatásaival és a zenei képességek fejlődésével a következő években alaposabban is foglalkozhatok egy longitudinális kutatás keretében, a Magyar Tudományos Akadémia és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös tantárgypedagógiai kutatócsoportjának képességmérési és kognitív pszichológiai munkacsoportjában. Bízom abban, hogy ezt a területet újabb értékes eredményekkel tudjuk majd gazdagítani.

 

Az énektanítás és zenei nevelés Kodály-módszerének alkalmazásában hol tart Magyarország, „Kodály országa”?

– Sokkal inkább koncepcióról beszélhetünk, semmint pedagógiai módszerről. Kodály Zoltánnak olyan pedagógiai elvei voltak, amelyek a XXI. században is aktuálisak és örök érvényűek. De időről időre ezeket is szükséges revideálni annak érdekében, hogy a leghatékonyabban szolgálhassák a gyermekek fejlődését, igényeit. Nagy élmény számomra, hogy bekapcsolódhattam az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoportba, amelynek fő célja, hogy a zenei nevelés eszköztárát az éneklést és zenehallgatást kísérő mozgás kreatív integrálásával gazdagítsa.


Asztalos

 

A tudományos közéletben is szerepet vállal: a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökségi tagja, e szervezet országos általános elnökhelyettese. Tapasztalata szerint hogyan ítélik meg a világban a magyar kutatókat?

– Nagyszerű érzés a nemzetközi konferenciákon magyar kutatóként részt venni, hiszen a világban még mindig úgy ismernek minket, mint „Kodály országa”. Kodály Zoltán a mai napig óriási megbecsülésnek örvend a világ minden pontján a zenepedagógusok körében. Így a magyar kutatókat általában övezi egy kis plusz figyelem, könnyebb ismeretségeket kötni, egyből van közös téma, hiszen sokan kíváncsiak a magyar gyakorlatra.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

 

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Zenei Műhelyének Asztalos Kata a művészeti vezetője: a hallgatói eredményekről itt láthatóak a videó felvételek.


Az Asztalos Katáról szóló korábbi cikket itt olvashatja.


A Nemzet Fiatal Tehetségéről szóló cikk itt olvasható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.