SZTE Info

Kiemelt_Asztalos_K

A zenei képességeket kutatja Asztalos Kata, a Phd doktor énekművész, tanár

A zenei képességek tudományos igényű megismerésével foglalkozik Asztalos Kata. A Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb PhD-sát a „philosophiae doctor”, azaz „a filozófia tanítója” tudományos fokozat megszerzéséről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE hagyományteremtő Doktori ünnepségén összesen 61 PhD doktor előtt olvasta az eskü szövegét: „…a Szegedi Tudományegyetemen megszerzett tudás birtokában hivatásomat a tudományetikai elveket követve gyakorlom embertársaim javára. A Veritas, Virtus és Libertas szellemében minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a tudományos igazságot a legnagyobb lelkiismeretességgel, szabadon, elfogulatlanul és minél hitelesebben megismerjem, szaktudományom fejlődését további munkámmal elősegítsem, ismereteimet továbbadjam és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a magyar tudományosság hírnevét öregbítsem megbecsülését növeljem.” Személy szerint mit jelentenek Önnek ezek a mondatok?

– Az eskü számomra a doktori tanulmányok utolsó mérföldkövét jelenti, ösztönöz arra, hogy a legjobb tudásom szerint folytassam a megkezdett kutatói pályát és mindezt a Szegedi Tudományegyetem színeiben tegyem a továbbiakban is. A zenei képességek szerkezetét és fejlődését vizsgálom olyan sajátfejlesztésű online mérőeszközökkel, amelyek az óvodai és iskolai környezetben is jól használhatók, gyors és megbízható információt biztosítanak a diákok teljesítményéről, ezzel is segítve a pedagógiai munkát. A zenei érdeklődés számomra családi hagyomány ápolása is, de szintén meghatározók voltak számomra a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban töltött évek. Az SZTE Zeneművészeti Karon lett világos volt számomra, hogy a zene tudományos oldalával szeretnék majd foglalkozni. Ezért tudatosan jöttem a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájába. Erre ösztönzött az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2011-ben begyűjtött országos első és harmadik helyezésem is. A doktori iskolában a művészethez kötődő, de empirikus kutatással kezdtem foglalkozni témavezetőm, Csapó Benő irányításával. 2014 óta tanársegédként dolgozom az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar óvóképző szakcsoportjában, így alkalmam van a kutatóként feltárt ismereteket az oktatásban is alkalmazni.


Asztalos_K_e

 

A művészeti képzés fontossága mellett az agykutató Freund Tamás is érvel. Szegedi előadásán is kifejtette: a művészeti élmény, az aktív alkotói tevékenység segít a tanulásban. Az alapdiplomáját az SZTE ZMK énekművész tanár szakán szerző Asztalos Kata szerint miért fontos a zenei nevelés?

– A zenei nevelés különös fontossággal bír, hiszen amellett, hogy a közös éneklés, zenélés élménye segíti a szociális és érzelmi fejlődést, az önkifejezést, komplexen hat a kognitív területekre is. A többszörös figyelem, a hallás utáni memória kiválóan fejleszthető zenei eszközökkel, s ezek a képességek az iskolai sikerességhez is nagyban hozzájárulnak.

 

Ezt az állítást milyen számok támasztják alá?

– Az elmúlt években végzett országos, nagymintás vizsgálatunk egyik lényeges eredménye, hogy bizonyítottuk a zenei képességek iskolai sikerességgel való összefüggését. A zenei észlelés kapcsolatban áll többek között az irodalom-nyelvtan, az idegen nyelv és a matematika jegyekkel az általános és középiskolai évfolyamokon is. Nem találtunk azonban szignifikáns összefüggést a mért anyagi háttérváltozókkal, ami arra enged következtetni, hogy a zenei fejlesztés a szociális hátrányokból eredő kompenzációban is lényeges szerepet játszhat. A zenei képzés transzferhatásaival és a zenei képességek fejlődésével a következő években alaposabban is foglalkozhatok egy longitudinális kutatás keretében, a Magyar Tudományos Akadémia és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös tantárgypedagógiai kutatócsoportjának képességmérési és kognitív pszichológiai munkacsoportjában. Bízom abban, hogy ezt a területet újabb értékes eredményekkel tudjuk majd gazdagítani.

 

Az énektanítás és zenei nevelés Kodály-módszerének alkalmazásában hol tart Magyarország, „Kodály országa”?

– Sokkal inkább koncepcióról beszélhetünk, semmint pedagógiai módszerről. Kodály Zoltánnak olyan pedagógiai elvei voltak, amelyek a XXI. században is aktuálisak és örök érvényűek. De időről időre ezeket is szükséges revideálni annak érdekében, hogy a leghatékonyabban szolgálhassák a gyermekek fejlődését, igényeit. Nagy élmény számomra, hogy bekapcsolódhattam az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoportba, amelynek fő célja, hogy a zenei nevelés eszköztárát az éneklést és zenehallgatást kísérő mozgás kreatív integrálásával gazdagítsa.


Asztalos

 

A tudományos közéletben is szerepet vállal: a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökségi tagja, e szervezet országos általános elnökhelyettese. Tapasztalata szerint hogyan ítélik meg a világban a magyar kutatókat?

– Nagyszerű érzés a nemzetközi konferenciákon magyar kutatóként részt venni, hiszen a világban még mindig úgy ismernek minket, mint „Kodály országa”. Kodály Zoltán a mai napig óriási megbecsülésnek örvend a világ minden pontján a zenepedagógusok körében. Így a magyar kutatókat általában övezi egy kis plusz figyelem, könnyebb ismeretségeket kötni, egyből van közös téma, hiszen sokan kíváncsiak a magyar gyakorlatra.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

 

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Zenei Műhelyének Asztalos Kata a művészeti vezetője: a hallgatói eredményekről itt láthatóak a videó felvételek.


Az Asztalos Katáról szóló korábbi cikket itt olvashatja.


A Nemzet Fiatal Tehetségéről szóló cikk itt olvasható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 21.
    14:30 - 16:00
    A Prof. Dr. Deák Judit 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülés programja: Prof. Dr. Minárovits János – Mikrobák által előidézett epigenetikus változások. Prof. Dr. Nagy Erzsébet – Kezdetektől mostanáig (köszöntő). Prof. Dr. Bártfai György – Együttműködés a mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika és a nőgyógyászat határterületén. Dr. Jakab Ferenc – A globális felmelegedés hatása a fertőző betegségek terjedésére. A program szervezője: SZAB Orvostudományi Szakbizottság Laboratóriumi Medicina Munkabizottság.
  • november 21.
    16:00 - 17:30
    Az előadás a SZAB Jogtudományi Szakbizottság Jogpszichológiai Munkabizottság programja.
  • november 21.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló programjának vendége, Prof. Csepeli György szociológus előadásának első részében a kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai előnyeiről beszél. Az előadás a második részben pedig Széchenyi István, Karácsony Sándor, Bibó István, Hankiss Elemér gondolatai nyomán azokról az akadályokról szól, amelyek miatt "a magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék". Az előadás harmadik részében a kooperáció kultúrája meghonosításának lehetőségeit taglalja az előadó.