SZTE Info

Kiemelt_Korom_kutatocsoport

A nemzetközi siker után a „jövő iskoláját” tervezi az MTA-SZTE kutatócsoportja

Két projektjével 36 ország 800 pályázata között két kategóriában is a legjobb tíz közé jutott az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport. A Természettudományos vásár – Projektek nagyító alatt jó gyakorlatuk elnyerte a szakmai zsűri által odaítélt Nemzetközi LUMA StarT Oktatási Díjat. A kutatócsoportot vezető Korom Erzsébetet, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet tanszékvezető docensét a finnországi díjról és módszertani ötleteik hatásáról is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projektalapú tanulás népszerűsítésére írt ki nemzetközi pályázatot a független Finnország megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére a finn LUMA Központ. Az ott sikeresen szereplő szegedi kutatócsoport vezetőjeként a különböző tanulási módszerek közül melyikre voksol?


_MG_5601-001


– Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul a tanulóközpontú módszerek felé, amelyek révén a diákok aktívan bekapcsolódnak a tudás elsajátításába. Ilyen például a projekt-, a probléma-, a jelenség- és a kutatásalapú tanulás. A projektalapú tanulási módszert az interdiszciplináris, vagyis tantárgyakat összekötő témák feldolgozásához használjuk. A diákok információkat gyűjtenek és rendszereznek, az összegzést valamiféle produktum – például tabló, film, tárgy – formájában adják közre, mutatják be társaiknak. A problémalapú tanulásnál egy összetett, a valós életből vett kérdésre úgy keres választ a diák, hogy tájékozódik – például a környezetét kérdezve vagy az interneten szörfözve. Ezt követően az adott probléma megoldásához vezető különböző lehetőségeket a csoportban dolgozó tanulók megvitatják, majd a problémát a legjobbnak tartott módszer szerint megoldják. A problémalapú tanulási módszer egyébként az orvosképzésből került át a közoktatásba. A jelenségalapú tanulásra példa a finnek StarT pályázata, mert hangsúlyt helyeznek arra, hogy egy-egy tanévben minden gyerek legalább egyszer vegyen részt a mindennapjait érintő, praktikus témához kapcsolódó, multidiszciplináris projekt megvalósításában. A kutatásalapú tanulás lényege a kérdésfelvetés. A kutatási kérdés megfogalmazását követően vizsgálattal, kísérlettel adatokat gyűjtenek a tanulók, akik az adatokat elemezve vonnak le következtetéseket, illetve tesznek fel egy újabb kutatást ösztönző kérdést. Ez a tudósok, a tudományos ismeretszerzés módszere. Lényeges és közös jellemzője a felsorolt módszereknek, hogy a tanár nem irányítója, hanem – megfelelő előkészítés után támogatója – segítője diákjai tanulási folyamatának.

 

 

A gesztenye matematikája ovisoknak

 

Mivel és kiknek a munkája révén értek el sikert a LUMA Centre Finland pályázatán?


Korom_E_kutatok_vasar
Az MTA-SZTE kutatócsoport által szervezett Természettudományos vásárról készült fényképek itt megtekinthetőek.
 

– Projekteket dolgoztunk ki és valósítottunk meg a MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoportban. Az együtt és egymástól tanulás jegyében például a Madárbarát kert kialakítása a paneles városrészben található szegedi Arany János Általános Iskolában az egész iskolát – különösen a 3-4., és a 6-7. évfolyamos tanulókat és tanáraikat – megmozgatta. A projektvezető, Kissné Gera Ágnes a szülőkkel, de a város cégeivel is sikeresen együttműködik. A gesztenye matematikája elnevezésű projektet a kisteleki Szivárvány Óvodába járó 4–5 éves gyerekekkel Virágné Szűcs Éva valósította meg. Ugyanitt a Téli egészséghét projekt vezetője: Novák Csilla volt. Az ezerarcú erdő rejtélyei projektet az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola 2–4. évfolyamán Özvegy Judit vitte végig. Az Alkalmazkodás? Változtatás? című program a budapesti Közgazdasági Politechnikum 9. évfolyamához kötődik, a projektvezető: Somogyi Ágota és Nádasdi Zsuzsa. A C-vitamin nyomában, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola 10. évfolyamosainak sikeres projektjét Németh Veronika irányította. A felsorolt projekteket 2017. február 15-én a Szegedi Arany János Általános Iskolában rendezett Természettudományos vásáron mutattuk be a szegedi iskolákból meghívott pedagógusoknak és diákjaiknak. A vásáron a tanárjelöltek is részt vettek, akik a Projektek nagyító alatt című projektjük keretében e módszer jellemzőiről, gyakorlati megvalósításáról tájékozódtak és készítettek interjúkat tanárokkal, diákokkal. A tanárjelöltek munkáját hárman segítettük: Nagy Lászlóné és Németh Veronika kolléganők a biológia, illetve a kémia szakmódszertan, én pedig az oktatáselmélet irányából. A projektekről és a Természettudományos vásárról készült kisfilmek, valamint a projektnaplók magyar, illetve angol nyelven egyaránt megtekinthetők a kutatócsoportunk honlapján.

 

Az mta.hu cikke is részletes képet adott az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport eddigi munkájáról és nemzetközi sikeréről. Hogyan érzékeltethető ennek az elismerésnek a súlya?


LUMA_dij

– 36 országból több mint 800 pályázat érkezett a projektalapú tanulást népszerűsítő finn LUMA Központ StarT pályázatára. Az ovisoknak szóló Gesztenye matematikája projektünket beválogatták a tíz legjobb projekt, míg a Természettudományos vásár – Projektek nagyító alatt elnevezésű rendezvényünket a tíz legjobb jó gyakorlat közé. Külön öröm, hogy a szakmai zsűri fődíjjal jutalmazta „jó gyakorlatunkat”. A nagyszabású díjkiosztó ünnepélyességéről mindent elmond a rendezvényről készült videó. Bízom benne, hogy mindez a természettudományi tárgyak tanításához ötleteket és segítséget adó munkánkra irányítja a pedagógusok, a szülők és a döntéshozók figyelmét is.

 

 

Finnországi tapasztalatok

 

A finn StarT pályázat díjkiosztó gáláján, a Helsinki Egyetemen a finn oktatási minisztertől vette át a fődíjat. Mi történt az ünnepség után?


SZTEkutatok


– Tapasztalatokat gyűjtöttünk arról, hogyan segítik Finnországban a tanárok munkáját. Jártunk a LUMA Központban, amelynek tíz egyetemen működik egysége, így hálózatként kapcsolja össze az iskolákat. Közelről is megnézhettük a LUMA Központ kémia laborját, ahol olyan kísérleteket próbálhattunk ki, amiket a tanároknak tanítana, és részt vehettünk olyan foglalkozáson, amelyet a laborba látogató gyerekek tartanak. Így például gasztro-kémiai kísérletként jégkrémet készíthettünk, miközben a só és cukor szerepétől kezdve a folyékony nitrogén hűtőfunkciójáig számos érdekes kérdésről is szó esett. Eljutottunk Helsinkiben egy új, részben még most is épülő iskolába, ahol láthattuk, hogy képzelik el a finnek a jövő iskoláját, hogyan alakítják úgy a tanulási környezetet, hogy minél inkább támogassák az aktív tanulást. Kiderült, hogy az oktatási terek méretéről, alakjáról és beosztásáról másképpen gondolkodnak, mint ahogy itthon megszoktuk a padsoros osztálytermek zárt ajtóitól komor folyosókon. A helsinki iskolában nemcsak az az osztálytermeket elválasztó üvegfalak voltak meglepőek, de a folyosó felé nyíló hatalmas ablakok is. Átláthatóvá tették az épületet abból a szempontból is, hogy például a fűtési vagy a levegőztetési rendszer működését is megfigyelhetik a gyerekek, de az iskola takarításába, a konyhai munkába is bepillanthatnak, esetenként be is kapcsolódnak. Számtalan kiscsoportos beszélgetésre alkalmas ülőalkalmatosságot, babzsákot helyeznek el a közösségi terekben. Minden bútor és eszköz azt a célt szolgálja ott, hogy a gyerekek kisebb-nagyobb csoportokban együtt dolgozzanak. Hatalmas monitorok a falakon, fülhallgató minden gyereknek, az IKT felszereltség kiváló. Láttunk olyan eszközt is a tantermekben, amelyre tabletet helyezve kivetíthető a kép. Az alkotás, a kézműveskedés, a különböző tanulói tevékenységek jelentőségét mutatta, hogy minden felületet a gyerekek munkáival dekoráltak. Megnéztük a Heuréka Tudományos Központot is, ahol nyári táborokat, folyamatos évközi programokat szerveznek. Számos lehetőség nyílik itt az iskolán kívüli tanulásra, a komplexumban – többek között – planetárium, kísérletezésre alkalmas laboratórium, interaktív kiállítás, tudományos játszótér is található. Fontosnak tartják Finnországban is, hogy a családot – a gyerekek mellett a szülőket és nagyszülőket – is bevonják a természettudományok népszerűsítésébe. Megállapíthattuk: a finnországi intézményekhez és rendezvényekhez hasonló kezdeményezések Magyarországon is léteznek és sikeresek, ám ezeket jobban össze kellene hangolni és kapcsolni.

 

 

Hat munkacsoport összhangja

 

Hol tart a munka az MTA -SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoportban?


_MG_5610-001Alapvető célunk, hogy a tananyag tartalmán keresztül fejlesszük a gyerekek gondolkodását, mert így segíthetjük a természettudományi órákon tárgyalt tananyag megértését. Mindehhez a legkorszerűbb tanulási módszereket alkalmazza kutatócsoportunk. Hat munkacsoportunk közül az első az oktatáselméleti háttérre – a természettudományos gondolkodás elemeire, az azok fejlesztését támogató módszerek hatékonyságára, a mérési lehetőségekre – koncentrál. A kutatókkal együttműködő gyakorló pedagógusokat, tanárjelöltek, doktoranduszok alkotta öt további munkacsoport közül a második csapat az 1–6. évfolyamra és a kisgyermekkorban fejleszthető készségekre koncentrál. A 3–5. munkacsoport a 6–12. évfolyamon oktatott természettudományi tantárgyakra – a biológiára, a fizikára, a kémiára – fókuszál. A hatodik a „komplex” munkacsoportunk olyan foglalkozás-típusokat dolgoz ki, amelyek a 7. évfolyamtól kezdve alkalmazhatóak a közoktatásban, átfogó módon a tananyaggal és a hétköznapokkal is kapcsolatot teremtve. A 2016 őszén indult, a Magyar Tudományos Akadémia támogatását élvező projektünk négyéves. Az első esztendő az elméleti háttér áttekintésével telt, illetve megterveztük, hogy mely témákhoz kötődve dolgozunk ki feladatokat. Elemeztük a tankönyveket, összegyűjtöttük a feladattípusokat, megvizsgáltuk a hiányterületeket. Kidolgoztunk és kipróbáltunk néhány mintafeladatot és foglalkozástervet. A projekt második évében megalkotjuk, a harmadikban kipróbáljuk a feladatokat, míg a negyedikben összerendezzük az eredményeinket.

 

Hat szegedi kutatócsoport is dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia 2016 őszén indult Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja megvalósításán. Ennek az SZTE-sikernek mi a magyarázata?

– A „hatos siker” hátterében az SZTE doktori iskoláinak az eredményei, az egyetemünkön végzett színvonalas neveléstudományi, szakmódszertani kutatások állnak. Hozzájárulhat az is, hogy a kutatás és a tanárképzés számos ponton kapcsolódik. Az MTA kezdeményezése hozzájárul a tantárgy-pedagógia rangjának megerősítéséhez. Az Akadémia által támogatott munkában a tananyagfejlesztés mellett az is cél, hogy a tudományosan megalapozott fejlesztéseket kipróbáljuk, így arról is adatokat gyűjtünk, hogy az elméletben végiggondolt módszertani ötletek miként működnek a gyakorlatban. Tehát a neveléstudományi, szakmódszertani kutatómunkát erősíti, a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásunkat segíti az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, MTA -SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport

 

Korábban írtuk:

Nemzetközi elismerést kapott egy SZTE-n kidolgozott oktatási program

Az SZTE 6 szakmódszertani programja ösztönzi a közoktatás megújítását

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.