SZTE Info

Kiemeltj_IMG_5627

Biológusok ünnepelték a 90 éves alapító professzort és 50 esztendős tanszéküket

Dupla jubileumot ültek az SZTE TTIK biológusai: az alapító Prof. Dr. Fehér Ottó 90. születésnapi köszöntése mellett az Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék fennállásának fél évszázadára is emlékeztek 2017. június 23-án. Évfordulós mérlegkészítésre Dr. Varga Csaba tanszékvezetőt kértük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A névváltozások is kifejezik tanszékünk kutatási profiljának a változását és bővülését – adott magyarázatot Varga Csaba a tényre: az 1967-ben a Debrecenből érkező Fehér Ottó által Állatélettani Tanszékként alapított egyetemi egységből miért lett Összehasonlító Élettani Tanszék az a csapat, amelyet ma Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszéknek neveznek. – Fordulatot hozott a szegedi biológiai kutatásokban, hogy a tudományegyetemen is létesült a különböző állatok élettanának összehasonlításával kapcsolatos alapkutatást végző tanszék. Jól kiegészítette ez az orvostudományi egyetemi egységben végzett alkalmazott kutatást.


FO_IMG_5647

Fehér professzor munkásságának eredményeképpen kezdte el munkáját az a neurofiziológiai iskola, melynek fő érdeklődési területe az idegrendszer strukturális és funkcionális változásainak kísérletes vizsgálata, az epilepsziakutatás és az idegi működés molekuláris aspektusainak tanulmányozása volt – olvasható a tanszéki honlapon.

 

– Az idegrendszeri kutatások bevezetése mellett Fehér Ottó több tudományterületet is bevont és összekapcsolt a biológiával. Így például az informatika tudományát is beemelte, ami megmagyarázza, hogy például az SZTE TTIK Informatikai Intézethez tartozó Szoftverfejlesztési Tanszéket vezető Gyimóthy Tibor professzor életrajzában miért szerepelhet korábbi munkahelyeként a mi tanszékünk.

 

A kettős születésnapot köszöntő ünnepségen összesen hét kutatócsoport mutatkozott be, közülük három a Magyar Tudományos Akadémia támogatását is élvezi, kettő csapat részese a Nemzeti Agykutatási Programnak. Az alapítás óta történt változásokat ezek a számok ugyanúgy demonstrálják, mint a tanszéki honlapon vázolt tények: „A tanszék kutatási témái a neurobiológia, neurofizika területére esnek. Az alkalmazott metodikák tárháza széles, a molekuláris biológiai módszerektől, a fény és elektronmikroszkópos hisztológiai technikáktól az in vivo és in vitro elektrofiziológián át, a magatartásvizsgáló módszerekig terjed.” „Az utóbbi években a tanszék kutatási területe a kérgi gátló neuronhálózat működésének elektrofiziológiai és morfológiai vizsgálatával, valamint a bélidegrendszer kutatásával bővült” – rögzíti a tanszék történetét ismertető honlapcikk.


FCS_foto2


Az alapításakor három, jelenleg – a PhD-hallgatókkal együtt – 81 munkatárs alkotja a tanszéki közösséget. Igaz, a kutatási támogatás hullámzása miatt munkatársainknak jelentős része nem állami, hanem pályázati pénzforrásból kapja a fizetését… A biológia tudományának fejlődését és tanszékünk kisugárzását mutatja, hogy az egykori Állatélettani Tanszékből nőttek ki a szegedi egyetem olyan egységei, mint például a biokémiai, a genetikai, az ökológiai, vagy épp a molekuláris biológiával foglakozó tanszék. Az egykori Összehasonlító Élettani Tanszékről startolt olyan jeles kutatók karrierje, mint például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetet erősítő Alföldi Lajos vagy Párducz Árpád. Egyetlen Commodore számítógéppel kezdték itt a munkát, most pedig a neuronhálózatok vizsgálatában nemzetközi rangú kutatásokat végző Tamás Gábor akadémikus révén értékes műszerekkel dolgoznak a kutatók – érzékeltette számokkal is a tanszék és a kutatói munka körülményeinek a dinamizmusát Varga Csaba.


FO_VCS_IMG_5618

Az összehasonlító élettantól és a neurofiziológiától kezdve a bioetikán és a toxikológián át egészen az állat-szervezettanig és a fejlődésbiológiáig terjed az SZTE TTIK Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék munkatársai által oktatott egyetemi tantárgyak skálája.

 

– Felvételi jelentkezőkben, hallgatókban nincs hiány, a Szegedi Tudományegyetem vonzó a biológia iránt érdeklődő fiatalok számára is, hiszen itt rendkívüli koncentráltságban található meg minden szükséges feltétel ahhoz, ami a biológia tudományával való ismerkedéshez, illetve az elmélyüléshez szükséges – rögzítette Varga Csaba, aki az SZTE újszegedi biológiai épületének igazgatójaként, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar korábbi dékánhelyetteseként is a számok mögé lát. Az Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszéknek vezetőjeként a születésnapi ünnepen is kifejtette: munkájuknak az is mérőeszköze, hogy tehetséges hallgatóik közül többen Sófi-ösztöndíjasok, értékes tudományos diákköri munkát végeznek, majd az akadémiai intézetektől kezdve a gyógyszergyárakig jó fizetéssel sikeresen boldogulnak.


Biologusok
Az SZTE Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék kettős jubileumi ünnepségén készült fotók itt megtekinthetőek.
 


A kettős születésnap alkalmából meglepetés kiadvány is készült, melynek címe: Tanszéki almanach 1967-2017. A jubileumi kötetben rögzítették az elmúlt fél évszázad tanszéki történéseit a névváltozásoktól kezdve az oktatók közéleti szerepvállalásán át a jelenlegi kutatócsoportok bemutatásáig. Hogyan lettem élettanász? A kérdésre nem csak Dr. Toldi József professzor válaszol, hiszen a tanszékvezetők visszaemlékezései mellett az oktatók és kutatók is bemutatkoznak.


SZG_foto_1


A régi dolgozók és PhD-sok, az oktatási feladatok és a tanszéki alapítványok, konferenciák is kaptak egy-egy fejezetet. A tények mellett az Emlékcserepek a tanszék életéből című alatti anekdotakincs és az archív fotók segítségével az oktatói-kutatói élet keserédes mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk.


Konyv_IMG_5656


A jubileumi kötetet lapozgató ünneplők arra a kérdésre is választ kaptak: „Merre tovább élettani tanszék?”

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Szekeres Gábor, Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.