SZTE Info

Kiemelt_Laczko_

Könyvhéten az SZTE: Az emlékezetről elmélkednek filozófusok és elmekutatók

„Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet.” A hazai kiadói piacon páratlannak számító tanulmánykötet-sorozat legújabb darabja is fogalmat tisztáz, ám itt az emlékezet nem a történészek privilégiuma, hanem filozófusok vizsgálati terepe. Az SZTE BTK Filozófia Tanszékéhez kötődő Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, a Magyar Filozófiai Társaság és a csíkszeredai Status Kiadó gondozásában megjelenő kötetről a szerkesztő két szerzőt – filozófust és könyvtárost – kérdezett a 88. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Problémák, fogalmak tisztázása a filozófusok alapvető reflexe. Eddig 14 fogalom értelmezésére vállalkoztak a sorozat szerzői, akik komolyan veszik, hogy gondolataik Platón alapvetéseihez képest mindössze „lábjegyzetek” – magyarázta az általa szerkesztett tanulmánykötet-sorozat célját és címét Laczkó Sándor. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Különgyűjteményi Osztályának vezetője, az SZTE BTK Filozófia Tanszék oktatója úgy véli: az antikvitásban gyökerező etikai fogalmak jobbára ma is relevánsak még akkor is, ha a nézőpont, a körülmények, a viszonyok és hangsúlyok változtak.

 

 

Kiindulópont az erény

 

Az erény, A bűn, (kétkötetnyi terjedelemben) A barátság, A lelkiismeret, A gyűlölet, Az igazságosság, A szerelem, A szabadság, Az akarat, Az ész, A szerelem, A hazugság, A bizalom, Az agresszió, Az emlékezet alcímmel megjelent Lábjegyzetek Platónhoz könyvsorozatot az is összeköti, hogy az eddig megjelent 15 kötet mindegyikének az Előszavát Laczkó Sándor szerkesztő jegyzi.


Az_emlekezet_1

 

– A sorozat első darabjainak fókuszában színtiszta filozófiai téma állt, a Szokratészhez köthető erény fogalom. Ez, hasonlóan a többi, e könyvsorozatban tárgyalt fogalomhoz, viszonyfogalom, azaz nem önmagában, hanem a többi fogalomhoz és problémához való viszonyában határozható meg – fogalmazott Laczkó Sándor. Elárulta: a 2003-ban indult Lábjegyzetek Platónhoz tanulmánykötet-sorozat következő darabjának témája: a polisz, melynek nemcsak az antik valósága és értelmezése izgalmas, hanem napjainkban, mint politikai közösségépítési aktus is vizsgálható.

 

 

A mitológiától a digitális bölcsészetig

 

31 tanulmányt tartalmaz a 88. Ünnepi Könyvhéten bemutatott Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet című kötet. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Aud.Min-jában 2017. június 12-én a szerzők közül Prof. Dr. Gyenge Zoltánnal, az SZTE BTK Filozófia Tanszék vezetőjével és Kokas Károllyal, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettesével beszélgetett a szerkesztő.

 

A mitológia, a képzőművészet és az irodalom felül közelít a témához most is a sorozatban több tanulmánnyal is jelentkező Gyenge Zoltán. Az emlékezet című kötetben, a Hüpnosz és Thanatosz, avagy van-e emlékünk a halálban? című dolgozatában kifejti: a görög mitológiában az „álom” és a „halál” féltestvérek, majd a halál és az emlékezet kérdéskörét boncolgatja. „… Van-e álom a halálban? Van-e emlék? van-e visszatérés, lélekvándorlás vagy feltámadás formájában? Nem tudom, de ha van, jövök és megmondom” – zárja dolgozatát.

 

Először közöl tanulmányt a Lábjegyzetek Platónhoz-sorozatban Kokas Károly, aki az emlékezet megtoldásának digitális eszközrendszerét a digitális bölcsészet most alakuló metódusai szempontjából mutatja be izgalmasan. Az emlékezet digitális katedrálisa című tanulmányának a kiindulópontja Szent-Györgyi Albert egyik közismert bölcsessége: „a könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk”. Kifejti: „… A digitális bölcsész egész fegyvertárat hoz létre munkájához, hogy a digitális emlékezet katedrálisa mindig rendelkezésre álljon, így (…) a következő alkalmazások felett rendelkezhet:

  • a virtuális kiállítás
  • szöveg korpuszok létrehozása és használata (digitális filológia)
  • közös kereső rendszerek egymástól különböző adatbázisokban
  • képi adatbázisok speciális analitikája és kereshetősége
  • származtatott valós idejű adatok felhasználása (pl. grafikonok)
  • adat ábrázolások és a földrajzi tér leképezése (georeferálás)
  • korrelációs módszerek és vektorgrafikus ábrázolások
  • teljes körű virtualizációs módszerek
  • „big data” tárolás és feldolgozás
  • és az archivált Internet használata …”  

 

A szegedi filozófiai műhely tagjainak erős jelenléte mellett számos hazai és határon túli szerző is közölt Az emlékezet című kötetünkben, PhD hallgatóktól az akadémikusig. Magam is érdeklődéssel olvastam a tanulmányokat, mert kíváncsi vagyok arra, hogy az emlékezet mennyire identitás-formáló tényező. Kérdés ugyanis, hogy az emlékezet megerősíti vagy éppen fölülírja, netán egyenesen kreálja a valóságot? A kötetünkben megfogalmazott válaszok azért is izgalmasak, mert a szerzők nem a történészek köréből kerülnek ki, holott azt szokták mondani: „az emlékezet a történészek privilégiuma”. E kötetünkben tehát nem jutnak szóhoz a történészek, ellenben a téma főleg filozófiai, illetve etikai, esztétikai, mitológiai, irodalmi, könyvtártudományi, médiatudományi, politológiai, pszichológiai és elmetudományi megközelítését adjuk – sorolta a szerkesztő vizsgálódásuk szempontjait.

 

 

Konferencia után tanulmánykötet

 

Nagy az érdeklődés a Lábjegyzetek Platónhoz konferencia, illetve az azonos című és a hazai könyvpiacon egyedinek számító tanulmánykötet-sorozat iránt. Így nem csoda, hogy a legújabb kötet, Az emlékezet is fölkerül a felsőoktatási intézmények, filozófiai műhelyek és könyvtárak polcaira, a bölcsész képzőhelyek tankönyvlistájára.

 

– A szakmai közélet mindennapjaihoz tartozik, hogy hivatkoznak a könyvsorozatunkra és a benne közölt tanulmányokra. De nem konferencia-kötet a Lábjegyzetek Platónhoz című sorozat egyik darabja sem, holott a filozófusok szép hagyományú szegedi konferenciáinak témáit járja körbe – húzta alá a szerkesztő, aki hangsúlyozza, hogy a tanácskozáson elhangzó előadásokat van idő tanulmánnyá érlelni, ugyanis a dolgozatok a konferenciát követő évben jelennek meg kötetté szerkesztve, nyomtatásban.


Laczko_Az_emlekezet

 

Az erénytől Az emlékezetig „az” emberi létezés etikai problémáit és dimenzióit feszegeti a Lábjegyzetek Platónhoz tanulmánykötet-sorozat, melynek részei megvásárolhatóak a nagyobb könyvesboltokban. Ugyanakkor darabjai elérhetőek elektronikus formában is az SZTE Klebelsberg Könyvtár Repozitóriumában.

 

SZTEinfo, fotók – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.