SZTE Info

Kiemelt_Laczko_

Könyvhéten az SZTE: Az emlékezetről elmélkednek filozófusok és elmekutatók

„Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet.” A hazai kiadói piacon páratlannak számító tanulmánykötet-sorozat legújabb darabja is fogalmat tisztáz, ám itt az emlékezet nem a történészek privilégiuma, hanem filozófusok vizsgálati terepe. Az SZTE BTK Filozófia Tanszékéhez kötődő Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, a Magyar Filozófiai Társaság és a csíkszeredai Status Kiadó gondozásában megjelenő kötetről a szerkesztő két szerzőt – filozófust és könyvtárost – kérdezett a 88. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Problémák, fogalmak tisztázása a filozófusok alapvető reflexe. Eddig 14 fogalom értelmezésére vállalkoztak a sorozat szerzői, akik komolyan veszik, hogy gondolataik Platón alapvetéseihez képest mindössze „lábjegyzetek” – magyarázta az általa szerkesztett tanulmánykötet-sorozat célját és címét Laczkó Sándor. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Különgyűjteményi Osztályának vezetője, az SZTE BTK Filozófia Tanszék oktatója úgy véli: az antikvitásban gyökerező etikai fogalmak jobbára ma is relevánsak még akkor is, ha a nézőpont, a körülmények, a viszonyok és hangsúlyok változtak.

 

 

Kiindulópont az erény

 

Az erény, A bűn, (kétkötetnyi terjedelemben) A barátság, A lelkiismeret, A gyűlölet, Az igazságosság, A szerelem, A szabadság, Az akarat, Az ész, A szerelem, A hazugság, A bizalom, Az agresszió, Az emlékezet alcímmel megjelent Lábjegyzetek Platónhoz könyvsorozatot az is összeköti, hogy az eddig megjelent 15 kötet mindegyikének az Előszavát Laczkó Sándor szerkesztő jegyzi.


Az_emlekezet_1

 

– A sorozat első darabjainak fókuszában színtiszta filozófiai téma állt, a Szokratészhez köthető erény fogalom. Ez, hasonlóan a többi, e könyvsorozatban tárgyalt fogalomhoz, viszonyfogalom, azaz nem önmagában, hanem a többi fogalomhoz és problémához való viszonyában határozható meg – fogalmazott Laczkó Sándor. Elárulta: a 2003-ban indult Lábjegyzetek Platónhoz tanulmánykötet-sorozat következő darabjának témája: a polisz, melynek nemcsak az antik valósága és értelmezése izgalmas, hanem napjainkban, mint politikai közösségépítési aktus is vizsgálható.

 

 

A mitológiától a digitális bölcsészetig

 

31 tanulmányt tartalmaz a 88. Ünnepi Könyvhéten bemutatott Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet című kötet. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Aud.Min-jában 2017. június 12-én a szerzők közül Prof. Dr. Gyenge Zoltánnal, az SZTE BTK Filozófia Tanszék vezetőjével és Kokas Károllyal, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettesével beszélgetett a szerkesztő.

 

A mitológia, a képzőművészet és az irodalom felül közelít a témához most is a sorozatban több tanulmánnyal is jelentkező Gyenge Zoltán. Az emlékezet című kötetben, a Hüpnosz és Thanatosz, avagy van-e emlékünk a halálban? című dolgozatában kifejti: a görög mitológiában az „álom” és a „halál” féltestvérek, majd a halál és az emlékezet kérdéskörét boncolgatja. „… Van-e álom a halálban? Van-e emlék? van-e visszatérés, lélekvándorlás vagy feltámadás formájában? Nem tudom, de ha van, jövök és megmondom” – zárja dolgozatát.

 

Először közöl tanulmányt a Lábjegyzetek Platónhoz-sorozatban Kokas Károly, aki az emlékezet megtoldásának digitális eszközrendszerét a digitális bölcsészet most alakuló metódusai szempontjából mutatja be izgalmasan. Az emlékezet digitális katedrálisa című tanulmányának a kiindulópontja Szent-Györgyi Albert egyik közismert bölcsessége: „a könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk”. Kifejti: „… A digitális bölcsész egész fegyvertárat hoz létre munkájához, hogy a digitális emlékezet katedrálisa mindig rendelkezésre álljon, így (…) a következő alkalmazások felett rendelkezhet:

  • a virtuális kiállítás
  • szöveg korpuszok létrehozása és használata (digitális filológia)
  • közös kereső rendszerek egymástól különböző adatbázisokban
  • képi adatbázisok speciális analitikája és kereshetősége
  • származtatott valós idejű adatok felhasználása (pl. grafikonok)
  • adat ábrázolások és a földrajzi tér leképezése (georeferálás)
  • korrelációs módszerek és vektorgrafikus ábrázolások
  • teljes körű virtualizációs módszerek
  • „big data” tárolás és feldolgozás
  • és az archivált Internet használata …”  

 

A szegedi filozófiai műhely tagjainak erős jelenléte mellett számos hazai és határon túli szerző is közölt Az emlékezet című kötetünkben, PhD hallgatóktól az akadémikusig. Magam is érdeklődéssel olvastam a tanulmányokat, mert kíváncsi vagyok arra, hogy az emlékezet mennyire identitás-formáló tényező. Kérdés ugyanis, hogy az emlékezet megerősíti vagy éppen fölülírja, netán egyenesen kreálja a valóságot? A kötetünkben megfogalmazott válaszok azért is izgalmasak, mert a szerzők nem a történészek köréből kerülnek ki, holott azt szokták mondani: „az emlékezet a történészek privilégiuma”. E kötetünkben tehát nem jutnak szóhoz a történészek, ellenben a téma főleg filozófiai, illetve etikai, esztétikai, mitológiai, irodalmi, könyvtártudományi, médiatudományi, politológiai, pszichológiai és elmetudományi megközelítését adjuk – sorolta a szerkesztő vizsgálódásuk szempontjait.

 

 

Konferencia után tanulmánykötet

 

Nagy az érdeklődés a Lábjegyzetek Platónhoz konferencia, illetve az azonos című és a hazai könyvpiacon egyedinek számító tanulmánykötet-sorozat iránt. Így nem csoda, hogy a legújabb kötet, Az emlékezet is fölkerül a felsőoktatási intézmények, filozófiai műhelyek és könyvtárak polcaira, a bölcsész képzőhelyek tankönyvlistájára.

 

– A szakmai közélet mindennapjaihoz tartozik, hogy hivatkoznak a könyvsorozatunkra és a benne közölt tanulmányokra. De nem konferencia-kötet a Lábjegyzetek Platónhoz című sorozat egyik darabja sem, holott a filozófusok szép hagyományú szegedi konferenciáinak témáit járja körbe – húzta alá a szerkesztő, aki hangsúlyozza, hogy a tanácskozáson elhangzó előadásokat van idő tanulmánnyá érlelni, ugyanis a dolgozatok a konferenciát követő évben jelennek meg kötetté szerkesztve, nyomtatásban.


Laczko_Az_emlekezet

 

Az erénytől Az emlékezetig „az” emberi létezés etikai problémáit és dimenzióit feszegeti a Lábjegyzetek Platónhoz tanulmánykötet-sorozat, melynek részei megvásárolhatóak a nagyobb könyvesboltokban. Ugyanakkor darabjai elérhetőek elektronikus formában is az SZTE Klebelsberg Könyvtár Repozitóriumában.

 

SZTEinfo, fotók – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    május 23.
    08:00 - 16:00
    A „Jártam a jelenben, éltem a jövőben” címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon látogatható június 2-áig.
  • május 23.
    11:00 - 12:00
    A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottsága, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke és az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészeti Doktori Programja által szervezett előadáson Hunyadi László, Váradi Tamás és Szekrényes István mutatja be a HuComTech multimodális korpuszt.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Módra Szilvia Sófi-díjas gyógyszerészhallgató utazási élménybeszámolójának témája: Toledo (USA, Ohio állam). Szó lesz arról, hogy milyen az élet egy amerikai "kisvárosban", Toledoban, Szeged testvérvárosában... De egy kitérővel eljutunk a New York állambeli Niagara-vízeséshez is.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Teresa Snyder is currently the Business Development Manager for Toledo Lucas County Port Authority. In 2012, she was honored to received recognition from the Ohio House of Representatives as Ohio’s International Woman of the Year. At this event Teresa introduces Szeged's sister city, Toledo and the Northwest Ohio Region highlighting their potentials for academic, business and community partnerships.
  • május 23.
    17:30 - 20:00
    A film Szent-Györgyi Albert életét mutatja be az egykor általa vezetett tanszékekből kinőtt egyetemi egységek mai irányítóival készített interjúk alapján. A rendező célja, hogy megszólaltassa Szent-Györgyi örökségének avatott ismerőit és bemutassa élete mellett örökségének utóéletét is. A vetítés utáni beszélgetés résztvevői: Vojtkó Ferenc filmrendező, valamint a Szegedi Tudományegyetem meghívott professzorai.