SZTE Info

ERASMUS_nyito

A legnépszerűbb Erasmus+ célpont a vidéki egyetemek között a Szegedi Tudományegyetem

Az Erasmus programban az egyik legvonzóbb célpont a Szegedi Tudományegyetem: országosan a második, a vidéki egyetemek között pedig az első helyen áll. A legtöbb Erasmus+ programban érkező hallgatót az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Gazdaságtudományi Kar fogadja Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Erasmus programhoz, azóta folyamatosan nő azon külföldi diákok száma, akik itt tanulnak a programnak köszönhetően: a két évtized alatt mintegy 3000 külföldi egyetemistát fogadott az SZTE.


A 2016-os naptári évben az SZTE-t közel 600 Erasmus+ programban érkezdő külföldi választotta, a legtöbben Törökországból (112), Franciaországból (97), Spanyolországból (91), Olaszországból (86) és Romániából (77) érkeztek. A hallgatók körében a legnépszerűbb karok az ÁOK, a BTK, a GTK, az ÁJTK, a TTIK és a JGYPK.


Az SZTE-ről 476 Erasmus+ ösztöndíjas vett részt külföldi részképzésben vagy szakmai gyakorlaton ugyan ebben az időszakban. Az SZTE diákjai között a legnépszerűbb célországok: Olaszország, Spanyolország, Németország, Lengyelország és Ausztria. A legtöbb ösztöndíjas az ÁOK-ról, a BTK-ról, az ÁJTK-ról és a TTIK-ról utazik külföldre tanulni.


A 2017/18-as tanévben az Erasmus+ felsőoktatási mobilitásban résztvevő fiataloknak ismét lehetőségük van pályázni Erasmus+ szociális kiegészítő támogatásra. A kiegészítő támogatás célja egyenlőbb esélyt nyújtani a felsőoktatási mobilitás területén is a kiutazók számára az Erasmus+ programban. Az Erasmus+ szociális támogatás fontos szerepet játszott a korábbi tanévekben is, a diákok több mint 20%-a részesült ebben a kiegészítő támogatásban. A 2017/18-as tanévtől kezdve fontos változás, hogy bővül a támogatottak köre a hallgatói szakmai gyakorlati mobilitásban részvevőkkel, továbbá növekszik a támogatás mértéke. Az Erasmus+ szociális kiegészítő támogatás összege tanulmányi mobilitás esetén havi 200 euró, szakmai gyakorlati mobilitás estén havi 100 euró az elnyert Erasmus+ alapösztöndíjon felül. A hátrányos helyzetű diákok mellett a fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg egyetemisták és munkatársak is igényelhetnek kiegészítő támogatást.


Az idén 30 éves Erasmus-program - amelyet egyébként 2014 óta hívnak Erasmus+-nak - a világ legnagyobb mobilitási programja, egyben az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése: jelenleg 169 partnerország a tagja, és az ösztöndíj 1987-es elindítása óta több mint 9 millió diáknak biztosított lehetőséget a külföldi tapasztalatszerzésre.


Magyarország a programban egyre vonzóbb célponttá vált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Szegedi Tudományegyetem és Corvinus Egyetema dobogós a fogadó egyetemek között. Ezek a felsőoktatási intézmények jó hírét viszik az országnak, ahová szívesen térnek majd vissza a fiatalok.



SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.