SZTE Info

SZTE TTIK Bolyai épület

Magyar Örökség díjat kapott az SZTE Bolyai Intézet

„Sikereknek talán legfontosabb forrása” a szellemisége – hangzott el a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetéről, amely „mindig arra nevelte a benne dolgozó matematikusokat, hogy találják meg az egyensúlyt a tanítás és a kutatás, a szigorúság és a barátság, az önmegvalósítás és a szolgálat között”. Az így méltatott SZTE Bolyai Intézet Magyar Örökség díjat kapott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Örökség és Európa Egyesület 2017. június 24-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta azt az ünnepséget, amelyen átadták a bíráló bizottság által arra méltónak talált személyeknek és intézményeknek a Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelet. Az így elismert intézmények közé lépett immár a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet.


_MG_7456

 

A szegedi felsőoktatási intézmény szakmai kiválóságát és magyar értékeit laudátorként Csákány Béla matematikus, az SZTE professor emeritusa az alábbiak szerint méltatta.

 

„Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Bizottság, kedves jelenlévők! Nehéz feladat hárul rám: tárgyilagosan kell méltatnom egy intézményt, amelynek egészséges, barátságos levegője immár 66 év óta éltet. A szegedi egyetem matematikai intézete, a Bolyai Intézet történetéről és eredményeiről fogok beszélni.

 

Kerek száz esztendővel ezelőtt a kolozsvári egyetem két fiatal, de már akkor hírneves matematika-professzora, Riesz Frigyes és Haar Alfréd még nem sejthette, hogy néhány év múltán Szegeden alapít majd új tudományos iskolát. E két tudós nevét és munkásságuk ismertetését megtaláljuk a világon bárhol megjelenő matematika-történeti művekben. 1918-ban, Erdély román megszállása után, a hűségeskü megtagadása miatt, őket egyetemük számos magyar tanárával együtt kiutasították. Az elűzött intézményt Szeged fogadta be. A helyi polgárság áldozatkészségére támaszkodva Riesz és Haar itt hozta létre az ország első matematikai nemzetközi folyóiratát, az Acta Scientiarum Mathematicarum-ot, amelynek az idén már a nyolcvanharmadik kötete jelenik meg. Első munkatársaik a Princetonból visszatért Kerékjártó Béla és a tobolszki hadifogolytáborból kalandos úton hazajutott Radó Tibor lettek, ugyancsak kiemelkedő matematikusok. Az akkor még Matematikai Szeminárium nevet viselő intézet ezután Kalmár Lászlóval és Lipka Istvánnal egészült ki, és 1929-től használja a Bolyai Intézet nevet. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, miután göttingai látogatása során a világ vezető matematikusai hívták fel figyelmét a szegedi tudományos műhely kiválóságára, abban az évben gondoskodott teljesítményéhez illő elhelyezéséről.

A harmincas években csatlakozott az Intézethez Szőkefalvi-Nagy Gyula, aki magántanári képesítését még a kolozsvári magyar egyetemen szerezte. Ő 1940-től '44-ig kibocsátó egyetemén szolgált professzorként. A háborús évek megpróbáltatásait az Intézet sikeresen átvészelte: a Szegeden maradt Riesz és adjunktusa, Kalmár néhány héttel a front áthaladása után újra kezdte a felsőbb matematika oktatását. A negyvenes években lett az Intézet professzora Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla.

 

1947-ben, szegedi tanárokkal karöltve, a Bolyai Intézet tudósai indították újra a Középiskolai Matematikai Lapokat, valamint a magyar matematikusok egyesületének működését, amely ettől kezdve viseli a Bolyai János Matematikai Társulat nevet. Az Intézet 1952-ben került jelenlegi helyére, ahol új tantermeit a Bolyaiak és az alapítók mellett a régi nagy kolozsvári professzorokról, Vályi Gyuláról és Farkas Gyuláról, valamint az Intézetnek a háború idején munkaszolgálatban meghalt kiváló tehetségű tanítványáról, Grünwald Gézáról nevezték el.

 

A számítástudomány oktatása, műszaki alapjainak megteremtése és matematikai hátterének kutatása Kalmár László kezdeményezésére már 1957-ben megindult az addig csak tanárjelöltek képzését végző intézetben, és a hazai informatika első vezető szakembereinek számottevő része innen került ki. Kalmár alapította 1969-ben az Acta Cybernetica nemzetközi matematikai folyóiratot. A számítástudományt tanuló hallgatók száma évről-évre növekedett, és 1990-ben a Bolyai Intézetből kiválva létrejött az oktatás és kutatás területén vele együttműködő Informatika Intézet.

 

Matematikát tanító és művelő intézmény teljesítményét néhány számadat is szemléltetheti. A záróvizsgák jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az utolsó hat évtizedben az Intézet 3222 középiskolai matematika-tanárt nevelt, és – az Informatika Intézet kiválása óta azzal együtt – 5548 matematikus, számítástechnikus és informatikus szakembert képezett ki az ország számára. Az első világháború előtt a Magyar Tudományos Akadémia matematikus tagjainak száma Budapest után Kolozsváron volt a legnagyobb. Szeged ezt a szerepet is átvette: a Bolyai Intézet tudósai közül tizenhetet választott tagjai közé az Akadémia. Professzorai pedig öt alkalommal összesen 11 éven át szolgálták rektorként, és 11 alkalommal összesen 22 évig dékánként a szegedi egyetemet.

 

Az Intézet tanszékei 1971-től kezdve 44 alkalommal, lényegében évente szerveztek nemzetközi konferenciát a matematika általuk sikeresen művelt ágaiból, amelyeken már a hetvenes években eszmét cserélhettek az orosz és az amerikai tudósok, mi több, a „nyugatnémetek” és a „keletnémetek” is. A kétezres években az Intézet tanárai hat ízben tartottak a Székelyföldön egy-egy hetes szakmai előadássorozatot Erdélyben magyar nyelven tanító kollégáiknak.

 

1991-ben indult meg a Bolyai Intézet magyar nyelvű szakfolyóirata, a Polygon, tanárok és diákok számára. 1994-től máig 80 matematikai szakkönyv jelent meg az Intézet kiadásában: felsőoktatási tankönyvek, tudomány-népszerűsítő művek, és klasszikusok új kiadásai, köztük Bolyai János Appendixe.

 

Említést érdemel, hogy az Intézetnek az utóbbi évtizedekben legnagyobb nemzetközi hatású és tekintélyű professzorai, Lovász László, Csörgő Sándor és Totik Vilmos, hosszú munkavégzés után neves amerikai egyetemeken, alkotó erejük teljében hazatértek Magyarországra.

 

A sikereknek talán legfontosabb forrása a Bolyai Intézet szelleme, amely mindig arra nevelte a benne dolgozó matematikusokat, hogy találják meg az egyensúlyt a tanítás és a kutatás, a szigorúság és a barátság, az önmegvalósítás és a szolgálat között” – zárta a laudációt Csákány Béla professor emeritus.

 

A szegedi matematikai iskola Magyar Örökség díjas elismerésének kezdeményezője Hegedűs Miklós, aki a JATE Bolyai Intézet hallgatójaként 1967-ben diplomázott. A fél évszázados, szép emlékeket őrző diák tagja a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek.

 

Az SZTE Bolyai Intézet Magyar Örökség díjas elismerését bizonyító oklevelet és jelvényt Hatvani László akadémikus vette át. – A szegedi matematikusok közül korábban – posztumusz – elnyerte a Magyar Örökség díjat Kalmár László, Rédei László, Riesz Frigyes, Szőkefalvi-Nagy Béla, Tandori Károly is – sorolta az SZTE Bolyai Intézetet a ’90-es évek végén egy terminuson át igazgató professzor. – Az MTA székházbeli Magyar Örökség rendezvényen a korábbi tanítványok közül sokan megjelentek, ami igazolja, hogy „jó emlékezetükben” őrzik a szegedi egyetemi éveket. A szegedi matematikusok szakmai elismerései mellett a Magyar Örökség Díj azért is imponáló, mert olyan személyek döntését tükrözi, akik az SZTE Bolyai Intézetének jelenlegi oktatói és kutatói, illetve a nagy elődök munkásságát egyaránt értéknek tartják.

 

A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevél átadó ünnepségen készült videofilm itt megtekinthető:

 

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.