SZTE Info

SZTE TTIK Bolyai épület

Magyar Örökség díjat kapott az SZTE Bolyai Intézet

„Sikereknek talán legfontosabb forrása” a szellemisége – hangzott el a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetéről, amely „mindig arra nevelte a benne dolgozó matematikusokat, hogy találják meg az egyensúlyt a tanítás és a kutatás, a szigorúság és a barátság, az önmegvalósítás és a szolgálat között”. Az így méltatott SZTE Bolyai Intézet Magyar Örökség díjat kapott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Örökség és Európa Egyesület 2017. június 24-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta azt az ünnepséget, amelyen átadták a bíráló bizottság által arra méltónak talált személyeknek és intézményeknek a Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelet. Az így elismert intézmények közé lépett immár a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet.


_MG_7456

 

A szegedi felsőoktatási intézmény szakmai kiválóságát és magyar értékeit laudátorként Csákány Béla matematikus, az SZTE professor emeritusa az alábbiak szerint méltatta.

 

„Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Bizottság, kedves jelenlévők! Nehéz feladat hárul rám: tárgyilagosan kell méltatnom egy intézményt, amelynek egészséges, barátságos levegője immár 66 év óta éltet. A szegedi egyetem matematikai intézete, a Bolyai Intézet történetéről és eredményeiről fogok beszélni.

 

Kerek száz esztendővel ezelőtt a kolozsvári egyetem két fiatal, de már akkor hírneves matematika-professzora, Riesz Frigyes és Haar Alfréd még nem sejthette, hogy néhány év múltán Szegeden alapít majd új tudományos iskolát. E két tudós nevét és munkásságuk ismertetését megtaláljuk a világon bárhol megjelenő matematika-történeti művekben. 1918-ban, Erdély román megszállása után, a hűségeskü megtagadása miatt, őket egyetemük számos magyar tanárával együtt kiutasították. Az elűzött intézményt Szeged fogadta be. A helyi polgárság áldozatkészségére támaszkodva Riesz és Haar itt hozta létre az ország első matematikai nemzetközi folyóiratát, az Acta Scientiarum Mathematicarum-ot, amelynek az idén már a nyolcvanharmadik kötete jelenik meg. Első munkatársaik a Princetonból visszatért Kerékjártó Béla és a tobolszki hadifogolytáborból kalandos úton hazajutott Radó Tibor lettek, ugyancsak kiemelkedő matematikusok. Az akkor még Matematikai Szeminárium nevet viselő intézet ezután Kalmár Lászlóval és Lipka Istvánnal egészült ki, és 1929-től használja a Bolyai Intézet nevet. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, miután göttingai látogatása során a világ vezető matematikusai hívták fel figyelmét a szegedi tudományos műhely kiválóságára, abban az évben gondoskodott teljesítményéhez illő elhelyezéséről.

A harmincas években csatlakozott az Intézethez Szőkefalvi-Nagy Gyula, aki magántanári képesítését még a kolozsvári magyar egyetemen szerezte. Ő 1940-től '44-ig kibocsátó egyetemén szolgált professzorként. A háborús évek megpróbáltatásait az Intézet sikeresen átvészelte: a Szegeden maradt Riesz és adjunktusa, Kalmár néhány héttel a front áthaladása után újra kezdte a felsőbb matematika oktatását. A negyvenes években lett az Intézet professzora Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla.

 

1947-ben, szegedi tanárokkal karöltve, a Bolyai Intézet tudósai indították újra a Középiskolai Matematikai Lapokat, valamint a magyar matematikusok egyesületének működését, amely ettől kezdve viseli a Bolyai János Matematikai Társulat nevet. Az Intézet 1952-ben került jelenlegi helyére, ahol új tantermeit a Bolyaiak és az alapítók mellett a régi nagy kolozsvári professzorokról, Vályi Gyuláról és Farkas Gyuláról, valamint az Intézetnek a háború idején munkaszolgálatban meghalt kiváló tehetségű tanítványáról, Grünwald Gézáról nevezték el.

 

A számítástudomány oktatása, műszaki alapjainak megteremtése és matematikai hátterének kutatása Kalmár László kezdeményezésére már 1957-ben megindult az addig csak tanárjelöltek képzését végző intézetben, és a hazai informatika első vezető szakembereinek számottevő része innen került ki. Kalmár alapította 1969-ben az Acta Cybernetica nemzetközi matematikai folyóiratot. A számítástudományt tanuló hallgatók száma évről-évre növekedett, és 1990-ben a Bolyai Intézetből kiválva létrejött az oktatás és kutatás területén vele együttműködő Informatika Intézet.

 

Matematikát tanító és művelő intézmény teljesítményét néhány számadat is szemléltetheti. A záróvizsgák jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az utolsó hat évtizedben az Intézet 3222 középiskolai matematika-tanárt nevelt, és – az Informatika Intézet kiválása óta azzal együtt – 5548 matematikus, számítástechnikus és informatikus szakembert képezett ki az ország számára. Az első világháború előtt a Magyar Tudományos Akadémia matematikus tagjainak száma Budapest után Kolozsváron volt a legnagyobb. Szeged ezt a szerepet is átvette: a Bolyai Intézet tudósai közül tizenhetet választott tagjai közé az Akadémia. Professzorai pedig öt alkalommal összesen 11 éven át szolgálták rektorként, és 11 alkalommal összesen 22 évig dékánként a szegedi egyetemet.

 

Az Intézet tanszékei 1971-től kezdve 44 alkalommal, lényegében évente szerveztek nemzetközi konferenciát a matematika általuk sikeresen művelt ágaiból, amelyeken már a hetvenes években eszmét cserélhettek az orosz és az amerikai tudósok, mi több, a „nyugatnémetek” és a „keletnémetek” is. A kétezres években az Intézet tanárai hat ízben tartottak a Székelyföldön egy-egy hetes szakmai előadássorozatot Erdélyben magyar nyelven tanító kollégáiknak.

 

1991-ben indult meg a Bolyai Intézet magyar nyelvű szakfolyóirata, a Polygon, tanárok és diákok számára. 1994-től máig 80 matematikai szakkönyv jelent meg az Intézet kiadásában: felsőoktatási tankönyvek, tudomány-népszerűsítő művek, és klasszikusok új kiadásai, köztük Bolyai János Appendixe.

 

Említést érdemel, hogy az Intézetnek az utóbbi évtizedekben legnagyobb nemzetközi hatású és tekintélyű professzorai, Lovász László, Csörgő Sándor és Totik Vilmos, hosszú munkavégzés után neves amerikai egyetemeken, alkotó erejük teljében hazatértek Magyarországra.

 

A sikereknek talán legfontosabb forrása a Bolyai Intézet szelleme, amely mindig arra nevelte a benne dolgozó matematikusokat, hogy találják meg az egyensúlyt a tanítás és a kutatás, a szigorúság és a barátság, az önmegvalósítás és a szolgálat között” – zárta a laudációt Csákány Béla professor emeritus.

 

A szegedi matematikai iskola Magyar Örökség díjas elismerésének kezdeményezője Hegedűs Miklós, aki a JATE Bolyai Intézet hallgatójaként 1967-ben diplomázott. A fél évszázados, szép emlékeket őrző diák tagja a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek.

 

Az SZTE Bolyai Intézet Magyar Örökség díjas elismerését bizonyító oklevelet és jelvényt Hatvani László akadémikus vette át. – A szegedi matematikusok közül korábban – posztumusz – elnyerte a Magyar Örökség díjat Kalmár László, Rédei László, Riesz Frigyes, Szőkefalvi-Nagy Béla, Tandori Károly is – sorolta az SZTE Bolyai Intézetet a ’90-es évek végén egy terminuson át igazgató professzor. – Az MTA székházbeli Magyar Örökség rendezvényen a korábbi tanítványok közül sokan megjelentek, ami igazolja, hogy „jó emlékezetükben” őrzik a szegedi egyetemi éveket. A szegedi matematikusok szakmai elismerései mellett a Magyar Örökség Díj azért is imponáló, mert olyan személyek döntését tükrözi, akik az SZTE Bolyai Intézetének jelenlegi oktatói és kutatói, illetve a nagy elődök munkásságát egyaránt értéknek tartják.

 

A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevél átadó ünnepségen készült videofilm itt megtekinthető:

 

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.