SZTE Info

Nanoszkópiai műhelyt hoznak létre Szegeden

Több mint 796 millió 313 ezer forintot nyert a Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium a „Multimodális optikai nanoszkópiai módszerek fejlesztése és alkalmazása az élet- és anyagtudományi kutatásokban” című projektre, amelynek keretében modern nanoszkópiai műhely jön létre Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A pályázat célja olyan multimodális optikai nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztése, amelyek roncsolás- és torzulásmentes, valós idejű, in vivo méréseket tesznek lehetővé. Az alkalmazott módszerek felbontásának és érzékenységének növelésével megteremtjük az egyedi objektumokon történő mérés lehetőségét, mivel ezen mérések nyithatják meg az utat a molekuláris szinten lejátszódó folyamatok megértéséhez. A tervezett alkalmazások élettudományi, anyagtudományi és környezetfizikai kutatásokra egyaránt kiterjednek – tudtuk meg Dr. Hopp Bélától. A GINOP-2.3.2-15-2016-00036 számú „Multimodális optikai nanoszkópiai módszerek fejlesztése és alkalmazása az élet- és anyagtudományi kutatásokban” című projekt szakmai vezetője elmondta: a megvalósításban a Szegedi Tudományegyetem konzorciumvezető, a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tag. A kutatást a Széchenyi 2020 program több mint 796 millió 313 ezer forinttal támogatja.

 

- A környezetünkben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mélyebb megértése, irányítása és gyakorlati alkalmazása gyakran csak a nanométeres skálán lejátszódó mechanizmusok vizsgálatán keresztül lehetséges, mivel a klasszikus, azaz a makroszkopikus szintű méréseken alapuló megközelítés csupán a sokaságok statisztikus átlagára értelmezhető információkat hordoz. Ezért napjainkban a nagy térbeli és időbeli felbontású vizsgálatokra alkalmas nanotechnológiai módszerek a kutatás és a fejlesztés homlokterébe kerültek – magyarázta Dr. Hopp Béla. A lézerfizikus hozzátette: a pályázatban a tervezett kutatások olyan optikai módszereken alapulnak, amelyek lehetőséget teremtenek a minta direkt, roncsolás- és torzulásmentes vizsgálatára, ellentétben a nem-optikai módszerek jelentős részével, amelyek alkalmazása során legtöbbször elkerülhetetlen a vizsgált minta szerkezetének károsodása. A klasszikus optikai módszerekre jellemző limitált térbeli feloldás korlátainak áttörését az optikai nanoszkópia alkalmazása/fejlesztése teszi lehetővé, ami egy viszonylag fiatal tudományterület, ugyanakkor a témakörben megjelent publikációk száma mutatja a téma aktualitását és dinamikus fejlődését.

Az élettudományi alkalmazások esetén a STORM technika egyik korlátja, hogy élősejtes kísérletek csak indirekt módon végezhetőek el vele. Az élettudományi alkalmazások területén a cél olyan nanoszkópiás rendszer megépítése, amely képes párhuzamosan az élősejtes minták több tulajdonságát is mérni. Egy ilyen, teljes körű rendszer egyedülálló a világon, és jelentősen növelné a szegedi kutatók nemzetközi pályázatokhoz való csatlakozásának esélyét.

 

Az anyagtudományban és a környezetfizikában elsősorban az emberi tevékenységből származó aeroszolok valós idejű vizsgálatára, többek között az aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságait, illetve élettani hatását alapvetően befolyásoló kialakulási folyamatok vizsgálatára kívánnak fókuszálni a fotoakusztikus mérési módszerek továbbfejlesztésével.

 

arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA megvalósuló nanoszkópiai műhely szerves részét képezi az oktatásnak is, lehetőséget biztosítva a diákoknak, hogy a szakterületen a legmodernebb módszereket és technológiákat ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megismerhessék, alkalmazhassák, mellyel elő tudják segíteni a tehetséges fiatal kutatók itthon tartását. Ezt elsősorban szakdolgozat, diplomamunka és PhD témák meghirdetésén keresztül tervezik elérni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.