SZTE Info

Nanoszkópiai műhelyt hoznak létre Szegeden

Több mint 796 millió 313 ezer forintot nyert a Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium a „Multimodális optikai nanoszkópiai módszerek fejlesztése és alkalmazása az élet- és anyagtudományi kutatásokban” című projektre, amelynek keretében modern nanoszkópiai műhely jön létre Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A pályázat célja olyan multimodális optikai nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztése, amelyek roncsolás- és torzulásmentes, valós idejű, in vivo méréseket tesznek lehetővé. Az alkalmazott módszerek felbontásának és érzékenységének növelésével megteremtjük az egyedi objektumokon történő mérés lehetőségét, mivel ezen mérések nyithatják meg az utat a molekuláris szinten lejátszódó folyamatok megértéséhez. A tervezett alkalmazások élettudományi, anyagtudományi és környezetfizikai kutatásokra egyaránt kiterjednek – tudtuk meg Dr. Hopp Bélától. A GINOP-2.3.2-15-2016-00036 számú „Multimodális optikai nanoszkópiai módszerek fejlesztése és alkalmazása az élet- és anyagtudományi kutatásokban” című projekt szakmai vezetője elmondta: a megvalósításban a Szegedi Tudományegyetem konzorciumvezető, a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi tag. A kutatást a Széchenyi 2020 program több mint 796 millió 313 ezer forinttal támogatja.

 

- A környezetünkben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mélyebb megértése, irányítása és gyakorlati alkalmazása gyakran csak a nanométeres skálán lejátszódó mechanizmusok vizsgálatán keresztül lehetséges, mivel a klasszikus, azaz a makroszkopikus szintű méréseken alapuló megközelítés csupán a sokaságok statisztikus átlagára értelmezhető információkat hordoz. Ezért napjainkban a nagy térbeli és időbeli felbontású vizsgálatokra alkalmas nanotechnológiai módszerek a kutatás és a fejlesztés homlokterébe kerültek – magyarázta Dr. Hopp Béla. A lézerfizikus hozzátette: a pályázatban a tervezett kutatások olyan optikai módszereken alapulnak, amelyek lehetőséget teremtenek a minta direkt, roncsolás- és torzulásmentes vizsgálatára, ellentétben a nem-optikai módszerek jelentős részével, amelyek alkalmazása során legtöbbször elkerülhetetlen a vizsgált minta szerkezetének károsodása. A klasszikus optikai módszerekre jellemző limitált térbeli feloldás korlátainak áttörését az optikai nanoszkópia alkalmazása/fejlesztése teszi lehetővé, ami egy viszonylag fiatal tudományterület, ugyanakkor a témakörben megjelent publikációk száma mutatja a téma aktualitását és dinamikus fejlődését.

Az élettudományi alkalmazások esetén a STORM technika egyik korlátja, hogy élősejtes kísérletek csak indirekt módon végezhetőek el vele. Az élettudományi alkalmazások területén a cél olyan nanoszkópiás rendszer megépítése, amely képes párhuzamosan az élősejtes minták több tulajdonságát is mérni. Egy ilyen, teljes körű rendszer egyedülálló a világon, és jelentősen növelné a szegedi kutatók nemzetközi pályázatokhoz való csatlakozásának esélyét.

 

Az anyagtudományban és a környezetfizikában elsősorban az emberi tevékenységből származó aeroszolok valós idejű vizsgálatára, többek között az aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságait, illetve élettani hatását alapvetően befolyásoló kialakulási folyamatok vizsgálatára kívánnak fókuszálni a fotoakusztikus mérési módszerek továbbfejlesztésével.

 

arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA megvalósuló nanoszkópiai műhely szerves részét képezi az oktatásnak is, lehetőséget biztosítva a diákoknak, hogy a szakterületen a legmodernebb módszereket és technológiákat ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megismerhessék, alkalmazhassák, mellyel elő tudják segíteni a tehetséges fiatal kutatók itthon tartását. Ezt elsősorban szakdolgozat, diplomamunka és PhD témák meghirdetésén keresztül tervezik elérni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 26.
    13:00 - 14:00
    Az SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tárgyalóterme a Klinika egykori vezetőjéről, Dr.Cserháti István Professzor Úrról kapja a nevét. Az ünnepélyes névtáblaavatóra a szervezők várják az érdeklődőket.
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés