SZTE Info

eli

Pálinkás József: Berlin támogatja a szegedi lézerközpontot hasznosító nemzetközi konzorcium megalapítását

A német szövetségi kormány támogatja a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosítására szervezett nemzetközi konzorcium létrehozását - jelentette be kedden Berlinben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az akadémikus a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium tudományos ügyekért felelős államtitkárával, Georg Schüttével folytatott tárgyalása után a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az úgynevezett Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) megszervezésében nagyon fontos a szövetségi szintű német támogatás.


Ha sikerül létrehozni az európai intézménynek számító konzorciumot, akkor a szegedi lézerközpont sokkal vonzóbb lehet, mintha csak magyar intézmény lenne - mondta az NKFIH elnöke, rámutatva, hogy a lézerekkel kapcsolatos európai kutatásokban kiemelkedő, 20 százalékos Németország részaránya.


Pálinkás József hozzátette: ha Németország mellett Franciaországot és Nagy-Britanniát is sikerül megnyerni a kezdeményezésnek, akkor a többi országgal is meg lehet majd állapodni abban, hogy milyen feltételekkel vesznek részt a kutatóközpont munkájában, kapacitásai hasznosításában.


Mint mondta, a közelmúltban a francia és a brit kormány képviselőivel is folytatott tárgyalásokat, pénteken pedig a cseh és a román kutatási miniszterrel - a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákért felelős kormánytagokkal - egyeztet arról, hogy milyen legyen a három országot összefogó kutatási infrastruktúra igazgatási szerkezete. Ha ebben is sikerül eredményre jutni, akkor a következő lépés a konzorcium jogi megalapítása lesz.


Pálinkás József kiemelte: a német kormány abban is segít, hogy minél több német tudományos intézet bekapcsolódjon a szegedi lézerközpont és a konzorcium munkájába, de az is nagyon fontos, hogy olyan intézmény alakuljon ki, amelyet a német partnerek a magukénak éreznek, hiszen a tudomány "Németországban sem vezényszóra működik".


A német partnerek "akkor jönnek Szegedre, ha ott olyan berendezés működik, amely vonzó számukra, és az intézményt úgy igazgatják, hogy könnyen hozzáférnek a berendezéshez" - mondta az NKFIH elnöke, aki ezért Berlinben megbeszélést folytatott a mintegy tízezer németországi kutatót összefogó Helmholtz Társaság - a legnagyobb állami finanszírozással rendelkező német kutatóhálózat - elnökével, Otmar Wiestlerrel és az optikai kutatásokkal foglalkozó Max Born Intézet vezetőjével, Marc Vrakkinggel.

Ők is arról számoltak be, hogy jelentős az érdeklődés német részről, ugyanakkor "van még feladat Magyarországon", biztosítani kell, hogy a szegedi berendezés és annak igazgatása, menedzsmentje is teljesíti az elvárt követelményeket - mondta Pálinkás József.
 

Kiemelte, hogy a magyar-német tudományos együttműködésnek nemcsak évszázados múltja van, hanem ma is igen szoros, és a 2004-es EU-csatlakozás révén egész új dimenzióba került. Ezt jelzi többek között az a magyar részről nagyon sikeres EU-s program, amelyben a huszonnyolc tagállamban összesen tíz, úgynevezett tudományos kiválósági központot választottak ki, köztük két magyarországi intézményt. Mindkettőnek német partnere van: a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) a Fraunhofer Intézet, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem konzorciumának pedig a heidelbergi központú Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium. Ez is mutatja, hogy Magyarország tudományos kapcsolatai "talán Németországgal a legerősebbek" - mondta Pálinkás József.

Az akadémikus a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy a holland felsőoktatási rendszerben nagyjából tíz évvel ezelőtt csaknem teljes mértékben áttértek az angol nyelv használatára, és ma messze a holland felsőoktatás a legsikeresebb. Ezt jelzi, hogy egy főre vetítve 104 eurót szereztek meg az elérhető európai uniós támogatásokból, míg Magyarország 14 eurónál tart. Ezért a magyar felsőoktatási intézményeknek is képzéseik jelentős részében el kell mozdulniuk az angol oktatási nyelv használata felé, mert ezzel lehetnek még vonzóbbak a diákok számára - vélte Pálinkás József.

A szegedi lézerközpont a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban közösségi forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb beruházás. A tervek szerint 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és akkor kezdhetik meg működésüket az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban.

Az NKFIH korábban ismertetett elképzelései szerint az ELI-ERIC létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a magyar hozzájárulás a működési költségekhez évi 2,4 milliárd forintra becsülhető.


MTI

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.