SZTE Info

Kiemelt_ELI_MG_4416

Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma

„A szegedi lézerközpont Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása” – jelentette ki Orbán Viktor a kutatóközpont épületkomplexumának átadásán, 2017. május 23-án. A miniszterelnök azt mondta: a kutatóközpont nem olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson” – fejtette ki a kormányfő az ELI-ALPS kutatóközpont épületének az átadó ünnepségén. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll, melyben olyan berendezések működnek majd, melynél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon – írta az mti.hu.


_MG_4584


"A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból „kihasítani” – hangsúlyozta avató beszédében a kormányfő. Emlékeztetett arra is, a döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország „szénája állt a legrosszabbul”, „a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország” – mondta.


A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – közölte Orbán Viktor.


_MG_4372


A miniszterlenök szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni - tette hozzá.


„Ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja - mondta a miniszterelnök.


A központban folyó munka atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe – ismertette Orbán Viktor.


_MG_4359


Lehrner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése.


A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az „A” épületben a kísérleti területek, a „B” épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.


ELI-ALPS_megnyito_1_2


Az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A központ építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében „ház-a-házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.


A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.


_MG_4287


A projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.


A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.


SZTEinfo – MTI

Fotók: Bobkó Anna


Az ELI-ALPS kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény, a lézer alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. A tudományos programon elhangzottakat összefoglaltuk az SZTE Hírportálon: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    14:00 - 16:00
  • február 21.
    16:00 - 18:00
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet és a Mentor(h)áló közös szervezésében tartalmas műhelyfoglalkozást kínálunk az érdeklődő pedagógusok, egyetemi oktatók és hallgatók számára. A programot vezetik: Köböl Erika és Mucsiné Erdei Mónika "Az előadás és műhelymunka során célunk, hogy bemutassuk, összegezzünk minél több olyan egyéni tanítási-tanulási és értékelési utat, mely segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekekben rejlő tudás felszínre hozható. Ezek egyszerre járulhatnak hozzá a kompetenciaélmény átéléséhez a gyermek számára, elősegíthetik a pedagógiai munka eredményességének fokozását, a pedagógus sikerességét."
  • február 21.
    18:30 - 20:00
    Gordon Parks az az amerikai fotográfus, aki maradhatott volna pincér, válhatott volna zenésszé, lehetett volna filmrendező vagy az afro-amerikai közösség jogi és kulturális egyenlőségének hírnöke, de ahelyett, hogy választott volna, végül mindegyik lett. Sőt, sztárokat is fotózott, illetve kivette részét a 20. század legnagyobb amerikai fotós programjából, az FSA-ból is. Neve nem ismeretlen aktivista körökben sem, ráadásul a Vogue magazintól a Life-hoz nyert felvételt divatfotósként. Egy ennyire sokrétű tehetséggel megáldott embert nehéz kategóriába sorolni, ezért azzal a jelzővel illethetjük: géniusz. Életútja páratlan, fotói pedig az egyetemes vizuális kultúra részévé váltak még életében, ezért alkotói pályájának megismerése tele lesz heuréka pillanatokkal. Az Afro-amerikai Történelem Hónapja alkalmából. Előadó: Kis Péter, az SZTE fotográfus-képzésének oktatója
  • február 22.
    12:00 - 13:00
    A Doktoranduszok Országos Szövetségének Matematikai és Informatikai Tudományok Osztálya (DOSZ MITO) és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a Winter School of PhD Students in Informatics and Mathematics (WSPS) nevű téli iskoláját évente más-más egyetemen tartja. Idén a Szegedi Tudományegyetem Informatika Intézete ad helyet az eseménynek. A téli iskola célja, hogy multidiszciplináris tudományos kapcsolatok kiinduló pontja legyen, illetve, hogy a résztvevők egy intenzív workshop keretében új szakmai ismeretekre tehessenek szert.
  • február 22.
    17:00 - 19:00
    A 2019-es tavaszi évadban is folytatódik a Mentor(h)áló nagysikerű beszélgetős sorozata. Idei első vendégük Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense. A beszélgetés címe: Miért nem működik a "Százszor megmondtam!"? A sikeres nevelés kulcsa: az érzelmi intelligencia fejlesztése