SZTE Info

Kiemelt_ELI_MG_4416

Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma

„A szegedi lézerközpont Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása” – jelentette ki Orbán Viktor a kutatóközpont épületkomplexumának átadásán, 2017. május 23-án. A miniszterelnök azt mondta: a kutatóközpont nem olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson” – fejtette ki a kormányfő az ELI-ALPS kutatóközpont épületének az átadó ünnepségén. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll, melyben olyan berendezések működnek majd, melynél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon – írta az mti.hu.


_MG_4584


"A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból „kihasítani” – hangsúlyozta avató beszédében a kormányfő. Emlékeztetett arra is, a döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország „szénája állt a legrosszabbul”, „a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország” – mondta.


A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – közölte Orbán Viktor.


_MG_4372


A miniszterlenök szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni - tette hozzá.


„Ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja - mondta a miniszterelnök.


A központban folyó munka atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe – ismertette Orbán Viktor.


_MG_4359


Lehrner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése.


A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az „A” épületben a kísérleti területek, a „B” épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.


ELI-ALPS_megnyito_1_2


Az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A központ építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében „ház-a-házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.


A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.


_MG_4287


A projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.


A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.


SZTEinfo – MTI

Fotók: Bobkó Anna


Az ELI-ALPS kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény, a lézer alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. A tudományos programon elhangzottakat összefoglaltuk az SZTE Hírportálon: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Módra Szilvia Sófi-díjas gyógyszerészhallgató utazási élménybeszámolójának témája: Toledo (USA, Ohio állam). Szó lesz arról, hogy milyen az élet egy amerikai "kisvárosban", Toledoban, Szeged testvérvárosában... De egy kitérővel eljutunk a New York állambeli Niagara-vízeséshez is.
  • május 24. 10:00 - 25. 13:35
    KeMoMo–QSAR 2018 szimpózium programjában az Elméleti kémiai szekció üléselnöke: Paragi Gábor, Kemometriai szekció üléselnöke: Rajkó Róbert, az Elméleti kémiai szekció üléselnöke: Viskolcz Béla, a Fehérjemodellezési szekció üléselnöke: Bogár Ferenc. További információ: a program szervezőitől - az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Kémiai Szakbizottságának Kemometria és Molekulamodellezés Munkabizottsága; az MKE Szerves- és Gyógyszerkémiai Szakosztályának QSAR és Modellezési Szakcsoportja – kérhető.
  • május 24.
    17:00 - 18:30
    Dr. Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, háborús hadműveleti szakértő 21. század élettér háborúi a vízért, a földért, az élelemért, a … létezésért! címmel tart előadást, amelyen szó lesz a a részeiben zajló "III. világháborúról", a megváltozott katonai hadviselésről, a jelen válsággócairól, a 21. századi terrormigrációról és a tervszerű területfoglalásról.
  • május 24.
    18:00 - 19:00
    Buhály József festőművész Fények-Árnyak című kiállítását megnyitja: Váraljai Anna művészettörténész. A tárlatnyitón csellón közreműködik: Burovincz Laura (SZTE JGYPK, Ének Minor szakos hallgató). A tárlat megtekinthető 2018. június 17-ig, a hét minden napján 9-17 óra között.
  • május 26.
    10:00 - 14:00
    Az SZTE BTK Régészeti Tanszéke is csatlakozik a Régészet Napja programsorozathoz. A rendezvényen - többek között - végig kísérhetjük egy őskori ember, egy népvándorlás kori harcos, egy honfoglalás kori nő, egy kun nő, illetve a két világháború között az intézetben dolgozó két kutató, Buday Árpád és Széll Márta különleges életútját. A "kisrégészeket" játszóház várja. További információ: http://regeszetnapja.hu/program/emberi-sorsok-evezredeken-at-interaktiv-regeszti-kalandjatek-a-szegedi-bolcseszkar-epuleteben/