SZTE Info

Kiemelt_ELI_MG_4416

Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma

„A szegedi lézerközpont Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása” – jelentette ki Orbán Viktor a kutatóközpont épületkomplexumának átadásán, 2017. május 23-án. A miniszterelnök azt mondta: a kutatóközpont nem olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson” – fejtette ki a kormányfő az ELI-ALPS kutatóközpont épületének az átadó ünnepségén. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll, melyben olyan berendezések működnek majd, melynél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon – írta az mti.hu.


_MG_4584


"A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból „kihasítani” – hangsúlyozta avató beszédében a kormányfő. Emlékeztetett arra is, a döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország „szénája állt a legrosszabbul”, „a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország” – mondta.


A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – közölte Orbán Viktor.


_MG_4372


A miniszterlenök szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni - tette hozzá.


„Ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja - mondta a miniszterelnök.


A központban folyó munka atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe – ismertette Orbán Viktor.


_MG_4359


Lehrner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése.


A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az „A” épületben a kísérleti területek, a „B” épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.


ELI-ALPS_megnyito_1_2


Az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A központ építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében „ház-a-házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.


A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.


_MG_4287


A projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.


A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.


SZTEinfo – MTI

Fotók: Bobkó Anna


Az ELI-ALPS kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény, a lézer alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. A tudományos programon elhangzottakat összefoglaltuk az SZTE Hírportálon: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 21.
    14:30 - 16:00
    A Prof. Dr. Deák Judit 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülés programja: Prof. Dr. Minárovits János – Mikrobák által előidézett epigenetikus változások. Prof. Dr. Nagy Erzsébet – Kezdetektől mostanáig (köszöntő). Prof. Dr. Bártfai György – Együttműködés a mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika és a nőgyógyászat határterületén. Dr. Jakab Ferenc – A globális felmelegedés hatása a fertőző betegségek terjedésére. A program szervezője: SZAB Orvostudományi Szakbizottság Laboratóriumi Medicina Munkabizottság.
  • november 21.
    16:00 - 17:30
    Az előadás a SZAB Jogtudományi Szakbizottság Jogpszichológiai Munkabizottság programja.
  • november 21.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló programjának vendége, Prof. Csepeli György szociológus előadásának első részében a kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai előnyeiről beszél. Az előadás a második részben pedig Széchenyi István, Karácsony Sándor, Bibó István, Hankiss Elemér gondolatai nyomán azokról az akadályokról szól, amelyek miatt "a magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék". Az előadás harmadik részében a kooperáció kultúrája meghonosításának lehetőségeit taglalja az előadó.