SZTE Info

Kiemelt_Goncz_setany_MG_4725

Göncz Árpádról nevezték el az SZTE két épülete közötti sétányt

A szegedi egyetem angol fordító- és tolmácsképzését alapító tanárra emlékezve Göncz Árpádról, az íróról és műfordítóról, az 1956-os forradalmárról és Magyarország 1990-2000. közötti köztársasági elnökéről nevezték el az SZTE két egyetemi épülete közötti sétányt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Huxley, Styron műveinek fordítójaként Göncz Árpád nevét jól ismerték 1980-ban is a szegedi egyetemen, amikor új munkatársként az akkor induló angol fordító- és tolmácsképzés oktatói közé hívták. Műfordítás-elméletet és –gyakorlatot tanított a szegedi egyetemistáknak Göncz Árpád. Az ebből az időszakból eredő kapcsolatokra is emlékeztek azon a 2017. május 26-i ünnepségen, amelyen a szegedi bölcsészkar épülete és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ között húzódó sétányt Göncz Árpádról nevezték el.


_MG_4724


A szegedi egyetemi területen húzódó sétány névadó ünnepségén megjelenteket – így például a Göncz-család tagjait, köztük Göncz Árpád három gyermekét, a Göncz Alapítvány elnökét, az SZTE dékánjait és polgárait, a szegedi önkormányzat képviselőit – a procedúrát kezdeményező SZTE BTK kari tanácsa képviseletében a dékán, Dr. Szajbély Mihály professzor köszöntötte.


_MG_4739


– A bölcsészek ötletét támogatta az SZTE Szenátusa – emlékeztetett avató beszédében a rektor. Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus elmondta: Göncz Árpád 1956-os kiállása, a szegedi egyetemmel való kapcsolata és szakmai teljesítménye is indokolja, hogy az ő nevét viselje az a sétány, ahol az 1956-os MEFESZ emlékmű is áll.

 

Az 1922-ben született, 1939-44 között a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd 1952-56 között a Gödöllői Egyetemen agrárdiplomát szerzett Göncz Árpád fiatal korában a kisgazdapárthoz tartozott, politikai okok miatt az ötvenes években segéd- majd szakmunkás volt, az ’56-os forradalom idején a Parasztszövetségben dolgozott.


A 60 éve, 1957. május 23-án letartóztatott, majd a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélt, 1963-ban amnesztiával szabadult Göncz Árpád a rácsok mögött tanult meg angolul, alapozta meg későbbi műfordítói pályáját, ugyanitt kezdett szépirodalmat is írni. Drámái, regényei és elbeszélései a ’70-es évektől jelentek meg és hamarosan nemzetközi sikereket is elért. A ’80-as évek végétől jelentős tisztségeket töltött be: ő lett a Magyar Írószövetség, valamint a Magyar PEN Klub elnöke. Személye a rendszerváltozást követően vált közismertté: első elnöke volt a harmadik Magyar Köztársaságnak, államfőként 2000-ig tevékenykedett.


Goncz_Arpad_setany_avato
A Göncz Árpád sétány avató ünnepségen készült fotók itt megtekinthetőek.
 

– 1980-ban fiatal tanársegédként dolgoztam a bölcsészkar angol tanszékén, s mindnyájunkat izgalommal töltött el, hogy engedélyt kaptunk egy új képzési forma beindítására: ez volt a fordító- és tolmácsképzés. A megbízott alapító-vezető, Pordány László több új munkatársat hozott kollektívánkba, többek között az akkor még fiatal, ma már nyugdíjasként, de még mindig nálunk órákat adó Novák Györgyöt. Az egyik új kolléga egy apró léptű, már nem fiatal, de fiatalos mosolyú, csillogó szemű, apró bajuszos úriember volt, s persze Göncz Árpádként mutatkozott be, de nekem, a legfiatalabb kollégának rögtön mondta, „szólítsál csak Árpi bácsinak” – fogalmazott Szőnyi György Endre. Az SZTE BTK professzora ünnepi szónokként személyes emlékeit és élményeit is ecsetelte.


_MG_4763


A visszaemlékezésben szó esett az „Árpi bácsival” töltött, a Szeged expressz indulásáig tartó beszélgetős órákról, a kávézgatásokról, a Halász professzor után elnevezett „Béke Tanszéken” – hivatalos nevén Béke bisztróban – töltött ebédszünetekről. Az ünnepségen elhangzott: a börtönévek után Göncz Árpád első, számára hónapról hónapra fizetést biztosító munkahelye lett a szegedi egyetem.

 

A csevegések során egy melegszívű, empatikus és nagyon bölcs embert ismertünk meg, aki termetében egy Bilbó volt, de szellemében Gandalf – utalt a szónok a Gyűrűk ura Göncz-féle fordítására, ugyanis Tolkien művének magyarítása 1981-ben jelent meg. – De nemcsak magánbeszélgetések voltak ezek: Árpád részt vett a tanszéki értekezleteken és hozzájárult az akkor még fiatal szegedi anglisztika szellemi profiljának kialakításához – húzta alá Szőnyi professzor. Emlékező beszédében azt is kiemelte, hogy Göncz Árpád politikai pályája során sem felejtette el Szegedet, és itteni tanári tevékenységét. Köztársasági elnökként is érdeklődött – például az akkori rektoroktól – az intézményről, illetve többször is megnyitotta az egyetemi tanévet. Elismerése jeleként az SZTE 2002 májusában honoris causa díszdoktorává avatta Göncz Árpádot.


_MG_4779

– Itt, amikor e kedves sétányt Göncz Árpád emlékének szenteljük, rá elsősorban mint kollégára, anglistára, kiváló íróra és műfordítóra, valamint a fordítás elméletének kutatójára gondolunk – fogalmazott Szőnyi György Endre a rendezvényen, amelyen az SZTE Zeneművészeti Kar Szegedi Harsonaegyüttese közreműködött. Az ünnepség zárásaként a megjelentek végigvonultak az SZTE BTK és a TIK épülete közötti Göncz Árpád sétányon, így is tisztelegve a névadó emléke előtt.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.