SZTE Info

Szavazzon az SZTE projektjeire a LUMA Center StarT pályázatán!

Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport hat projekttel vett részt a finn LUMA Center StarT pályázatán. A projektalapú tanulást népszerűsítő pályázaton két SZTE-s projekt is a legjobb 10 közé került. Május 21-ig a közönség szavazataival támogathatja a két pályamunkát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A finn LUMA Center StarT pályázatra hat projekt készült a Szegedi Tudományegyetem két kutatócsoportja, az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport támogatásával.


A versenyen az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport „Gesztenye matematikája” pályamunkáját beválogatták a 10 legjobb projekt közé. A „Természettudományos vásár - Projektek nagyító alatt” rendezvény pedig a 10 legjobb jó gyakorlat közé került a 36 országból érkezett több mint 800 pályázat közül.


Május 10. és 21. között a közönség is szavazhat az SZTE projektjeire. Szavazni a YouTube-on lehet a kisfilmek lájkolásával az alábbi linken: szavazás Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport kisfilmjei az első sorozatban a 3., a második sorozatban pedig a 2.


A Gesztenye matematikája projekt a Kisteleki Szivárvány Óvoda Gézengúz csoportjában valósult meg 25 gyerek (4-5 évesek) részvételével, Virágné Szűcs Éva vezetésével. A csoport projektje alapvetően a matematika köré szerveződött, de az elemi számolási készség fejlesztésén túl számos más területhez is kapcsolódott. A gyerekek a gesztenyével sokféle feladatot végeztek, mely interdiszciplinárissá tette a projektet. A foglalkozások kapcsolódtak az anyanyelvhez, a természetismerethez, a mozgáshoz, a zenéhez, a rajzhoz és a kézművességhez. A foglalkozások időtartama körülbelül 30 perc volt, de egy délelőtt több 30 perces blokk is megvalósulhatott. Ezek időben elhúzódó tevékenységek voltak, gyakran forgószínpados megoldással. A gesztenyéket felhasználó mozgásos foglalkozásba a szülők is bekapcsolódtak.


A StarT pályázatra készült hat projekt koordináló tanárok jelenleg az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási programjában a természettudományos gondolkodás fejlesztésére irányuló kutatásban vesznek részt. A hat projekt az óvodától a középiskoláig átfogja a közoktatás teljes spektrumát. A projekteket vezető tanárok és diákjaik Természettudományos vásáron mutatták be munkájukat, és a projektek témájához kapcsolódó interaktív feladatokkal várták a résztvevőket. A vásár a gyakorló tanárok közötti kapcsolatépítés mellett a tanárképzéshez is kötődött. A vásáron ugyanis részt vettek biológia, kémia tanár szakos hallgatók is, akik interjúkat készítettek tanárokkal, diákokkal a projektmódszer alkalmazásáról a „Projektek nagyító alatt” című munkájukhoz.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.