SZTE Info

Az SZTE közreműködésével „Kiválóság Nagykövetek Klubja” alakul Szegeden is

Az „excellence kultúra” terjesztése a célja a Magyarországon szerveződő „Kiválóság Nagykövetek Klubja” hálózatnak. A szegedi szekció első műhelybeszélgetésének a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épülete adott otthont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Emlékezetes: a Szegedi Tudományegyetem 2016-ban kapta meg az „EFQM Committed to Excellence” minősítést, illetve az SZTE rektora, Szabó Gábor elnyerte a „Kiválóság Nagykövete” címet a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülettől. A brüsszeli központú excellence-mozgalom szakértői bázis kiépítésére ösztönzi nemzeti partnereit.


_MG_3677-001

 

– Felkérésünkre jelenleg 34 „Kiválóság Nagykövete” dolgozik hazánkban – összegezte az építkezés évének mondott 2016-i eredményeket Szabó Kálmán. A Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezetője elárulta: 2017-ben létre kívánják hozni a „Kiválóság Nagykövetek Klubja”- hálózatot. – Célunk, hogy a helyi nagykövetek segítségével testközelbe vigyük a kiválóság kultúra által nyújtott lehetőségeit. A hagyományos képzések, rendezvények, kapcsolatépítés mellett számos figyelemre méltó ötlet merült fel a már létrejött regionális csoportok ülésein.

 

Az „excellence kultúra” terjesztésének ügyét zászlajára tűző szervezet Győrben és Debrecenben már megalakította régiós szekcióját, illetve létrejött a Kiválóságért Közhasznú Egyesület stratégiai, valamint kutatási szekciója is. A „Kiválóság Nagykövetek Klubja” szegedi szekció első műhelybeszélgetésén megjelenteket Szabó Gábor, az SZTE rektora is köszöntötte.

 

– A magyar szakemberképzésben és a mértékadó tudományos kutatói utánpótlásban szerepet játszó egyetemek a nemzetközi térben is képesek az úgynevezett excellence pályázatok elnyerésére és megvalósítására – utalt Szabó Gábor arra a teljesítményre, amellyel a magyarországi kutatók fölhívták magukra a szakmai közvélemény figyelmét. Nemrégiben ugyanis a nemzetközi mezőny tíz nyertes projektje közül kettő magyarországi tudósokat dicsér, s e két elképzelés közül az egyik a szegedi ELI környezetében valósul majd meg. – Ám az ilyen, a kiválóságnak a szakma által is kézzelfogható értékeit nem vagy nehezen lehet megjeleníteni a hazai közvélemény előtt, mert a közfigyelmet elterelik a médiában gerjesztett, sokszor politikai témakörök – irányította példájával a kiválóság fogalmának értelmezése körüli ellentmondások egyikére a figyelmet az SZTE rektora. Szabó Gábor aláhúzta: fontos tennivaló a kiválóság mérési módszereinek a kidolgozása.

 

Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen is működik olyan szervezet (például a szegedi Bálint Sándor Szeretetotthon) és cég (például a vásárhelyi Imerys Hungary Kft.), amely kötődik az „EFQM Committed to Excellence” minősítéshez.

 

– Az értékek helyükön kezelésében, a tudás közvetítésében döntő a média szerepe – húzta alá Csóka Ildikó. Az SZTE Minőségfejlesztési és Stratégiai Igazgatóság igazgatója hozzátette: az értéket előállító tudós csapat feladata, hogy a szakmai tartalmat segítsen átvezetni, befogadhatóvá tenni a mindennapi tapasztalatból kiinduló közemberek számára is.

 

_MG_3679-001


A műhelybeszélgetésen a kiválóság példájaként szó esett a Szegedi Tudós Akadémia pozitív, de nem eléggé közismert munkájától kezdve a PISA-eredmények tanulságain át egészen az innovációs kultúra japán és izraeli felfogásának az összehasonlításáig számos témakörről. A „Kiválóság Nagykövetek Klubja” első szegedi kerekasztal-beszélgetése arra fókuszált, hogy a dél-alföldi régióban milyen módok, lehetőségek lehetnek a kiválósági kultúra terjesztésére. A célcsoportokról és igényekről véleményt mondott – többek között – a korábban az áramszolgáltatónál tevékenykedő tanácsadó, Baranyi Béla és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezetője, Szabó Kálmán is. A szakemberek szerint a magyar gazdaságra pozitívan hat az excellence kultúra terjesztése.

A műhelybeszélgetés résztvevői az elhangzottak alapján építik föl saját személyes cselekvési tervüket, melynek megvalósításáról és a begyűjtött tapasztalatokról a „Kiválóság Nagykövetek Klubja” szegedi szekciója következő összejövetelén számolnak be.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.