SZTE Info

A tájkutatás kérdéseiről tanácskoznak Szegeden

A tájökológia hazai helyzetéről, a tájkutatás aktuális kihívásairól és a nemzetközi kutatási trendekről tanácskoznak 2017. május 25-27. között a VII. Magyar Tájökológiai Konferencián. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet és az U-GEO Alapítvánnyal közös tanácskozásán közel 200 résztvevő több mint 150 prezentációban mutatja be legújabb eredményeit Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szakmai fórum legfőbb célja, hogy lehetőséget teremtsen a tájökológia különböző részterületein dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára a hatékony kapcsolatteremtésre. A konferencián különösen nagy hangsúlyt fektetnek a tájkutatással szoros kapcsolatban álló területeken dolgozó szakemberekkel folytatott tapasztalatcserére, a gyakorlati tájvédelemmel kapcsolatos problémák megvitatására, valamint a téma szakpolitikai kapcsolódására.


- A tájökológia az élő, az élettelen és a táj kapcsolatrendszerét vizsgálja. A területtel sokan foglalkoznak, de szakmai tájökológus nem igazán létezik. Van helyette területfejlesztő, közgazdász, geográfus, minisztériumi döntéshozó. A konferencián a különböző szakmák és a döntéshozók között próbálunk kapcsolatot kialakítani – fogalmazott Mezősi Gábor, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Hozzátette: a szakemberek mellett a döntéshozóknak is meg kell ismerni a tájhoz kapcsolódó problémákat. A környezettel való foglalkozás rendkívül fontos, ezért a közgondolkodás mellett rendeletekbe is be kellene kerülnie.


Rácz_András- A tájvédelemben minden szereplőnek meg van a maga feladata így az államnak is – hangsúlyozta Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Elmondta: önálló jogszabálya még nem volt a tájvédelemnek, eddig a természetvédelmi törvény szabályozta. A kormányzat célja egy hatósági útmutató elkészítése annak érdekében, hogy az ország minden területén azonos elvek alapján járjanak el a tájvédelmi ügyekben. - Jelenleg folyik az önálló tájvédelmi kormányrendelet kodifikációja. Emellett elkészítettük a Nemzeti Tájstratégiát. A középtávú ágazatközi stratégia lényege, hogy minden egyes döntési folyamatba integrálja a tájvédelmi kérdéseket, legyen az mezőgazdasági, vízügyi, erdészeti vagy területfejlesztési probléma – fogalmazott.


A Kormány 1128/2017. (III. 20.) Korm. határozatával fogadta el hazánk első – a 2017-2026-os időszakra vonatkozó – Nemzeti Tájstratégiáját. A táj fontos közérdekű szerepe mellett gazdasági tevékenységeket segítő erőforrásként is működik, amelynek védelme, kezelése és tervezése új munkahelyeket teremthet. A Nemzeti Tájstratégia az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének szellemiségét idézi, ennek megfelelően a védelem- kezelés-tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat. A degradált, leromlott, illetve lerontott tájak éppúgy a stratégia tárgyát képezik, mint a védelem alatt álló, kiemelt értékkel rendelkező, vagy a védelem alatt nem álló tájak. A Nemzeti Tájstratégia számba veszi a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés hazai helyzetét, bemutatja a legmeghatározóbb tájváltozási folyamatokat, a folyamatok hajtóerejét és a hazai táj állapotát.


tajokologiai_konferencia
A konferencia megnyitóján készült képek itt megtekinthetők.


A konferencia három napja alatt közel 200 résztvevő 15 tematikus szekcióban, több mint 150 prezentációban mutatja be legújabb eredményeit. Nyolc magyar és két idegen nyelvű plenáris előadás ad kitekintést a tájkutatás aktuális kihívásairól, a nemzetközi kutatási trendekről, a tájökológia hazai helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről.


További információ és részletes program itt.

SZTEinfo

Szöveg és fotó: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.