SZTE Info

Kiemelt_KarsaiK_nyito

Karsai Krisztina, az SZTE második, az SZTE ÁJTK első „Jean Monnet-professzora”

A Jean Monnet Chair, azaz a Jean Monnet-tanszékprofesszor titulust elnyerte Prof. Dr. Karsai Krisztina. A projekt egyetemi oktatók részére kínál európai uniós specializációjú tanári posztot. A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese szakterületén, a büntetőjogban az első és eddig az egyetlen Jean Monnet-professzor. A szegedi jogászok oktatójától azt is megkérdeztük, mit üzen számára Jean Monnet álma.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Európa alapító atyának is nevezett Jean Monnet üzletember, politikus, közgazdász, tisztviselő volt egy személyben. A Wikipedia szerint is nehéz szerteágazó tevékenysége alapján „besorolni”, „definiálni”, hogy ki is volt ő. Karsai Krisztina milyen szempontból érzi közelállónak Jean Monnet tevékenységét?

Jean Monnet az az ember volt, aki mert nagyot gondolni, víziói is voltak. Jómagam elsősorban az európai országok jövőjével kapcsolatos vízióit ismerem. E téren sem félt nagyot álmodni. Azt tartják róla, hogy megvalósítói vénával már nem volt ennyire ellátva, ezért döntő jelentőségű, hogy egymásra találtak a dinamikus és tettre kész Robert Schumannal. Így, ketten – és persze Adenauerrel, Spaakkal, de Gasperivel és másokkal együtt – majdhogynem a lehetetlent valósították meg 1950-ben az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásával. Jean Monnet azt is felismerte, hogy az általa vizionált politikai unió nem időszerű, de mindig hangoztatta, a gazdasági összekapcsolódás elhozza a politikait is.


KarsaiK_MG_8106Miért fontos merészet álmodni? Köthető ez igény az ön pályájához, vagy akár az ön által vezetett SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézet mindennapjaihoz is?

A víziók és álmok, amik megvalósításuk esetén átalakulnak tervekké és alapvető problémákat oldanak meg, sokszor bátorság hiányában nem fogalmazódnak meg. Jean Monnet azonban – úgy tűnik – ennek a bátorságnak nem volt híján s így az ő személye abban a történelmi helyzetben kulcsfontosságú lett. Az intézeti munkámban intézetvezetőként is, meg persze egyetemi oktatóként is úgy gondolom, hogy ha vannak álmaink, azokat meg kell valósítani – először átalakítjuk azokat tervvé, aztán már csak azt végre kell hajtani.

 

Hogyan érzékeltetné annak jelentőségét, hogy ön is elnyerte a „Jean Monnet-professzor” címet, illetve azt, hogy az SZTE ÁJTK ön által vezetett Bűnügyi Tudományok Intézete „Jean Monnet Chair”-ként működhet?

– Ez fontos elismerése annak a munkának, amit az uniós integráció oktatása körében végzek. De nyilván egyben az intézményt érintő elismerés is, hiszen e tárgykörben – biztos vagyok benne – minden uniós ország egyetemén, de még azon kívüli európai egyetemeken van oktatási tevékenység és vannak ilyen témájú kurzusok, de ez a cím kiemeli a mi oktatásunkat a mainstreamből és lényegében kiválósági címkével látja el. Másfelől azért is figyelemre méltó, mert a büntetőjogi integráció témakörét érintően érkezett ez az elismerés, miközben tipikusan európai jogi, európai politikai, európai gazdasági témakörök oktatásának szokták dedikálni a Jean Monnet címet.

 

Milyen korábbi teljesítménynek, motiváltságának köszönheti, hogy bekapcsolódhat a Jean Monnet-professzor i programba?

– Az első hús-vér JM-professzorral 2006-ban, egy külföldi utamon találkoztam. Emlékszem, hogy úgy éreztem, ilyesmit elérni szinte lehetetlen. Persze rögtön ki is tűztem célomul, így megismertem az egész Jean Monnet programot. Őszinte leszek azért: az elmúlt tíz évben szakmai tevékenységemet ennek ugyan nem rendeltem alá, de a végére – körülbelül egy évvel ezelőtt – felismertem, hogy amiket megvalósítottam, azok pontosan illeszkednek a pályázati feltételekbe. Akkor már csak az maradt hátra, hogy benyújtsam a pályázatot.

 

Mi a célja és a feladata „Jean Monnet-professzorként” az EU-ban és anyaintézményében?

– Én azt vállaltam, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség, mint az egyik megosztott hatáskörbe tartozó uniós politika körében, elsősorban a büntetőjogot érintő integrációval kapcsolatos tudást terjesztem. Így lényegében az oktatásban kell e témaköröket kibontani. Mindezt persze nem öncélúan, hanem annak mindenkori szem előtt tartásával, hogy ez a jogi munkában mit jelenthet, milyen változásokat hoz, hiszen a „hétköznapi” jogászi létre készülve a joghallgatók képzésében e témakörnek meg kell így jelennie. A joghallgatók oktatásán túlmenően, a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók számára is kínálok kurzust az európai kriminálpolitika témakörében, illetve szeretnék minden más érdeklődő egyetemistának bevezető és betekintő ismereteket átadni a büntetőjogról, a felelősség univerzalitásáról, és az európai hatásokról, mivel ezek bármelyikünk mindennapjait is érinthetik.

 

Mekkora időszakra nyerte el a „Jean Monnet-professzor” címet? Mit tervez megvalósítani a projekt lezárultáig?

– A projekt három év, 2019 nyaráig tart. A kurzusokon kívül szeretnék szakmai workshopokat tartani gyakorló jogász kollégákkal, akik e kérdéskörökkel – például: európai elfogatóparancs, külföldi bizonyítékok beszerzése magyar büntetőeljáráshoz, külföldi elítélés magyar joghatálya, európai nyomozási határozat; Európai Ügyészség, csalások elleni küzdelem Európában és a tagállamokban – napi szinten foglalkoznak. Az oktatáshoz kapcsolódóan új oktatási segédanyagokat szeretnék készíteni magyar és angol nyelven, remélem, online tartalmat is tudok fejleszteni. Ezen túlmenően pedig egy olyan önálló képzési program összeállítására is vállalkozom, amely az emberi jogok védelmét és ezt a témakört összeköti, és így új képzésként lehetne kínálni gyakorló jogászoknak, angol nyelvű meghirdetés esetén – elsősorban – a környező országbelieknek is.

 

Egyetemi oktatóként maga is elvégzett néhány online nyitott kurzust neves egyetemeken, megemlíthető a Coursera és a FUTULEARN. Rektorhelyettesként is dolgozik a „nyitott oktatási segédanyagok” közzétételéért, a „nyitott oktatatásért”. A tanulás rugalmasságának és hozzáférhetőségének a szempontjából – világ- és uniós viszonylatban – hol tart az SZTE?

Az SZTE az út elején jár. Még pontosabban: néhány fontos és értékes lépést megtettünk már, de a java most következik csak. Arra utalnék itt, hogy az elmúlt 5 évben – pályázati forrásoknak köszönhetően – számos szakon fejlesztettek sokféle szintű és minőségű elektronikus tananyagot, de az online hozzáférhetőség ezekkel kapcsolatosan mindenképpen erősítésre szorul. Online kurzusok indítására nem volt példa, talán lehetőség sem a szegedi egyetemen. Úgy vélem, ezen a területen kell és lehet sokat tenni: az SZTE O3 koncepciója megszületett. Bízunk benne, hogy – épp uniós forrás segítségével – meg is tudjuk valósítani.


KarsaiK2

 

Mi a jellemzője a „Jean Monnet Chair” kurzusnak általában és egy „Jean Monnet-professzor” programjának?

A Jean Monnet kurzus mindig az uniós integrációról szól, annak bármelyik – például jogi, gazdasági, biztonsági, munkaerőpiaci, nyelvi – aspektusáról. Az én programom középpontjában tehát a büntetőjogi főkérdésekhez kapcsolódó, az európai integrációnak köszönhető változások állnak és ezek megismertetése hallgatókkal.

 

Tudomása szerint milyen közösséghez tartozik ezentúl? Azaz: például kik, milyen tudományterületről és miért nyerték el „Jean Monnet-professzor” címet – a világban, Magyarországon és az SZTE-n?

– Úgy érzem, hogy kiváló közösség tagja lehetek, mind a hazai Jean Monnet professzorok, mind a külföldi kollégák elkötelezett, de nem elvakult européerek: hisznek a 60 éve elkezdődött integráció célkitűzéseiben – öröm e körbe tartozni. Az SZTE-n a GTK-n jelenleg Pelle Anita docens viseli a Jean Monnet professzori címet. Büntetőjogász Jean Monnet professzort nem ismerek sem itthon, sem másutt. A 2006-os emlékem is európai jogász kollégához kötődik. A magyar Jean Monnet professzorok között európai jogászok, versenyjogászok, civilisták, processzualisták vannak többnyire.

 

„Semmi sem veszélyesebb, mint a győzelem” – szokták idézni Jean Monnet „mondását”. Az internetes szabadlexikon is felsorol néhány idézetet „az EU atyjától”. Ezek közül önhöz melyik áll a legközelebb és miért?

– Többet is szeretek. A politikai unió, a szuverenitás átadásával kapcsolatos gondolatai az első kérdésnél is felmerültek, idézzünk egyet: „a gazdasági funkciók egyesítése a nemzeteket arra fogja majd hajtani, hogy a szuverenitásaikat is egyesítsék egy egységes Európai Államokba.” De nagyon szeretem még ezt is: „idő előtti ötletek nem léteznek, csak ki kell várni, amíg az alkalmas pillanat elérkezik” a megvalósításra. Ezt vallom én is, ezért áll közel hozzám. Végezetül pedig egykor Jean Monnet azt mondta: „Kétféle ember van. Az egyik valaki akar lenni, a másik valamit akar tenni. Én az utóbbihoz tartozom.” Úgy hiszem, én is.

 

Kérdezett: Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.