SZTE Info

A sejtkárosodás kialakulását és kinureninekkel történő kivédhetőségét vizsgálja 19 kutatócsoport Szegeden

Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással kapcsolatos egyes betegségeknél a sejtkárosodás kialakulását vizsgálják többféle megközelítéssel a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy európai uniós támogatású projektnek köszönhetően. Az SZTE három karáról (ÁOK, GYTK, TTIK) 16 kutatócsoport, míg az SZBK két intézetéből három kutatócsoport vesz részt a programban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Napjaink leggyakoribb népegészségügyi problémái a neurodegeneratív betegségek, a gyulladásos gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kórképek, amelyek hátterében álló pathomechanizmus nem teljesen ismert. A terápiás paletta hiányos, a rendelkezésre álló szerek sokszor csak a betegségek tüneteinek enyhítésére alkalmasak. A patológiás mechanizmusok jobb megismerése elengedhetetlen a terápiás megoldások kifejlesztéséhez és megfelelő alkalmazásához. A kutatók ezért vizsgálják a különböző körülmények között előforduló sejtkárosodás kialakulását.

A neurodegeneráció létrejötte a különböző betegségeknél eltérő lehet, de egyes aspektusai átfednek. Célunk olyan alapvető mechanizmusok feltérképezése, amelyek a neurodegeneráció mint általános jelenség hátterében állhatnak. Célunk továbbá a triptofán metabolizmus – különösen a kinurenin anyagcsere- neurodegeneratív, gyulladásos és kardiológiai folyamatokban történő vizsgálata az esetleges terápiás hasznosíthatóság végett, az új molekulák szintézise – mondta a projekt szakmai vezetője, Prof. Dr. Vécsei László.

 

A projektbe a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont azon csoportjai integrálódnak, amelyek az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással kapcsolatos kórképek pathomechanizmusát többféle megközelítéssel vizsgálják. Kihasználva a szegedi kollaborációs lehetőségeket – egyben a csoportok fizikai közelségét – a közös munka során egyfajta hálózatot alkotnak az egyes műhelyek.

Programunk célja, hogy a felsorolt csoportok kutatási kapacitását a neurodegeneratív, gyulladásos és kardiológiai kórképek vonatkozásában integrálja, és a külön-külön is kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóhelyek nemzetközi szinten is kiválónak minősülő műhelyt, „kiválósági központot” hozzunk létre – tette hozzá Vécsei László professzor.

 

A GINOP-2.3.2-15-2016-00034 Neurodegeneratív és immunológiai kórképek molekuláris biológiai alapjai: terápiás kísérletek kinureninekkel című projekt a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont konzorciumi együttműködésével valósul meg.


arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapAz elnyert támogatási összeg 1 462 065 700 Ft, amelyből az SZTE 1 334 349 724 Ft, míg az SZBK 127 715 976 Ft forrással rendelkezik a megvalósítás 4 éves periódusára. Az SZTE három karáról (ÁOK, GYTK, TTIK) 16 kutatócsoport, míg az SZBK két intézetéből 3 kutatócsoport vesz részt a programban. A projekt szakmai vezetője Prof. Dr. Vécsei László.


SZTEinfó

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.