SZTE Info

Docere, az SZTE JGYPK Tanító és Óvóképző Intézet tudományos folyóirata

Új folyóirattal gyarapodott a Szegedi Tudományegyetem amúgy is gazdag saját publikációs kiadványainak listája. A Docere, az SZTE JGYPK Tanító és Óvóképző Intézet tudományos folyóiratának bemutatására a főszerkesztőt, Tóth Sándor Attilát kértük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tanítani / tanítás, azaz Docere a címe új folyóiratunknak. Egyrészt mi tanítjuk intézetünk hallgatóit, és ez az oktató munka tudományos teljesítmény nélkül elképzelhetetlen. Másrészt ők fogják azt tanítani, amit tőlünk itt megtanulnak – magyarázta Tóth Sándor Attila. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet tudományos folyóiratának főszerkesztője a legkorszerűbb ismeretek átadási fórumának is tekinti a lapot.


Docere
Az irodalomtudománytól kezdve a természettudományokon át a művészetekig, több területről is várják a kéziratokat.

Publikációs lehetőséget kívántunk teremteni a kollégáknak. Ugyanis több folyóirat megszűnt az utóbbi időben és a társintézményekkel való kapcsolattartás új lehetősége is a Docere – indokolta a lapalapítást a Docere főszerkesztője. – Nem szeretnénk, ha belterjes lenne a lap, külső munkatársak szövegeire is számítunk. Így mi is közölhetünk például az ELTE és a szarvasi felsőoktatási intézmény periodikáiban. A szerkesztőbizottságban a Belorusz Köztársaságtól kezdve Ausztrián át Bulgáriáig több külföldi intézmény is képviselteti magát.

Egy évben négy tematikus szám megjelenését tervezik, a nyomtatás árát az SZTE JGYPK Tanító és Óvóképző Intézet (TÓKI) biztosítja. A lapterv Sonkodi Rita munkája.


Docere_kozonseg
Írói életműből villantanak föl részletet, irodalmi műveket is elemeznek az első, összevont lapszám szerzői. Például itt jelent meg az SZTE JGYPK TÓKI múlt évben elhunyt főiskolai docense, Sánta Gábor tanulmánya Fekete István lánytestvéreiről. A kutató munkásságának bibliográfiáját a munkáját folytató irodalomtörténész, Bíró-Balogh Tamás tanársegéd foglalta össze. Az intézetvezető Kakuszi Péter egy kevéssé ismert Márai-regény értelmezéséhez kínál adalékokat. A szegedi szerzők közül Tóth Sándor Attila főiskolai tanár (SZTE JGYPK) egy 17. századi Horatius kiadásról értekezik. A szikvizes emlékmozaikokról írt Fülöp Zoltán Ottó (ELTE). Az idegen nyelvű közlemények sorát Máté Zsuzsanna (SZTE JGYPK) főiskolai tanár nyitja: angol nyelven írt Kass János Madách-illusztrációiról. A bécsi partnerek tanulmányát német nyelven adja közre a Docere.


SZTEinfo - Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.