SZTE Info

Kiemelt_MEFESZgyules_561020

1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”

Hogyan lett 1956 szikrájának csiholója a szegedi Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége? A MEFESZ 1956. október 20-i szegedi nagygyűlésének követeléseit miért tették magukévá az ország egyetemistái és forradalmárai? Ezekre a kérdésekre a ma diákjai számára is átélhető és érthető válaszokhoz, az oktatáshoz többféle módszert kínál az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A közelmúltnak, így az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseinek az oktatására élményt nyújtó módszereket kínál az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport. A Jancsák Csaba, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docense által vezetett team kutatási tényeken alapuló módszertannal és tananyagfejlesztéssel kívánja támogatni a magyarországi történelemtanítást, és részben azt is, hogy az 1956-os szegedi egyetemi polgárok szerepe is méltó helyre kerüljön a köztudatban.

 

„Elégedetlen volt az ifjúság”


– Cserkészet. Hitoktatás. Kereszt az osztálytermek falán. Reggeli imádsággal induló napok… Aztán kékcédulás választások… És minden megváltozott… Kisdobosok, aztán úttörők lettünk. Lenin-Sztálin-Rákosi portré került az osztálytermek falára. Mozgalmi dalokat énekeltünk közösen, míg nem jött a tanár. A tanítási órákat egy háromsoros rigmussal zártuk – sorolta emléktöredékeit, jellemezte a múlt század ötvenes éveinek iskoláját az SZTE nyugalmazott vegyész oktatója, Pusztai Éva azon a könyvbemutatón, amelyen A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (1956) életútinterjúk tükrében című kiadványt ajánlották a mai diákok és egyetemisták figyelmébe. A Jancsák Csaba által szerkesztett kötetben a MEFESZ létrehozásának egykori kezdeményezői, vezetői, tagjai közül tízen – Ambrus János, Aszalós János, Bujdosó Alpár, Csete Iván, Hajtó Ödön, Hámori Károly, Horváth Tamás, Kiss Tamás, Pusztai Éva, Tóth Imre – szólalnak meg.


JCs_PE


Az 1936-os születésű Pusztai Éva fontosnak tartotta elmondani a könyvbemutatón is, hogy – kitűnő iskolai eredményei ellenére – viszontagságos módon érettségizhetett, került a szegedi egyetem első évfolyamos vegyészei közé. Így tudta érzékeltetni, hogy miért lett euforikus élménye 1956 októbere. Vegyészhallgatóként részt vett a szegedi egyetem Auditórium Maximumában a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége 1956. október 16-i alakuló ülésén, majd a MEFESZ követeléseit megszavazó 1956. október 20-i, a forradalom tüzét elindító nagygyűlésen.


– Elégedetlen volt az egyetemi ifjúság a menzával. Az orosz nyelv kötelezővé tétele ellen is érveltünk. A katonai fegyelmet követelő kollégiumok hangulatát riasztónak találtuk – villantott fel néhány képet az 1956-beli szegedi egyetemisták mindennapjaiból Pusztai Éva, aki a 61 évvel ezelőtti őszön úgy érezte: végre levegőhöz jutnak.


MEFESZ_AudMax


„Én csak egy voltam abból a sokaságból, akik egyáltalán ott mertek lenni, ott voltak, végig élték, lelkesedtek” – emlékezett az október 20-i nagygyűlésre, amelyen már a szegedi egyetem olyan professzorai is megjelentek, akik támogatták tanítványaik követeléseit.


 

A szegedi 12 pont


A MEFESZ programját és követeléseit az 1956. október 20-i nagygyűlésén Kiss Tamás joghallgató ismertette. A nyugalmazott jogász, dr. Kiss Tamás is elmondta élményeit Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája a szegedi MEFESZ című könyvének bemutatóján.


„A MEFESZ programjának első részét a szegedi hallgatókat érintő speciális diákszociális és érdek-képviseleti követelések alkották. Azonban (…) a szövetség nem kizárólag hallgatói érdek-képviseleti szervezetként határozta meg magát. (…) Ezen az október 20-i programalkotó nagygyűlésen közéleti és politikai követeléseket is megfogalmaztak – összegzett a szerző.


56_MEFESZ_1020


Az „elmúlt időszak bűneiért” felelősök bíróság elé állításától kezdve a sajtószabadság helyreállításán és az szovjet csapatok eltávolításán át az 1848-as Kossuth címer visszaállítása követeléséig felsorolt 12 pont az egyetemi ifjúság probléma-felvetése mellett megoldást is javasolt. Ezzel – Jancsák Csaba értékelése szerint – „a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált”. A szegedi MEFESZ követeléseiből lettek az 1956-os forradalom követelései.

 


Családtörténetek és a kollektív emlékezet


– Amíg lehet, addig a nagy idők részeseit és elszenvedőit szeretnénk megszólaltatni – magyarázta Jancsák Csaba, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére napvilágot látott két könyve bemutatójára miért hívott beszélgetőtársnak szemtanúkat is. – Katalizátorok ezek a kiadványok: bemutatójuk alkalmat ad ahhoz, hogy a történelmi napok átélői és szereplői meséljenek, felidézett élményeikkel segítsenek átélhetővé tenni a mai fiatalok számára is a történelmet, közelmúltunk nagy történéseit.


Húsz éve, akkor pályakezdő történelem szakos tanárként Jancsák Csaba azt tapasztalta, hogy diákjai nemigen hallottak otthon történeteket arról a közelmúltról, amelyet szüleik és nagyszüleik átéltek. Az ezredfordulón, immár szociológus kutatóként az ifjúság és szervezeteink története felé fordult érdeklődése. Amikor egyik adatközlője, Pikó András elmondta az 1988. szeptember 24-i Aud.-Max-beli diákgyűlésről, hogy ott és akkor ők arra is gondoltak: e helyen született meg a MEFESZ, akkor e nyomon tovább haladva készítette el 1998-ban az első interjúját dr. Kiss Tamással, a MEFESZ alapítójával. (Dr. Kiss Tamás a nyilvánosság előtt először a Szegedi Egyetem 1990. február 5-i számában megjelent interjúban beszélt a szegedi MEFESZ igaz történetéről, válaszolt a kérdésre: "Szegeden kezdődött az 1956-os forradalom?") Az utóbbi években dr. Kiss Tamás fontosnak tartja, hogy október 16-án a szegedi egyetemistákkal együtt emlékezzenek az 1956-os MEFESZ alapítására.


JCs
Jancsák Csaba és az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport legutóbb 2017. október 10-én, az MTA székházában, a Tantárgy-pedagógiai kutatási program konferenciáján számolt be munkájukról. Fotó: Szigeti Tamás


– Leletmentés és forrásgenerálás a célja az SZTE Oral History Kutatócsoportunknak – jelenti ki Jancsák Csaba. A vezetésével dolgozó csapat hangképes felvételeket is készített az 1956-os szereplőkkel. A Belvedre Meridionale Kiadóval karöltve számos, az 1956-os forradalom és szabadságharc szegedi történéseit feldolgozó mű megjelenését támogatták. A kiadó Szemtanú – Fiatalok, mint a történelem szereplői könyv-sorozatában az elmúlt 20 évben 12 kötetet jelentettek meg.


– A kollektív emlékezetünk a családtörténeteken át hagyományozódik át – véli az oktatáskutatóként publikáló Jancsák Csaba. Példaként említette, hogy 2016-ban az általános és középiskolások körében végzett időmérleg vizsgálat eredményeként kiderült: a családok napi életritmusában fél óra jut a beszélgetésre. – Milyen történetekről beszélgettek családi körben? – kérdeztük 2016 novemberében, vagyis az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Kiderült: a családoknak csak 10 százalékában esett szó valamilyen történelmi eseményekről, minden második esetben jött elő 1956. A baráti körben szokásos beszélgetések zömében, 12 százalékában az amerikai elnökválasztás volt a téma, nem 1956 – közölte a megdöbbentő adatot Jancsák Csaba.


Három, nagyító alá tett témaköre közé 1956-ot is beemelte a Jancsák Csaba által vezetett, 2016-ban megalakult MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport. A team életútinterjúkat készít, illetve azt kutatja, hogy 1956, a II. világháború és a magyarországi holokauszt témakörének tanítása során miként lehet alaklamzni szemtanúkkal készített videointerjú részleteket. A pedagógusoknak olyan videofelvételeket is hozzáférhetővé tesznek a www. eyewitness.hu honlapon, amelyek beépíthetők az iskolai tananyagba. Így a jövendő fiataljai számára is átélhetővé és érthetővé tennék a múlt század fordulatot hozó eseményeit, köztük az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan jeles napjait, mint 1956. október 20., amelyet az akkori Szabad Európa Rádió nem véletlenül jellemzett úgy, hogy „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Archív, Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig
  • szeptember 20.
    12:00 - 13:00
  • szeptember 20.
    14:00 - 15:00
    Az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 20.
    16:00 - 17:00
    Program:
    16.00 Megnyitó
    16.15 Boros Gábor (KRE-ELTE): Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
    16.45 Kérdések és válaszok
    17.00 Rembeczki Eszter (SZTE): Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában
    17.20 Schmal Dániel (PPKE)
    17.40 Pavlovits Tamás (SZTE): A kora újkori filozófiai kánon problémái
    18.00 Szünet
    18.15 Vita
  • szeptember 20.
    16:00 - 18:00
    At the opening event of the 2019/20 season, IATEFL Creative Café hosts Beatrix Price (ELTE), an experienced teacher and teacher trainer, who invites us to explore aspects of teaching young learners and upper primary pupils.
    Movement And Games in the (Interactive) Class - MAGIC: We are not magicians but we can bring some MAGIC into the EFL classroom. With movement and games, songs and rhymes we can engage our learners, help serve their physical development and support flexible, mobile thinking. With different low- and high-energy level activities we can maintain good discipline, create an ideal framework for the lesson and optimise timing to achieve lesson objectives. We can develop our learners’ fine and gross motor skills through movement, their imagination through role-play and their social competence through group and pair work. Second language acquisition is a fairly long but delightful journey for the child, full of excitement and challenge, from movement to understanding, from a global, universal totality to individual mastery.