SZTE Info

Társadalmi innováció kutatás az SZTE vezetésével

A Szegedi Tudományegyetem 1,493 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy az általa vezetett négytagú konzorcium kialakítson és működtessen egy sikeres, nemzetközi beágyazódással bíró, interdiszciplináris kutatói hálózatot a fenntartható és inkluzív társadalomfejlesztés területén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Átütő, nemzetközi sikereket is felmutató kutatási beszámolók elsősorban a természettudományi és műszaki területeken látnak napvilágot, amely azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom- és gazdaságtudományok szűkölködnének a nemzetközi jelentőségű eredményekben. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projektben most éppen ezek a területek kapnak lehetőséget hálózati szervezettségük és aktivitásuk fokozására, amely meghozhatja számukra a nemzetközi láthatóságot. A társadalmi innovációt vizsgáló hazai kutatói szerveződések mellett ez legfőképp a nemzetközi keretekben végzett kutatási programok eredményeképpen érhető el. Így a program nagy hangsúlyt fektet a Kárpát-medencei és európai hálózati együttműködések erősítésére. Ennek részeként, a tudományos kapacitások bővítésével és fenntartható fejlesztésével új együttműködéseket tudnak kialakítani az intézmények az egyre nagyobb jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési színtéren.


Az utóbbi években a kutatás-fejlesztési források főként a vállalati szektornál koncentrálódtak, de e források egyre növekvő súlya, valamint a tudományos kapacitások nagysága ellenére a régió részvétele a Horizont 2020 és más európai kutatási programokba jellemzően alacsony. Éppen ezért a hároméves projekt növelni kívánja a bevont felsőoktatási intézmények Horizont 2020 projektekben való részvételi arányát is, lehetőséget teremtve a partnerség-építésre, valamint a hazai és európai kutatóműhelyek között meglévő együttműködések erősítésére. Konferenciák, szakmai workshopok és egyéb célzott találkozók adnak alkalmat a kedvező Kárpát-medencei regionális kapcsolati lehetőségek kiaknázására, kutatói információ-cserére.


A kutatói hálózatok kiépítése és nemzetköziesítése mellett az intézményeknek lehetőségük nyílik a kutatási humán erőforrások fejlesztésére és a szakmai kompetencia közvetítésére is; szerepet vállalnak a társadalmi-gazdasági-jogi folyamatokban. A 2020 júniusáig tartó program alapkutatása három, az innovativitást alapjaiban érintő kérdéskört tanulmányoz: a technológiai innovációk hatását a gazdálkodó szervezetekre és a foglalkoztatásra; a társadalmi innováció szervezeti; valamint szervezetközi és hálózati dimenzióit.


A nagyszabású projekt megvalósításába összesen közel 125 kutatót, valamint 60 fiatal kutatót, doktoranduszt és doktorjelöltet vonnak be, de az érintett karok hallgatói is lehetőséget kapnak a személyes fejlődésre, nemzetközi kutatási tapasztalatszerzésre. A konferenciák, kutatói utánpótlást támogató programok, nemzetközi oktatói és kutatói mobilitási támogatások eredményeképpen több mint 250 publikáció készül, ebből több mint 50 idegen nyelven, továbbá csaknem 100 hazai és nemzetközi tudományos előadás hangzik majd el.


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZAAz EFOP-3.6.2-16 Tematikus kutatási hálózati együttműködések című felhívás keretében, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével megvalósuló projektet az Európai Unió támogatja, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. A projektről bővebben itt olvashatnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.