SZTE Info

_MG_1377

Festőmaraton a TIK-ben a pszichiátriai diszkrimináció ellen

Hatvan festőállvány és több mint 10 kilogramm festék várja a József Attila Tanulmányi és Információs Központba látogatókat. A Psychart 24 festőmaraton ideje alatt – szeptember 22. 12 órától szeptember 23. 12 óráig – hivatásos, art brut és amatőr alkotók közös térben, képekkel fogalmazzák meg érzéseiket azzal a céllal, hogy csökkentsék a pszichoszociális fogyatékossággal kapcsolatos előítéleteket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Első alkalommal szervezték meg Szegeden és Budapesten a Psychart 24 elnevezésű festőmaratont. A kezdeményezés célja, hogy a művészet eszközeit felhasználva segítse a pszichoszociális fogyatékossággal kapcsolatos előítéletek és diszkrimináció csökkentését, és hozzájáruljon a pszichiátriai betegek köré épült falak ledöntéséhez. Az alkotókhoz szeptember 23-án 12 óráig bárki csatlakozhat, a részvétel ingyenes, a felszerelést a szervezők biztosítják.


Kálmán János, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika tanszékvezető professzora elmondta, az „antistigma program” célja, lehetőséget biztosítani arra, hogy a pszichiátriai és lelki zavarokkal rendelkezők, az egyetemisták és városlakók közösen alkothassanak. Hozzátette: a világ egészségügyi statisztikáit sokszor nem a daganatos, vagy a szív- érrendszeri betegségek vezetik, hanem a pszichiátriai zavarok, a depresszió és a függőségi problémák.


Hangsúlyozta: a szegedi Pszichiátriai Klinikán régóta szerveznek kreatív, művészetterápiákat alkotó műhelyeket a fekvő betegek számára. A 170 ágyas Klinika nemcsak Szeged, hanem a régió betegeinek ellátását is biztosítja, legyen szó szkizofrén, depressziós, öngyilkossággal vagy krízis helyzettel küzdő páciensekről.


- A betegeknél nemcsak a gyógyszeres, hanem a művészetterápiás kezelés is segíthet a diagnózis megállapításában, kezelésében. A 18 év alatti korcsoportban alapvető fontosságú a művészetterápia, a gyerekek közös rajzolással például könnyebben kifejezik a lelki állapotukat, érzéseiket, családi problémáikat. A felnőttnek esetében szinte bármelyik pszichiátriai zavarban segíthet a művészet, mind a diagnózis, mind a terápia során. Egy Alzheimer-kóros betegnél például az elkészített képek nyomon követésével látható az, hogyan kezdi átértékelni a valóságot, hogyan veszít el a fogalmakat, ugyanakkor az érzelmi képességei nem változnak - fogalmazott a professzor.


Az elkészült képeket szakmai zsűri értékeli, majd egy országos vándortárlatot állítanak össze. A legjobbakat árverésre bocsátják, a befolyt összeget a szegedi Pszichiátriai Klinika sportpályájának felújítására fordítják.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.