SZTE Info

A klímaváltozásról tartottak pedagógus workshopot az SZTE-n

A természettudományi szakterülettel foglalkozó pedagógusoknak tartottak szemléletformáló előadásokat és interaktív foglalkozásokat az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „Klímaváltozással kapcsolatos ismeretek a közoktatásban” című rendezvényen a klímaváltozás fontosabb kérdéseit vitatták meg, és olyan módszerekről tanácskoztak, amelyekkel hatékonyabbá tehető az oktatásban a környezettudatos szemléletformálás.


A rendezvény megnyitóján Kovács Beáta a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke elmondta: a 2016-ban elindított Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében életre hívott, 30 millió forintnyi keretösszegű, száz százalékban európai uniós forrásból finanszírozott projektben a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével elkészült Csongrád megye klímastratégiája. A dokumentáció célja a klímavédelmi törekvések támogatása, valamint a szemléletformálást elősegítő intézkedési javaslatok meghatározása. Hozzátette: a projekt kiemelt célja a klímatudatos szemléletformálás, ezért olyan rendezvényeket szerveznek, amelyekkel felhívhatják a figyelmet a klímaváltozás negatív hatásaira már a legkisebb korosztály köreiben is.


IMG_4964


Az SZTE TTIK dékánja, Dr. Mucsi László azt emelte ki, hogy a szegedi egyetem természettudományi kara az egyik legnagyobb vidéki képzőhely, a kar oktatási, kutatási potenciálját a legmegfelelőbb módon hasznosították a klímastratégia megalkotásakor. A klímatudatosság mellett a környezettudatosságra is nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásban, a szemléletváltást pedig a tanárok tudják a leghatékonyabban közvetíteni a diákok felé – mondta.

– Az éghajlatváltozás jelensége egyre inkább ismert a közvélemény számára, de annak okai és hatásai, a hatások mérséklése és az érintettek szerepvállalásának lehetőségei terén szemléletformálásra van szükség. Ezért kulcsfontosságú a pedagógusok legkorszerűbb ismeretekkel való megismertetése. Erre nyílik kiváló alkalom a workshopon, hiszen a résztvevők gyakorlati, interaktív módon ismerkedhettek meg az újdonságokkal – fogalmazott Dr. Gulyás Ágnes egyetemi adjunktus.


klimastrategia_ws
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők.
 

Előadásában olyan felmérések eredményeit ismertette, mellyel rávilágított azokra a mindennapi teendőkre, amelyeket mindannyian alkalmazhatunk a klímavédelem érdekében. – Az energiapazarlás csökkentése érdekében kapcsoljuk ki a háztartásban lévő elektromos készülékeket, használjunk energiatakarékos vagy led izzókat. Ha egy évben csak annyi vizet forralunk fel, mint amennyire szükségünk van egy teához és nem töltjük tele a vízforralót, akkor éves szinten, 300 teával számolva, 20kWh energiát spórolhatunk meg. Ha a lakásban lévő technikai berendezések közül csupán hármat lekapcsolunk teljesen és nem stand by módba hagyjuk, akkor körülbelül egy év alatt 105 kWh áramot spórolhatunk meg. Ha a világító berendezésekben led technológiát használunk, és a lakásunkban 6 darab 60 wattos izzót 5 wattos led izzóra cserélünk, akkor éves szinten 540 kwh energiát takaríthatunk meg. A percenként 10 cseppet csöpögő csap által elpazarolt vízzel egy év alatt 14 darab 150 literes fürdőkádat tölthetünk meg – sorolta a példákat, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék vezetője.


A rendezvényen résztvevő pedagógusok a mindennapi oktató-nevelő munkájukban jól hasznosítható, gyakorlati ismeretekkel gazdagodtak. A rövid elméleti előadások mellett módszertani gyakorlatokon is részt vettek.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *