SZTE Info

IMG_2807-2

100 éves Gábor Miklós, az SZTE professor emeritusa: a sikerkönyvek a tudós pályájának mérföldkövei

Boldog embernek vallotta magát 100. születésnapján, 2018. január 30-án is Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar bensőséges ünnepségen köszöntötte a jubiláló farmakológust.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A 100. születésnapomon, összegzésképpen kimondhatom: sorsom, hogy mindig oda kerültem, ahol segítségre volt szükség. Boldog vagyok, mert az Isten megadta, hogy teljes szellemi frissességben élhessem meg ezt a napot – fogalmazott Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar 2018. január 30-án 100. éves professor emeritusát bensőséges születésnapi ünnepségen köszöntötték tanítványai, kollegái és tisztelői.


Gabor_M_100_1

 

„1918. január 30-án Szegeden születtem. Egyetemi tanulmányaimat 1936-tól a Ferenc József, illetve a Horthy Miklós Tudományegyetem Természettudományi Karán folytattam, s diplomát is ott szereztem (1942). Egyetemünkön 1945. október 1. óta dolgozom” – kezdődik Gábor Miklós önéletrajza. A jubiláló farmakológus professzor munkásságát a kutatás és oktatás iránti mély elkötelezettség jellemzi – hangsúlyozta köszöntőjében a két tanítvány, Hohmann Judit, az SZTE GYTK dékánja és Zupkó István, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetője.


Gabor_M_100_2

A kamillavirágból előállított „kék olajjal”, a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett szegedi egyetemi Gyógyszertani Intézetben kezdődött Gábor Miklós kutatói pályája. A II. világháború dúlta egyetemi laboratóriumból kikerülő hatóanyag – Jancsó professzor ötlete nyomán és a szegedi klinikai vizsgálatok eredményeként – rekord gyorsasággal gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott. Így aztán Gábor Miklós is hozzájárult ahhoz, hogy 1947 óta kapható a patikákban az úgynevezett renyhén gyógyuló sebek kezeléséhez használatos Azulenol kenőcs.

 

Különleges monográfiákban adta közre kutatómunkája eredményeit Gábor Miklós: minden könyve az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot, s köteteihez a szakma világhírű képviselői írtak előszót. A szegedi gyógyszertani intézetbeli kísérleteit összegezi az 1960-ban megjelent első művében, amely egyedülinek számít abból a szempontból is, hogy előszavát Jancsó Miklós professzor írta.

 

Franciaországi ösztöndíjas tapasztalatait is beépítette abba a kötetébe, amely a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Ehhez az angol nyelven írt kötetéhez az előszót a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert adta. A könyvet német nyelvre is lefordították, ami mutatja a szakmai siker nagyságát. A kapilláris rezisztencia farmakológiája című könyve a világhírű stresszkutató, Selye János előszavával jelent meg. A következő nagy munkát a flavonoidok és a rokon származékaik farmakológiájáról szóló monográfia jelentette.


Gabor_M_100_3

 

95 éves volt Gábor Miklós, amikor megjelent a kísérletes gyulladások egér modelleken témakörhöz kötődő monográfia-sorozatának harmadik kötete. Az új kutatási irányról tanúskodó, 2000-ben megjelent első kötethez az előszót a szakmai tekintélynek számító Nobel-díjas John Vane írta. A második kötet 2007-ben, a harmadik 2013-ban került ki a nyomdából.


Gabor_M_100_4

 

Töretlen lelkesedéssel kutat szinte a mai napig Gábor Miklós, akitől a 100. születésnapján megkérdeztük: mit kívánt, mikor ünnepi tortáján elfújta a gyertyát. A szegedi egyetem professor emeritusa mosolyogva válaszolta: jó egészséget és azt, hogy előadást tarthasson, például a könyveiről, amelyek egy tudós pályájának mérföldkövei.


SZTEinfo - Ú. I.

Fitók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.
  • március 7.
    14:00 - 15:30
    Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének diplomatája Eric Watnik érkezik Szegedre, hogy előadásában felvázolja, mit és milyen módon ad hozzá a kultúra két ország kapcsolatának alakulásához. Az esemény az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézete és a hamarosan nyíló American Corner Szeged közös szervezésében valósul meg. Az előadás angol nyelvű, a részvétel ingyenes.