SZTE Info

IMG_2807-2

100 éves Gábor Miklós, az SZTE professor emeritusa: a sikerkönyvek a tudós pályájának mérföldkövei

Boldog embernek vallotta magát 100. születésnapján, 2018. január 30-án is Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar bensőséges ünnepségen köszöntötte a jubiláló farmakológust.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A 100. születésnapomon, összegzésképpen kimondhatom: sorsom, hogy mindig oda kerültem, ahol segítségre volt szükség. Boldog vagyok, mert az Isten megadta, hogy teljes szellemi frissességben élhessem meg ezt a napot – fogalmazott Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar 2018. január 30-án 100. éves professor emeritusát bensőséges születésnapi ünnepségen köszöntötték tanítványai, kollegái és tisztelői.


Gabor_M_100_1

 

„1918. január 30-án Szegeden születtem. Egyetemi tanulmányaimat 1936-tól a Ferenc József, illetve a Horthy Miklós Tudományegyetem Természettudományi Karán folytattam, s diplomát is ott szereztem (1942). Egyetemünkön 1945. október 1. óta dolgozom” – kezdődik Gábor Miklós önéletrajza. A jubiláló farmakológus professzor munkásságát a kutatás és oktatás iránti mély elkötelezettség jellemzi – hangsúlyozta köszöntőjében a két tanítvány, Hohmann Judit, az SZTE GYTK dékánja és Zupkó István, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetője.


Gabor_M_100_2

A kamillavirágból előállított „kék olajjal”, a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett szegedi egyetemi Gyógyszertani Intézetben kezdődött Gábor Miklós kutatói pályája. A II. világháború dúlta egyetemi laboratóriumból kikerülő hatóanyag – Jancsó professzor ötlete nyomán és a szegedi klinikai vizsgálatok eredményeként – rekord gyorsasággal gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott. Így aztán Gábor Miklós is hozzájárult ahhoz, hogy 1947 óta kapható a patikákban az úgynevezett renyhén gyógyuló sebek kezeléséhez használatos Azulenol kenőcs.

 

Különleges monográfiákban adta közre kutatómunkája eredményeit Gábor Miklós: minden könyve az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot, s köteteihez a szakma világhírű képviselői írtak előszót. A szegedi gyógyszertani intézetbeli kísérleteit összegezi az 1960-ban megjelent első művében, amely egyedülinek számít abból a szempontból is, hogy előszavát Jancsó Miklós professzor írta.

 

Franciaországi ösztöndíjas tapasztalatait is beépítette abba a kötetébe, amely a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Ehhez az angol nyelven írt kötetéhez az előszót a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert adta. A könyvet német nyelvre is lefordították, ami mutatja a szakmai siker nagyságát. A kapilláris rezisztencia farmakológiája című könyve a világhírű stresszkutató, Selye János előszavával jelent meg. A következő nagy munkát a flavonoidok és a rokon származékaik farmakológiájáról szóló monográfia jelentette.


Gabor_M_100_3

 

95 éves volt Gábor Miklós, amikor megjelent a kísérletes gyulladások egér modelleken témakörhöz kötődő monográfia-sorozatának harmadik kötete. Az új kutatási irányról tanúskodó, 2000-ben megjelent első kötethez az előszót a szakmai tekintélynek számító Nobel-díjas John Vane írta. A második kötet 2007-ben, a harmadik 2013-ban került ki a nyomdából.


Gabor_M_100_4

 

Töretlen lelkesedéssel kutat szinte a mai napig Gábor Miklós, akitől a 100. születésnapján megkérdeztük: mit kívánt, mikor ünnepi tortáján elfújta a gyertyát. A szegedi egyetem professor emeritusa mosolyogva válaszolta: jó egészséget és azt, hogy előadást tarthasson, például a könyveiről, amelyek egy tudós pályájának mérföldkövei.


SZTEinfo - Ú. I.

Fitók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 29.
    18:00 - 20:00
    Az asztalnál minden eldől! - Görög Ibolya előadása
  • május 30.
    10:00 - 11:00
    A kiállítást megnyitja Révész Róbert, fotográfus.
  • május 31.
    16:00 - 17:00
    Az ‘Egyetemi szerzők, kiadók, műhelyek’ előadássorozat keretei között Palotás Zsolt mutatja be új kötetét: Bejek, korzárók és diplomaták – A Tuniszi Kormányzóság kapcsolatai a nyugat-európai országokkal és az Egyesült Államokkal, 1605-1830. A szerzővel Ferwagner Ákos, a BTK Történeti Intézetének docense beszélget.
  • június 4.
    18:00 - 20:00
    Prof. dr. Szabó Gábor egyrészt a Szegedi Tudományegyetem rektoraként, másrészt akadémikusként/fizikusként, s végül, de nem utolsósorban a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként hallatlanul széleskörű tapasztalatokat szerzett az elmúlt évtizedekben arról, miért és hogyan működik hazánkban, régiónkban és Szegeden az innováció.
  • június 5.
    17:00 - 18:00
    Az algériai háború – 1954-1962 című, az Universitas Szeged Kiadó gondozásában megjelent könyvéről a szerzővel, J. Nagy László professzorral (SZTE BTK) Újszászi Ilona újságíró, az SZTE NKI közkapcsolati koordinátora beszélget – a 89. Ünnepi Könyvhéten. (A könyvbemutató része a „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozatnak.)