SZTE Info

Kiemelt_SZG_innovaciorol

Innováció: közhely, vagy a jövő záloga? – Prof. Dr. Szabó Gábor előadása a Szeged TV műsorán

Mi az innováció? Erre az alapkérdésre is válaszolt Prof. Szabó Gábor akadémikus, a MISZ elnöke a Mentor(h)áló projekt fölkérésére tartott előadásán. A jövőbe mutató problémákat feszegető előadásról készült felvételt a Szeged TV először 2018. július 16-án tűzi műsorra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem tisztségétől búcsúzó rektoraként, továbbá fizikus professzorként és akadémikusként, illetve a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként gyűjtött tudását és tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával 2018. június 4-én Prof. Dr. Szabó Gábor. Az SZTE Mentor(h)áló projektje részét jelentő Pedagógiai esték előadássorozatban arról beszélt, hogy miért és hogyan működik hazánkban, régiónkban és Szegeden az innováció.

 

Mi a szerepe az innovációnak egy-egy közösség, térség fejlődésében, hogyan járul hozzá a gazdaság és a mindennapok gyarapodásához? Mit jelent az innováció vezérelte gazdaság? Miért alakulhatott ki vita az alap- és az alkalmazott kutatás között? Milyen modellekkel vázolható az innovációs folyamat? Hogyan hasznosulnak a kutatási eredmények? Milyen Magyarország innovációs helyzete? Miért beszélhetünk az ún. „negyedik ipari forradalomról”? Ebben az új rendszerben hol az ember helye? Miért szükségszerű a társadalmi innováció? Ebben a folyamatban mi lehet a felsőoktatás helye és mi a Szegedi Tudományegyetem speciális szerepe? E kérdésekre választ kap a Szeged TV nézői is.

 

Prof. Dr. Szabó Gábor sajátságos, csak rá jellemző humorral fűszerezett előadását a Szeged TV nézői is élvezhetik 2018. július 16-án (hétfőn) 17 óra 30 perctől első alkalommal. A 2018. június 4-i előadás alapján szerkesztett műsort megismétlik: 2018. július 17-én 9 órától, 18-án 16 óra 25 perctől, míg 22-én 22 óra 10 perctől.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében