SZTE Info
nyito

Nyitás és identitás – Martonyi János, az SZTE ÁJTK professor emeritusának könyvbe zárt hitvallása

Honnan érkezett Martonyi János? Miben remekelt? Hogyan alakult át a világról alkotott képe? E kérdésekre is választ kapunk az SZTE emeritus professora, Magyarország 1998-2014 közötti külügyminisztere legújabb könyvét olvasva. A Nyitás és identitás címmel megjelent művet az SZTE ÁJTK három professzora mutatta be az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ki lehet-e hát szabadulni a bezárkózás és a nyitottság közötti kötelező választás kényszeréből? Hogyan hatnak egymásra a geopolitikai és a világgazdasági változások? Gyorsul-e vagy lassul a globalizáció a gazdaság, a kultúra és a technológia területén? Vannak-e abszolút érvényű univerzális értékek és normák? Hogyan alakítható a jog eszközeivel a világ? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék professor emeritusa legújabb könyvében. A Nyitás és identitás: Geopolitika, világkereskedelem, Európa című, az SZTE ÁJTK Pólay Elemér Alapítvány gondozásában megjelenő kiadványt 2018. június 20-án a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, 21-én pedig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában mutatták be.


A szegedi konyvbemutatón készült összes fotó megtekinthető itt.


Martonyi_konyvbemutato_BE_TL_MJ_NCSI

 


Az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottság programján, a szegedi könyvbemutatón Balogh Elemér professzor, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja mondott köszöntőt, idézte föl Martonyi Jánossal és az ugyancsak jogtudós édesapjával, a száműzött kolozsvári egyetem professzoraként Szegedre érkező id. Martonyi Jánossal kapcsolatos személyes emlékeit.

 

 

Ellentét vagy párhuzam a kettősségben?

 

Nagyívű esszében tárta a könyvbemutató közönsége elé a Martonyi-művel kapcsolatos gondolatait Trócsányi László, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék professzora, igazságügyi miniszter.

 

– Martonyi János írásában Jean Monnet és Charles de Gaulle ugyanúgy nyomot hagyott, mint ahogy a két francia politikus hatott az európai és az Európáról szóló gondolkodásra – mutatott rá Trócsányi László. Szerinte a két francia politikus pályáját és történetét párhuzamos életrajzban lehetne és kellene megírni, hiszen egy korban éltek, 10 éves differenciával, mindketten harcoltak a szabad Franciaországért, ugyanakkor a világot 1945 után teljesen másképp látták. – Kinek is van igaza ebben a vitában? – tette föl a kérdést az előadó. A Martonyi János könyvét olvasó Trócsányi László szerint Monnet esetében a közös szuverenitás, közös gondolkodás, közös intézmények problémakörére esik fény, míg de Gaulle esetében a szuverenizmus és a nemzeti identitás jelenik meg. – Ez a két ember jelentős nyomot hagyott a koron, és vele együtt Martonyi Jánoson is, akinek könyvében ez a két gondolkodás ötvöződik, és én úgy gondolom, a szerző önmagával is vitatkozik: billeg a Monnet-i és a de Gaulle-i eszmerendszer között. Ez a kettősség koronként változik nála, mindig másik eszme erősödik meg.


Martonyi_konyvek

A kettősség Martonyi János könyvének a címében is fellelhető. A Monnet-féle gondolkodáshoz kötődik a „nyitás”, míg az „identitás” a de Gaulle-féle felfogást tükrözi. – A cím provokatív, hiszen, hogyan fér meg egymás mellett a nemzettudat és az európaiság, a szabadság és a rend? Ezek kvázi egymással feleselő kifejezések, ugyanakkor mégiscsak összhangban kell állniuk. Szabadság – rend, identitás – nyitás, nemzettudat – európaiság, és így tovább – sorolta Trócsányi László.

 

 

Vitába süllyedő EU

 

Milyen Európa-kép bontakozik ki tehát a Martonyi-kötetből? Trócsányi László szerint ez a kép változó. Hasonlít egy olyan festményhez, amelyre újra és ráfest valaki. – Amikor Martonyi elindul, egyértelműen Monnet a meghatározó számára, egészen 2002-ig – vélekedett Trócsányi László a szerző írásait elemezve. Szerinte de Gaulle eszmerendszere 2005-től érezteti hatását: a francia sikertelen népszavazás okozza az első törést az európai integráció történetében és fejlődésében. – Kialakul egy kölcsönös bizonytalanság Kelet és Nyugat között: Nyugaton egyfajta „lenézés” tapasztalható Közép-Európa irányába, Közép-Európában pedig valamifajta „kisebbségi érzés” Nyugattal szemben.

 

Az EU-ban a hatalmi szintek közötti munkamegosztás, a szubszidiaritás valóban megvalósul-e? A hatáskörök elosztása megfelelő-e? Az Európai Unióban olyan új kérdések merülnek fel, amelyek addig nem voltak az asztalon, senki nem beszélt ezekről. Martonyi János könyve ezen szakaszának a vezérmotívuma az, hogy helyre kell állítani a 3 dimenziót: a politikai külső dimenzióban, a pénzügyi-intézményi-jogi dimenzióban és a kulturális dimenzióban kell állást foglalni.


Martonyi_Janos

A külső dimenziót Európa határvédelmi politikáját jelentheti, a közös külsőpolitikát és a biztonságpolitikát. Martonyi János írásaiból kitűnik: egyértelműen állást foglal amellett, hogy erre az irányra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. A közös európai védelmi politikát már de Gaulle is szorgalmazta az 50-es években. Ekkor ismeri el Martonyi, hogy de Gaulle-nak igaza van: a rendszer identitás, Európa önállósága, önereje, védelmi képessége fontos elem.

 

 

A civilizációk összecsapása

 

Az angolszász világnak miért van nagyobb befolyása arra, hogy a világban történő események hogyan érintik Európát? A válaszhoz tartozik 2001. szeptember 11. szimbolikus dátuma, amelynek jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. – A civilizációk összecsapásának kapuja előtt állunk? – kérdezte a Martonyi János könyvét elemző.

 

– Hatalmi átrendeződés folyik Európa rovására. Egy töredező világrendről beszélünk – fogalmazott Trócsányi László. Lehet-e egyáltalán egységes világrend, az identitások sokfélesége mellett? Tulajdonképpen mi is az az identitás? Ezzel a fő kérdésnek a megfogalmazásával ki is jelölte a saját helyét a szerző és az elemző. A néhai amerikai filozófusnak a levessel kapcsolatos példabeszédére utalva húzta alá Trócsányi László, hogy nincs univerzális absztrakt nyelv, illetve: az identitások egymásra épülnek, erősítik egymást.


Martonyi_konyvbemutato_TL_MJ

 

– Az identitás egyrészt a múltban gyökerezik, szellemi és lelki örökségként kapjuk, de üzenete a jövőnek szól – utalt Trócsányi László a Martonyi-könyvnek a civilizációk háborújával, a szuverenitás és európaiság összefüggéseivel foglalkozó részleteire. Megállapította: könyvét Martonyi János szabadgondolkodó emberként írta meg.

 

 

Az önazonosság és a félelem

 

– A tömörség jellemzi Martonyi János művét – jelentette ki Nagy Csongor István, az SZTE ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszéket vezető egyetemi tanár. Az egykori mesterét, Martonyi Jánost a tanszékvezetésben is követő professzor recenziója a nemzetközi kereskedelem problémaköré szerveződött.

 

– A nyitás és identitás című könyv egy sok állomásból és összetevőből álló életmű leképezése. Két fontos kérdést vet fel a mű, ez fogja át a kötetet. Ezek pedig az identitás és a globalizmus – fogalmazta meg a Martonyi János életművében is megjelenő kettőséget Nagy Csongor István.


Martonyi_J_es_Nagy_Cs_I

 

A kötet nyitás és identitás részéből, illetve az életműből és a személyes tapasztalatából is ugyanaz a következtetést vonta le Nagy Csongor István. Konklúziója az a furcsa oximoron, hogy a nyitás és az identitás között igazából nincs feszültség. – Attól van feszültség, ha az identitás nem elég erős, ha izolálódni akarunk, ha el akarunk bújni, ha nem akarunk kommunikálni a világgal. Ha erős az identitásunk, akkor nem félünk másoktól – hangsúlyozta a recenzáló.

 

A világ ma elképesztő sebességgel nemzetköziesedik. Az előadó szerint jelentős probléma, hogy nem értjük a világot, mivel nagyon összetett, a laikusoknak már-már átláthatatlan. – A kérdés az, hogy miként próbáljuk megközelíteni ezt a komplexumot, amit nem ismerünk? Megőrizzük a félelmet, vagy megpróbáljuk megérteni és használni azt? Ebben az esetben „nem félni” az nemcsak „intellektuális dolog”, hanem érték is egyúttal. Mert a félelem befolyásolja a mentális képességeket. E szempontból Bibó István gondolata, vagyis hogy „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, azt jelenti, hogy aki fél, az nem tud reális döntést hozni.

 

 

Fókuszban a nemzetközi kereskedelem

 

Martonyi János kötetének másik fele a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal, a nemzetközi kereskedelemmel, a regionális gazdasági integrációk témakörével foglalkozik. Nagy Csongor István szerint a nemzetközi kereskedelem is attól vált napjaink kiemelt témájává, mert nagyon sok ismeretlen dolgot tartalmaz, nagyon összetett. – Változásokat hoz, de nagyon kell vigyáznunk, amikor ezektől a változásoktól félünk.

 

– Egyre inkább azt látjuk, hogy elmosódnak a határok. Nem csak azért, mert „multik” vannak, hanem mert eltöröljük a vámokat, a kvótákat, beengedjük a külföldi vállalatokat és kereskedünk egymással. De aztán rájövünk, hogy a kereskedelem nem csupán arról szól, hogy beengedjük a külföldi termékeket, hanem hasonló szabványokat kell kialakítanunk, és ebben együtt kell működnünk, és ez már érinti a szuverenitást – magyarázta az előadó.

 

– A világkereskedelem „az, aki kimarad, lemarad” elv mellett fejlődik – emlékeztett. – Regionális gazdasági integrációk jönnek létre, ezekből nem jó kimaradni, mert így nem tud hozzáférni az előnyökhöz az adott ország.

 

 

A szerző szempontjai

 

Köszönetet mondott a szerző az SZTE jogi karának és a Pólay Alapítványnak könyve létrejöttéért, valamint szegedi bemutatásáért. Martonyi János kifejezte háláját Trócsányi Lászlónak a Monnet – de Gaulle elemzésért.

 

– Idő kellett ahhoz, hogy ráébredjünk: a nemzeti hovatartozás, ez az önazonosság messze a legerősebb közösségi identitás, megelőz minden mást. A felmérésekből is kiderül, hogy minden európai nemzet, minden EU-tagállam esetében a nemzeti hovatartozás érzése messze meghaladja az európait. Példaként említhetőek a nemzeti identitásnak a labdarúgó-világbajnokságon is látható megnyilvánulásai. Ám az is kiderül az EU-barométerből, hogy mindenhol erős, igaz, változó szintű, az európai identitásérzés – emlékeztetett Martonyi János. Példaként említette, hogy a magyaroknál és lengyeleknél magas, míg a cseheknél és görögöknél meglepően alacsony, de mindenütt jelen van az európai identitás. Mert a nemzeti és az európai identitás egymást nem zárja ki.


Martonyi_konyvbewmutato

 

– Európának a saját lábára kell állnia minden szempontból. Kereskedelempolitikailag, védelempolitikailag, biztonságpolitikailag és ehhez egy sokkal erősebb Európa szükségeltetik, és ezt építjük. Ebben az építésben a Monnet-módszer elkerülhetetlen volt, e nélkül nem lenne ma európai integráció. De azt is látni kell, hogy ez nem pótolhatja az erős nemzeteket, és az ezek mögött álló kulturális önazonosságot – fogalmazta meg krédóját Martonyi János, aki aláhúzta: az európai kulturális önazonosság az az elem, amit erősíteni kellene.

 

A világkereskedelem időszerű és multilaterális játszmájának összettségére is utalt zárszavában Martonyi János. Szerinte az ellátási láncok összetett világában az egyoldalú intézkedések, a „kereskedelmi háborúk” indítása beláthatatlan következményekkel jár. Elég csak az Egyesült Királyságnak az EU-ból tervezett távozására utalni, hiszen a brexit azt is megmutatja, mit jelent egy létező rendszert szétverni.

 

– A „Nyugat alkonya” az óriási egyensúlyhiány kiegyenlítődése, illetve a világ átláthatatlanságából az emberek többségében föl-föl támadó félelem ellenére hiszem, hogy jobb lett a világ – összegzett Martonyi János, utalt a kétezer éve kapott lehetőségekre...

 

SZTEinfo – Cs. A., Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.